Iparcsarnok (Budapest)

Az Iparcsarnok 1896-ban

Az Iparcsarnok 1885-ben

Az Iparcsarnok 1909-ben

A budapesti Iparcsarnokot az 1885-ös Országos Általános Kiállításra építették.

Az épület Ulrich Keresztély tervei alapján Kohn Jánosnak, a Schlick gyár későbbi vasszerkezeti tervezőjének elgondolása szerint épült fel. A neoreneszánsz stílusú épület központi részét kupola koronázta. Saroképületei kőből épültek, az összeköttetések vasból. A diadalkapura emlékeztető főbejárat fölött Hungária szobra állt. Az Iparcsarnokot az iparművészeti gyűjtemény bemutatására építették. A kiállítás bezárása után Kereskedelmi Múzeum lett. 1896-ra kibővítették és az Ezredévi Kiállítás egyik központja lett. Ezután ismét a Kereskedelmi Múzeum vette át 1905-ig. Ezt követően továbbra is művelődési célokra használták, különböző kiállításokat szerveztek benne. Itt zajlott le 1917. november 25-én az orosz forradalom melletti rokonszenv munkástüntetés. A második világháború végéig kiállításokat rendeztek benne, a Budapesti Nemzetközi Vásár helyszíne volt.

Az épület Budapest ostroma alatt kiégett, tetőszerkezete elpusztult.A második világháború pusztításai után nem építették újjá. A helyén épült fel 1947-ben a Városligetben működő Budapesti Nemzetközi Vásár legnagyobb, 5. számú csarnoka. A rohamtempójú építkezéshez az Iparcsarnok megmaradt alapjait és padlószintjét is felhasználták. A vásár 1974-es Kőbányára költöztetése után az épület bútorraktár volt, majd teljes átépítése után 1985 és 2015 között Petőfi Csarnok néven ifjúsági kultúrközpont és repülési múzeum működött benne.

A tervek szerint az épület teljes lebontásra kerül, a helyén mélygarázzsal kiegészített múzeum épül, ezzel 130 év után az egykori Iparcsarnok utolsó maradványai, az alapozás és a padlószint is eltűnnek.

Kapcsolódó szócikkek

• Iparcsarnok (Szeged)
• Budapesti Nemzetközi Vásár
• 1896-os millenniumi ünnepségek
• Hazafi Veray János
• Historizáló építészet Magyarországon
• Lederer Sándor
• Schlick gyár
• Petőfi Csarnok
• Városliget
• Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
• Szeszlér Sándor

Források

• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 591. o. ISBN 963-05-6410-6