Majláth Mikes László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Majláth Mikes László
Született 1950. május 2. (68 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
SzüleiMikes György
Foglalkozása humorista,
újságíró,
jogász

Majláth Mikes László (Budapest, 1950. május 2. –) magyar humorista, újságíró, jogász, újpesti lokálpatrióta.

Édesapja, Mikes György nyomdokaiba lépve humoristaként lett ismert. Írásaival a közélet visszásságait pellengérezi ki éles, szókimondó stílusban. Betegsége (mániás depresszió) gyötrelmeinek tapasztalatait egy kötetben foglalta össze. Az első szerzők egyike, akik könyvükben forrásként a Wikipédiát is megjelölték.

Életút[szerkesztés]

1974-ben szerzett jogi doktorátust, később elvégezte az újságíró-iskolát is. Négy évig dolgozott végzettségének megfelelően a tűzoltóságnál. 1979 és 1990 között az MTI-nél újságíró. 1980-tól publikált a Ludas Matyinál, majd az utód Új Ludasnál. Írásaival találkozhattunk a hosszabb-rövidebb időt megélt: Kurír-Elefánt (1993–1998), Úritök (1992–1993), valamint a Pesti Vicc (1995–1999) lapoknál. Rendszeresen publikál a Hócipőben és az Amerikai Magyar Népszava Szabadságban. Több mint másfél évtizedig Vitriol címmel péntekenként rovata volt a Magyar Hírlapban.

Magánszámait, jeleneteit a Mikroszkóp illetve a Vidám Színpad is műsorára tűzte. Széles körű ismeretséget a rádió biztosított számára. Állandó szerzője volt a Kaposy Miklós szerkesztette Rádió Karinthy Színpadnak. Szerzője és konferansziéja a Rádiókabarénak is. Legismertebb számai: Géza és Gizus,[1] és a Kern András előadásában sikerre vitt Anyuka sorozat.

Művei[szerkesztés]

  • Bukfenc (Új Ludas Kft., 1991) Társszerző
  • Tóni ez lenne Európa? (1998)
  • Egy depressziós humorista vallomásai (Glória Kiadó, 2008) ISBN 978-963-9587-47-2

Méltatások[szerkesztés]

„Szóval, Kedves Mikesünk! Néha elvonulsz közülünk és kipihensz minket, néha visszatérsz közénk, mint a nevetés apostola, és nekünk kicsit könnyebb lesz a szívünk. Ez a te missziód. Igazán üdvös küldetés. Miattunk vigyázz Magadra, nehogy egy óvatlan pillanatban mégis ellopjon téged a halál.”

Kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a jelenet szereplői: Tábori Nóra és Kállai Ferenc

Források[szerkesztés]