Időkerék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 46″, k. h. 19° 04′ 49″

Időkerék

Az Időkerék a világ egyik legnagyobb homokórája,[1] amelyet 2004. április 30-án, Magyarország EU-csatlakozása alkalmából avattak fel. Budapesten, az Ötvenhatosok terén (volt Felvonulási tér) található. Átmérője 8, szélessége 2 méter; vörös gránitból, rozsdamentes acélból és golyóálló üvegből készült. Tömege 60 tonna.[2] Belsejében finomszemcsés homok hullik az alsó részbe, a homok pergése lassú, nappali fényben csak közelről látható.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Időkerék ötlete Herner Jánostól származik, aki 1982-ben találta ki, majd 1985-ben kereste meg vele Köpeczi Béla kulturális minisztert, de az elképzelésből akkor nem lett semmi.[3] Az ötlet 1995-ben merült fel ismét, ekkor javasolták a Felvonulási teret helyszínnek, és ekkor csatlakozott az elképzeléshez Janáky István építész. A kerék az eredeti tervek szerint nem egyszerűen a tengelye körül forgott volna, hanem acélsíneken gördült volna végig a téren 64 év alatt.[2]

Bár a kerék megvalósítására több időpont is felmerült, végül 2004-ig kellett várni, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök jelenlétében felavassák az Időkereket.[2] A projekt 350 millió forintba került, ebből 220 milliót állami támogatásból, a többit magánbefektetők hozzájárulásából fedezték.[4]

Az Időkereket az eredeti elképzelés szerint minden szilveszterkor megfordították volna. Az átfordítás 2005 decemberében három napot késett, aminek komoly visszhangja lett a sajtóban.[5] Az átfordítás azóta minden évben időben sikerült. 2006 márciusában a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megpróbálta átadni az óra üzemeltetését a fővárosnak,[6] majd a sikertelen próbálkozás után pályázaton próbálta értékesíteni, eredmény nélkül.[2] Az Időkerék kissé félreeső, nem túl szerencsés elhelyezkedése miatt sem lett gyakran látogatott, népszerű köztéri látványosság, inkább csak a külföldi turisták körében számíthatott némi érdeklődésre, de körükben sem volt ritka az értetlenkedés a szerkezet céljáról, miután az idegennyelvű tájékoztatószövegek tönkrementek az időjárástól.[7]

2011-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), akinek tulajdonába az Időkerék került, már meg sem fordította a kereket, dacára, hogy akkor épp Magyarország volt az Unió soros elnöke; egy évvel korábban már megjelentek az amortizáció jelei a kerék szerkezetében, a fordítás elmaradásának pedig az MNV szerint anyagi okai voltak, mondván azt nem tudják gazdaságosan üzemeltetni.[8] Az Időkerék kérdése politikai csatározásokra is alkalmat adott, de a létesítmény sorsát nem vitték előrébb.[9]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség, hogy az Időkerék pontosan ott került elhelyezésre, ahol 1965-től 1989-ig Pátzay Pál 4 méter magas Lenin-szobra állt, melyet azután 1993-ban a nagytétényi Szoborparkban állítottak ki.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az időkerék (magyar nyelven). Onagy.Zoltan. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
  2. ^ a b c d Bárkay Tamás: Megállt az idő az Időkerék fölött (magyar nyelven). Népszabadság Online, 2007. augusztus 24. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
  3. Gréczy Zsolt (az Időkerék pr-menedzsere): Hazánk új szimbóluma lehet az Időkerék (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2003. május 10. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
  4. Földes András: Pisztolylövés ellen is véd (magyar nyelven). index.hu, 2004. március 31. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
  5. Tóth-Szenesi Attila: Időkerék, parasztvakítás (magyar nyelven). index.hu, 2006. január 1. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
  6. Budapestnek még ingyen sem kell az időkerék (magyar nyelven). index.hu, 2006. március 27. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
  7. Külföldieknek megfejthetetlen az Időkerék, Index, 2004. május 11.
  8. Nem kell az Időkerék az országnak, Index, 2011. február 1.
  9. Időkerék, roncskerék, Gondola.hu, 2009. május 17.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]