Regnum Marianum (templom)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Regnum Marianum
A Regnum Marianum templom (1930 körül)
A Regnum Marianum templom
(1930 körül)
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Esztergomi főegyházmegye
Védőszent Magyarok Nagyasszonya
Építési adatok
Építése 1925
Bezárása 1951
Stílus délfrancia
Tervezője Kotsis Iván
Felszentelés 1931
Felszentelő Serédi Jusztinián
Település Budapest XIV. kerülete
Elhelyezkedése
Regnum Marianum (Budapest)
Regnum Marianum
Regnum Marianum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 37″, k. h. 19° 04′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 37″, k. h. 19° 04′ 60″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Regnum Marianum témájú médiaállományokat.

A Regnum Marianum (magyarul: Mária Országa, szószerint: Mária Királysága) egy a Városligetben, a későbbi Dózsa György út mentén, a Damjanich utcával szemben állt templom volt. 1931-ben szentelték fel, 1944-ben súlyos bombatalálatot kapott, majd 1951-ben a Felvonulási tér kialakítása miatt a félig romos, vasbeton szerkezetű épületet előbb robbantásos, majd hagyományos módszerrel lebontották. Hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezet nevéről (Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület) kapta.

Története[szerkesztés]

Az erzsébetvárosi plébániának a Városliget felé húzódó részén lakó hívei messze laktak a templomtól. Ezért az ifjúság nevelésével foglalkozó Regnum Marianum Közösség épített egy kápolnát házának udvarán (Budapest VII. Damjanich u. 50.), de ebben csak kevesen fértek el. 1901. december 8-án szentelték fel. 1919-ben az érsekség az erzsébetvárosi plébániából leválasztva megalapította a Magyarok Nagyasszonya plébániát, melynek hivatalos neve Magna Domina Hungarorum lett. Átmenetileg a Damjanich u. 50. alatt működött.

A Regnum Marianum pályaterve 1926-ból

Az akkor a mai Dózsa György útig érő Városligetből kihasított területen, a Damjanich utcával szemben kezdődött meg a templom építése. A templom alapkövét 1925-ben rakták le, benne a Tanácsköztársaság bukását is megemlítő dokumentumot helyeztek el. A tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. A kupolás épület 1820 négyzetméter volt, erősen emlékeztet a jeruzsálemi Szent Sír- templomára. Tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette.

Az első plébános a Regnum Marianum Közösség házfőnöke, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök lett 1927-től 1928-ig. A közbeszédben így lett a templom a Nagy Regnum, a kápolna a Kis Regnum. Shvoy Lajos utóda már nem regnumi atya volt, így a közösség és a plébánia elvált egymástól. Gróf Mailáth Gusztáv támogatásával készült el a templom, délfrancia stílusban (pénzhiány miatt a harangtorony nem készült el). 1931. június 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.

1951-ben, a Felvonulási tér kialakítása, benne a Sztálin születésnapjára szánt szobor építése miatt két útban álló épület is lebontásra került, egyikük volt a templom. Emberek élőlánca próbálta megakadályozni a pusztítást, ám az ÁVH tagjai szétoszlatták a tömeget, és a templomot felrobbantották. Az ingoványos területen, beton cölöpökre épült, vasbeton szerkezetű templom teljes bontása több mint fél évig tartott.

Ifjú regnumisták, köztük a később pappá szentelt Hajnal György, követték a maradványok sorsát és figyelték azok nyughelyét. A templomnak még a nyomait is igyekezett eltüntetni a szocialista kultúrpolitika, fényképeit még az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni, mintha nem is létezett volna. A lerombolt templom helyét hamarosan elfoglalta a Felvonulási tér, majd később a Magyarországi Tanácsköztársaság emlékműve. A Sztálin-szobor a közhiedelemmel ellentétben kissé odébb, a mai Városligeti fasor tengelyében állt, a templomtól mintegy 200 méterre, a Hősök tere irányában.

Utóélete[szerkesztés]

A Regnum Marianum templom lebontása után épített Sztálin-szobor. A szobor a közvélekedéssel szemben nem a templom helyén, hanem attól mintegy 200 méterre állt

Mivel 1990-ben még élt a rendelet, hogy új templom építésére nem adható engedély, ezért Paskai László bíboros jogutód plébániatemplom építésére adott megbízást Hajnal György atyának. Így a templom jogutódjaként épült fel Zuglóban a Zoborhegy téri Regnum Marianum templom és közösségi ház. A plébánia közösségi házát 1991. novemberében, templomát 1995. júniusában kezdték építeni.

Az új templom építkezésének megkezdésekor, 3 méter mélyről Hajnal atya ásatta ki és szállíttatta az új plébánia kertjébe a városligeti templom néhány tartóelemét, az új templomba pedig két kövét mementóul. Az új plébánián – a "regnumos" szellemiségnek megfelelően – kiemelt hangsúlyt kap a fiatalokkal és közösségeikkel való foglalkozás, dr. Hajnal György kanonok-plébános vezetésével. 1995-ben a városligeti Magyarok Nagyasszonya plébánia területét felosztották a szomszédos plébániák között.

2000. november 5-e óta egyszerű fakereszt jelzi a volt templom helyét, amit felállítása óta többször megrongáltak. A templom padjai a terézvárosi Szent Család Plébániatemplomba kerültek, ahol azóta is használják azokat. Kisharangja 2005 óta a dióspusztai (Somogyapáti) Szent Mihály Kápolnában van használatban.[1]

2011-ben a Váralja Szövetség szorgalmazta a Regnum Marianum-templom ismételt felépítését annak eredeti helyén.

2014-ben a Magyar Patrióták Közössége kezdeményezte, hogy a templom helyén méltó történelmi emlékhely jöjjön létre.[2] A kormány 2015-ben jelezte, hogy megvalósítja az elképzelést.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]