Sándor György (előadóművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sándor György
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Született 1938. április 4. (79 éves)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 1959
Díjai
Jászai Mari-díj 1988
Érdemes művész 2011
További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2009)

PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor György témájú médiaállományokat.

Sándor György, Streit (Budapest, 1938. április 4. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”.

Élete és pályája[szerkesztés]

Fiatalon
Novák Mária felvétele

Budapesti zsidó családban született 1938-ban. Szülei 1935-től igazolt kommunisták voltak. Édesapja, akit négyévesen, 1942-ben látott utoljára, Voronyezsnél munkaszolgálatos katonaként halt meg.[1] Édesanyjának sikerült megszöknie a deportálásra elindított menetből, így megmenekült a haláltól.

Sándor György általános kisiskolás korában a Rákosi Mátyás Gyermekotthonba került, majd a szovjet követséghez kapcsolódó, 1945-ben létrehozott orosz nyelvű Gorkij Iskolában tanult, ahol ateista és kommunista nevelést kapott. Később alapító tagja lett a Braun Éva KISZ-szervezetnek.

Középiskolás korában szavalóversenyt nyert. Harmadikos gimnazista korában, 1957-ben Kaposvárra ment (szökött), ahol öltöztetőnek vették fel, de kisebb szerepeket is kapott.

1958-ban vették föl a Színművészeti Akadémiára. Saját bevallása szerint onnan tehetségtelenségére hivatkozva rúgták ki.

1959-ben elszegődött az egri Gárdonyi Géza Színházba bútorosnak, ahol kisebb szerepeket is eljátszott. Szinetár Miklós, volt osztályfőnöke, 1960-ban átszerződtette a Petőfi Színházba. 1963-tól a Thália Színházban volt kisegítő, öltöztető és segédszínész.

Első önálló előadóestje 1965-ben[2] volt az Egyetemi Színpadon, „Emlékszem még nagyanyámra” címmel. Hamarosan felléphetett a Vidám Színpadon és a Mikroszkóp Színpadon. Sikeresen alakította a televíziós kabaré kifejezésrendszerét. Publikált többek között az Új Magyarország és a Magyar Nemzet napilapokban, és a Hócipő-ben. Nagy Bandó Andrással nyolc estén át beszélgetett a Pécsi Harmadik Színházban. A beszélgetések szerkesztett változata kötetben is megjelent.

2005-től a Budapesti Kamaraszínház adott otthont előadóestjeinek.

1978-ban fia hittanárának, dr. Jelenits Istvánnak hatására katolizált. („…amióta katolizáltam, azóta vagyok öntudatos zsidó.”[3]). Fontos feladatának tartja a keresztények és a zsidók közötti kölcsönös megértés és elfogadás elősegítését.

Munkássága[szerkesztés]

1969-es előadásainak egyike az Egyetemi Színpadon (Eifert János felvétele)
Önálló estek
  • Én egy an(alfa)béta vagyok
  • Bokszkesztyű és rózsa
  • Nézeteltérítés
  • Egyvégtére két vágta
  • Lyukasóra
  • Horog
  • Hintőpor
  • Micimackómédia
  • Mágiarakás
  • Fakírtermelés
  • A legvidámabb barokk
  • Több őrült naplója
  • A Semmittudás Egyeteme
  • Válogatott jellemtelenségeim
  • Meddig mehetek el?!
Rádió

Széles körű országos ismeretséget a rádió biztosított számára. Hosszú szünet után napjainkban újra szerepel a Kabarészínházban.

Televízió
  • El vagyok tévedve (1988)
  • Humoriskola (1993)
  • Pótszilveszter (1994)
Könyv
  • (Alfonzó Markos Józseffel együtt): Hogyan lettem humoralista? Ide figyeljenek emberek! A modern clown. [Budapest] Népművelési Propaganda Iroda. 1975.
  • Nézeteltérítés [Budapest] : Magvető, 1985 Szombathely : Sylvester
  • Sz. Koncz István: Sándor György, avagy igric jár közöttünk (Média, 1989)
  • Mágiarakás [Budapest] : Múzsák, 1989
  • A gaz Mocsolay! [Budapest] : Publica, 1992
  • Kandi-kamera avagy Képtelen tárgyak avagy Festett lőtáblák Magyarországon [Lakitelek] : Antológia, 1996
  • A 20. század idill-kollázsa: Sándor György szóképes albuma [Szentendre] : Kairosz, cop. 1999 Martonvásár : Akad. Ny.
  • Furcsa pár-beszéd : beszélgetőkönyv (Nagy Bandó András, Sándor György) [Orfű] : Szamárfül, 2007
  • Bevezetés egy személyes színházba [Verőce] : Arcus, cop. 2008.
  • Átvezetés - egy másik könyvbe, létérzésbe és örömbe Arcus, 2008
  • Kivezetés a szépirodalomból [Vác] : Arcus, cop. 2008.
  • 75 Az életem egy csukott könyv Arcus Kiadó, 2013

Hang és kép[szerkesztés]

Róla szól[szerkesztés]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Hét, 1990. október 21. 31:15
  2. Sándor György a vele készült interjúkban hol 1964-et, hogy 1965-öt említi, mint önálló estjeinek kezdő évét az Egyetemi Színpadon.
  3. Mi történik a politikában? - Vendég: Sándor György humoralista (Pró és Kontra) – A december 19-én sugárzott műsor teljes szövege
  4. A kitüntett Sándor György méltatása. Köztársasági Elnöki Hivatal. (Hozzáférés: 2011. április 2.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]