Időkerék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Időkerék
Budapest timewheel 02.jpg
Elhelyezkedése
Időkerék (Budapest)
Időkerék
Időkerék
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 46″, k. h. 19° 04′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 46″, k. h. 19° 04′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Időkerék témájú médiaállományokat.
Az Időkerék 2007-ben

Az Időkerék a világ egyik legnagyobb homokórája,[1] amelyet 2004. április 30-án, Magyarország EU-csatlakozása alkalmából avattak fel Budapesten, a Felvonulási téren (ma: Ötvenhatosok tere). Átmérője 8, szélessége 2 méter; vörös gránitból, rozsdamentes acélból és golyóálló üvegből készült. Tömege 60 tonna.[2] Belsejében finomszemcsés homok hullik az alsó részbe; a homok pergése olyan lassú, hogy nappali fényben csak közelről látható. 2011 óta az üzemeltetés körüli bonyodalmak és az ebből származó állagromlás miatt az Időkerék nem üzemel. Időközben az egyik üvegfelületét vandálok berepesztették.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Időkerék ötlete Herner Jánostól származik, aki 1982-ben találta ki, majd 1985-ben kereste meg vele Köpeczi Béla kulturális minisztert, de az elképzelésből akkor nem lett semmi.[3] Az ötlet 1995-ben merült fel ismét, ekkor javasolták helyszínnek a Felvonulási teret, és ekkor csatlakozott az elképzeléshez Janáky István építész. A kerék az eredeti tervek szerint nem egyszerűen a tengelye körül forog, hanem acélsíneken 64 év alatt végiggördült volna a téren.[2] Ez végül műszaki problémák és egyéb akadályok miatt nem valósult meg.

A műtárgy megvalósítására több időpont is felmerült. Végül 2004-ig kellett várni, hogy az EU-csatlakozás éjszakáján, Medgyessy Péter miniszterelnök jelenlétében felavassák az Időkereket.[2] A projekt 350 millió forintba került, melyből 220 milliót állami támogatásból, a többit magánbefektetői hozzájárulásokból fedeztek.[4]

Az Időkereket az eredeti elképzelés szerint minden szilveszterkor megfordították volna. Az átfordítás 2005 decemberében három napot késett, aminek komoly visszhangja lett a sajtóban.[5] Az átfordítás később minden évben időben sikerült. 2006 márciusában a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megpróbálta átadni a műtárgy üzemeltetését a fővárosnak,[6] majd a sikertelen próbálkozás után pályázaton akarta értékesíteni, eredmény nélkül.[2] Az Időkerék félreeső, nem túl szerencsés elhelyezkedése miatt sem lett gyakran látogatott, népszerű köztéri látványosság; inkább csak külföldi turisták látogatják, de körükben sem ritka az értetlenkedés a szerkezet célját, mibenlétét illetően, főleg mióta az idegennyelvű tájékoztató szövegek tönkrementek.[7]

2011-ben a Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) – amelynek tulajdonába a műtárgy került – már meg sem fordította a kereket, dacára, hogy akkor épp Magyarország volt az Unió soros elnöke; az amortizáció jelei a kerék szerkezetében már egy évvel korábban megjelentek, a fordítás elmaradásának pedig az MNV szerint anyagi okai voltak, mondván, hogy „nem tudják gazdaságosan üzemeltetni”.[8] Az Időkerék körüli politikai és össznépi értetlenség, ellenszenv, a fenntartása körüli problémák és csatározások[9] – de kiváltképp a Városligetre kidolgozott új, drasztikus „fejlesztési” tervek – semmi jót nem ígérnek a műtárgy sorsát illetően.

2014. május 1-jén, az uniós csatlakozás tízéves évfordulója kapcsán Herner János az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy noha az MSZPSZDSZ-kormányzat támogatásával és segítségével valósulhatott meg az Időkerék, annak fenntartásáról, karbantartásáról, „menedzseléséről” viszont hamar megfeledkeztek, ahogy a hozzá tervezett kávézó és egyéb létesítmények megvalósításáról is. A kormányzat szerződésben vállalta a műtárgy őrzését, ám ennek a kötelezettségének sem tett eleget, ezért azt az ötletgazda által lérehozott Khronosz Alapítvány – vagyis maga Herner – volt kénytelen finanszírozni havi 670 ezer forintért, mely költségre a lakása is ráment. Herner szerint óvatlan volt, amikor hitt a politikusok ígéreteinek és hitelt vett föl. Elmondása szerint később Kínából is megkeresték, hogy egy pekingi parkban állítsák fel az Időkereket, melynek további üzemeltetése a kínaiakkal közösen történt volna úgy, hogy a műtárgy magyar tulajdonban marad. De ebből se lett semmi, mert Herner nem tudott találkozót kieszközölni a Bajnai-féle adminisztrációval.[10]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség, hogy az Időkerék pontosan ott került elhelyezésre, ahol 1965-től 1989-ig Pátzay Pál 4 méter magas Lenin-szobra állt, melyet azután 1993-ban a nagytétényi Szoborparkban állítottak ki.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az időkerék (magyar nyelven). Onagy.Zoltan. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
  2. ^ a b c d Bárkay Tamás: Megállt az idő az Időkerék fölött (magyar nyelven). Népszabadság Online, 2007. augusztus 24. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
  3. Gréczy Zsolt (az Időkerék pr-menedzsere): Hazánk új szimbóluma lehet az Időkerék (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2003. május 10. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
  4. Földes András: Pisztolylövés ellen is véd (magyar nyelven). index.hu, 2004. március 31. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
  5. Tóth-Szenesi Attila: Időkerék, parasztvakítás (magyar nyelven). index.hu, 2006. január 1. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
  6. Budapestnek még ingyen sem kell az időkerék (magyar nyelven). index.hu, 2006. március 27. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
  7. Külföldieknek megfejthetetlen az Időkerék – Index, 2004. május 11.
  8. Nem kell az Időkerék az országnak – Index, 2011. február 1.
  9. Időkerék, roncskerék – Gondola.hu, 2009. május 17.
  10. Az elfuserált időkerékre ráment az ötletgazda lakása – Index, 2014. május 1.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]