Kovács András Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kovács András Péter
Kovács András Péter az esztergomi Széchenyi tér színpadán
Kovács András Péter az esztergomi Széchenyi tér színpadán
Született 1978. március 19. (40 éves)
Budapest
Művészneve KAP
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései Karinthy-gyűrű (2008)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács András Péter témájú médiaállományokat.

Kovács András Péter, röviden KAP (Budapest, 1978. március 19.– ) Karinthy-gyűrűs magyar humorista, író, a hazai stand-up comedy egyik képviselője.

Pályafutása[szerkesztés]

Kamaszkorában egy ideig pap akart lenni. Középiskolai tanulmányait a József Attila Gimnáziumban és a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban végezte, 1996-ban érettségizett. 2001-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, majd 2004-ben elvégezte a doktori programot is. Jogtörténetet és médiajogot tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen, jogi informatikai ismereteket az ELTE Informatikai Karán, de humoristakarrierje beindulása után megvált a katedrától.

Előadóként 2003-ban próbálta ki magát először a Komédium Színházban, de a szervezés hiányosságai miatt a társulat hamar feloszlott. Litkai Gergely invitálására 2004-ben csatlakozott az induló Godot Dumaszínház tagjaihoz, ebben az évben kezdte írni a Hócipő humormellékletét, a Gúnygejzírt, aminek öt éven át volt szerzője. 2006-ban megnyerte a Magyar Rádió VIII. Humorfesztiválját, azóta a Rádiókabaré állandó szereplője szerzőként és fellépőként, a Kabaréklubot pedig szóvivőként is segítette. Két évet egy reklám- és műsorgyártó cégnél dolgozott, több televíziós műsorban volt gagman. Már pályája elején, 2008-ban Karinthy-gyűrűvel jutalmazták, melyet nem csak elismerésnek, de megelőlegezett bizalomnak és kihívásnak tekint.[forrás?] Rendszeres fellépője a Showder Klub című műsornak, melynek sokáig ő volt a humorkoordinátora is.

Más humoristákhoz hasonlóan ő is szerepelt Szőke András 2008-ban bemutatott Bakkermann című vígjátékában, ahol ÁNTSZ-ellenőrt alakított. Ugyanebben az évben jelent meg Hadházi Lászlóval, Litkai Gergellyel és Pataki Balázzsal közösen írt könyve, A Föld 99 legkevésbé ismert csodája címmel. Az OTP Bank reklámjaiban is szerepel. A Dumaszínházhoz tartozó humoristák közül elsőként, 2010-ben, KAP tematikus önálló esttel jelentkezett. Az Evolúció „másfél órában összegzi a földi élet több milliárd évét, és régóta megválaszolatlan kérdésekre olyan válaszokat ad, amelyek nem igazak, de viccesek”. Ugyanezen év végén jelent meg első regénye, a Multigáz, majd 2011-ben a regény folytatása, a Médialom. 2012-ben mutatta be második önálló estjét Pereputty címmel, amelyet 2015-ben Ősök és utódok címen rögzítettek. 2014-ben addigi legjobb anyagaiból KAPtár címen 47 részes Youtube-sorozatot tett közzé.

Idézet[szerkesztés]

A legjobb magyar stand-upos vagyok a 174 centisek mezőnyében. Jelenleg a stand-up, a Showder Klub humorkoordinátorkodás és a Rádiókabaré mellett a Honfoglaló játékban vagyok helyes megoldás. A tények: Születtem 78-ban. Érettségiztem 96-ban. Diplomáztam 2001-ben. Humorfesztivált nyertem többedmagammal 2006-ban. Ha ötévente ilyen izgalmas dolgok történnek, 2011-ben köztársasági elnök leszek.

Kovács András Péter[forrás?]

Munkái[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

  • Showder Klub (2008-2017), RTL Klub (előadó, humorkoordinátor)
  • Munkaügyek, M1 (író, Litkai Gergellyel és Hadházi Lászlóval)

Könyvek[szerkesztés]

  • Médiaszabályozás Olaszországban; AKTI, Bp., 2007 (AKTI füzetek)
  • Médiszabályozás Franciaországban; AKTI, Bp., 2007 (AKTI füzetek)
  • Multigáz Ulpius-ház, 2010. ISBN 9789632540795
  • Médialom - Multigáz 2. Ulpius-ház, 2010. ISBN 9789632544465

Társszerzőként

  • Hadházi László–Kovács András Péter–Litkai Gergely-Pataki Balázs: A Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája Glória Kiadó, 2008. ISBN 9789639587212

Film[szerkesztés]

  • Bakkermann, 2008 (ÁNTSZ-ellenőr)

Magánélete[szerkesztés]

Bár előadásain visszatérő poénként kerül elő, hogy a felesége titkolni kívánja magánéletük részleteit, ezért erről csak annyit mondhat, hogy „egy fiktív személlyel” él Solymáron, valójában nem solymári lakos.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Daróczi Mária: Dumaszínház Solymáron. Fixpont III. évf. 6. szám, 2009. június

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]