Iparcsarnok (Budapest)
| Iparcsarnok (Budapest) | |
 | |
| Az Iparcsarnok 1885-ben | |
| Település | Budapest |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1885 |
| Bezárás | 1947 |
| Lebontás éve | 1947 |
| Lebontás oka | a második világháborúban igen súlyos sérüléseket szenvedett |
| Építési stílus | eklektika |
| Tervező | Ulrich Keresztély |
| Építész(ek) | Kohn János |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok (Budapest) témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
A budapesti Iparcsarnokot az 1885-ös Országos Általános Kiállításra építették.[1]
Története[szerkesztés]
Az épület Ulrich Keresztély tervei alapján Kohn Jánosnak, a Schlick gyár későbbi vasszerkezeti tervezőjének elgondolása szerint épült fel. A neoreneszánsz stílusú épület központi részét kupola koronázta. Saroképületei kőből épültek, az összeköttetések vasból. A diadalkapura emlékeztető főbejárat fölött Hungária szobra állt. Az Iparcsarnokot az iparművészeti gyűjtemény bemutatására építették. A kiállítás bezárása után Kereskedelmi Múzeum lett. 1896-ra kibővítették és az Ezredévi Kiállítás egyik központja lett. Ezután ismét a Kereskedelmi Múzeum vette át 1905-ig. Ezt követően továbbra is művelődési célokra használták, különböző kiállításokat szerveztek benne. Itt zajlott le 1917. november 25-én az orosz forradalom melletti rokonszenv munkástüntetés. A második világháború végéig kiállításokat rendeztek benne, a Budapesti Nemzetközi Vásár helyszíne volt.
Az épület Budapest ostroma alatt kiégett, tetőszerkezete elpusztult.[2] A második világháború pusztításai után nem építették újjá. A helyén épült fel 1947-ben a Városligetben működő Budapesti Nemzetközi Vásár legnagyobb, 5. számú csarnoka. A rohamtempójú építkezéshez az Iparcsarnok megmaradt alapjait és padlószintjét is felhasználták. A vásár 1974-es Kőbányára költöztetése után az épület bútorraktár volt, majd teljes átépítése után 1985 és 2015 között Petőfi Csarnok néven ifjúsági kultúrközpont és repülési múzeum működött benne.[3]
Az épület teljes lebontásra került, helyén az Új Nemzeti Galéria épül, ezzel 130 év után az egykori Iparcsarnok utolsó maradványai, az alapozás és a padlószint is eltűntek.
Források[szerkesztés]
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 591. o. ISBN 963-05-6410-6
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Iparcsarnok nevű épület Szegeden is létesült.
- ↑ budapest lexikon
- ↑ Iparcsarnok[halott link]
