Ugrás a tartalomhoz

Iparcsarnok (Budapest)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iparcsarnok (Budapest)
Az Iparcsarnok 1885-ben
Az Iparcsarnok 1885-ben
TelepülésBudapest
Építési adatok
Építés éve1885
Bezárás1947
Lebontás éve1947
Lebontás okaa második világháborúban igen súlyos sérüléseket szenvedett
Építési stíluseklektika
TervezőUlrich Keresztély
Építész(ek)Kohn János
Hasznosítása
Felhasználási területépület
A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok (Budapest) témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az Iparcsarnok 1896-ban
A kiégett Iparcsarnok 1945-ben

A budapesti Iparcsarnokot az 1885-ös Országos Általános Kiállításra építették.[1]

Története

[szerkesztés]

Az épület Ulrich Keresztély tervei alapján Kohn Jánosnak, a Schlick gyár későbbi vasszerkezeti tervezőjének elgondolása szerint épült fel. A neoreneszánsz stílusú épület központi részét kupola koronázta. Saroképületei kőből épültek, az összeköttetések vasból. A diadalkapura emlékeztető főbejárat fölött Hungária szobra állt. Az Iparcsarnokot az iparművészeti gyűjtemény bemutatására építették. A kiállítás bezárása után Kereskedelmi Múzeum (a későbbi Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum előde) lett. 1896-ra kibővítették és az Ezredévi Kiállítás egyik központja lett. Ezután ismét a Kereskedelmi Múzeum vette át 1905-ig. Ezt követően továbbra is művelődési célokra használták (elsősorban a Néprajzi Múzeum részéről),[2] különböző kiállításokat szerveztek benne. Itt zajlott le 1917. november 25-én az orosz forradalom melletti rokonszenv munkástüntetés. A második világháború végéig kiállításokat rendeztek benne, a Budapesti Nemzetközi Vásár helyszíne volt.

Az épület Budapest ostroma alatt kiégett, tetőszerkezete elpusztult.[3] A második világháború pusztításai után nem építették újjá. A helyén épült fel 1947-ben a Városligetben működő Budapesti Nemzetközi Vásár legnagyobb, 5. számú csarnoka. A rohamtempójú építkezéshez az Iparcsarnok megmaradt alapjait és padlószintjét is felhasználták. A vásár 1974-es Kőbányára költöztetése (HUNGEXPÓ) után az épület bútorraktár volt, majd teljes átépítése után 1985 és 2015 között Petőfi Csarnok néven ifjúsági kultúrközpont és repülési múzeum működött benne.[4]

Az épület teljes lebontásra került, helyén az Új Nemzeti Galéria épül, ezzel 130 év után az egykori Iparcsarnok utolsó maradványai, az alapozás és a padlószint is eltűntek.

Források

[szerkesztés]
  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 591. o. ISBN 963-05-6410-6  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Iparcsarnok nevű épület Szegeden is létesült.
  2. http://www.varosliget.info/index.php/iparcsarnok
  3. budapest lexikon
  4. Iparcsarnok[halott link]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]