Sándor György (előadóművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sándor György
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Született 1938. április 4. (80 éves)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 1959
Díjai
Jászai Mari-díj 1988
Érdemes művész 2011
További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2009)

PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor György témájú médiaállományokat.

Sándor György, Streit (Budapest, 1938. április 4. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”.

Élete és pályája[szerkesztés]

Fiatalon
Novák Mária felvétele

Budapesti zsidó családban született 1938-ban. Szülei 1935-től igazolt kommunisták voltak. Édesapja, akit négyévesen, 1942-ben látott utoljára, Voronyezsnél munkaszolgálatos katonaként halt meg.[1] Édesanyjának sikerült megszöknie a deportálásra elindított menetből, így megmenekült a haláltól.

Sándor György általános kisiskolás korában a Rákosi Mátyás Gyermekotthonba került, majd a szovjet követséghez kapcsolódó, 1945-ben létrehozott orosz nyelvű Gorkij Iskolában tanult, ahol ateista és kommunista nevelést kapott. Később alapító tagja lett a Braun Éva KISZ-szervezetnek.

Középiskolás korában szavalóversenyt nyert. Harmadikos gimnazista korában, 1957-ben Kaposvárra ment (szökött), ahol öltöztetőnek vették fel, de kisebb szerepeket is kapott.

1958-ban vették föl a Színművészeti Akadémiára. Saját bevallása szerint onnan tehetségtelenségére hivatkozva rúgták ki.

1959-ben elszegődött az egri Gárdonyi Géza Színházba bútorosnak, ahol kisebb szerepeket is eljátszott. Szinetár Miklós, volt osztályfőnöke, 1960-ban átszerződtette a Petőfi Színházba. 1963-tól a Thália Színházban volt kisegítő, öltöztető és segédszínész.

Első önálló előadóestje 1965-ben[2] volt az Egyetemi Színpadon, „Emlékszem még nagyanyámra” címmel. Hamarosan felléphetett a Vidám Színpadon és a Mikroszkóp Színpadon. Sikeresen alakította a televíziós kabaré kifejezésrendszerét. Publikált többek között az Új Magyarország és a Magyar Nemzet napilapokban, és a Hócipő-ben. Nagy Bandó Andrással nyolc estén át beszélgetett a Pécsi Harmadik Színházban. A beszélgetések szerkesztett változata kötetben is megjelent.

2005-től a Budapesti Kamaraszínház adott otthont előadóestjeinek.

1978-ban fia hittanárának, dr. Jelenits Istvánnak hatására katolizált. („…amióta katolizáltam, azóta vagyok öntudatos zsidó.”[3]). Fontos feladatának tartja a keresztények és a zsidók közötti kölcsönös megértés és elfogadás elősegítését.

Munkássága[szerkesztés]

1969-es előadásainak egyike az Egyetemi Színpadon (Eifert János felvételei)
Dedikál a Vörösmarty téren, 2007
Önálló estek
  • Én egy an(alfa)béta vagyok
  • Bokszkesztyű és rózsa
  • Nézeteltérítés
  • Egyvégtére két vágta
  • Lyukasóra
  • Horog
  • Hintőpor
  • Micimackómédia
  • Mágiarakás
  • Fakírtermelés
  • A legvidámabb barokk
  • Több őrült naplója
  • A Semmittudás Egyeteme
  • Válogatott jellemtelenségeim
  • Meddig mehetek el?!
Rádió

Széles körű országos ismeretséget a rádió biztosított számára. Hosszú szünet után napjainkban újra szerepel a Kabarészínházban.

Televízió
  • El vagyok tévedve (1988)
  • Humoriskola (1993)
  • Pótszilveszter (1994)
Könyv
  • (Alfonzó Markos Józseffel együtt): Hogyan lettem humoralista? Ide figyeljenek emberek! A modern clown. [Budapest] Népművelési Propaganda Iroda. 1975.
  • Nézeteltérítés [Budapest] : Magvető, 1985 Szombathely : Sylvester
  • Sz. Koncz István: Sándor György, avagy igric jár közöttünk (Média, 1989)
  • Mágiarakás [Budapest] : Múzsák, 1989
  • A gaz Mocsolay! [Budapest] : Publica, 1992
  • Kandi-kamera avagy Képtelen tárgyak avagy Festett lőtáblák Magyarországon [Lakitelek] : Antológia, 1996
  • A 20. század idill-kollázsa: Sándor György szóképes albuma [Szentendre] : Kairosz, cop. 1999 Martonvásár : Akad. Ny.
  • Furcsa pár-beszéd : beszélgetőkönyv (Nagy Bandó András, Sándor György) [Orfű] : Szamárfül, 2007
  • Bevezetés egy személyes színházba [Verőce] : Arcus, cop. 2008.
  • Átvezetés - egy másik könyvbe, létérzésbe és örömbe Arcus, 2008
  • Kivezetés a szépirodalomból [Vác] : Arcus, cop. 2008
  • Egyszer volt egy Magyar Televízió. Az első 25 évről. Galsai Pongrác, Hámos György, Pernye András és Sándor György 1981 előtt megjelent könyveiből; MTV, Bp., 2009
  • Sándor György 75. Az életem egy csukott könyv; Arcus, Verőce, 2013 + DVD

Hang és kép[szerkesztés]

Róla szól[szerkesztés]

  • Koncz István: Sándor György, avagy Igric jár közöttünk (1989)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Hét, 1990. október 21. 31:15
  2. Sándor György a vele készült interjúkban hol 1964-et, hogy 1965-öt említi, mint önálló estjeinek kezdő évét az Egyetemi Színpadon.
  3. Mi történik a politikában? - Vendég: Sándor György humoralista (Pró és Kontra) – A december 19-én sugárzott műsor teljes szövege
  4. A kitüntett Sándor György méltatása. Köztársasági Elnöki Hivatal. (Hozzáférés: 2011. április 2.)
  5. Szilvási Krisztián: XVII. Győri Könyvszalon – 2017. november 16-19. beharangozó gyoriszalon.hu - 2017. november 13.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]