Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület (röviden Regnum Marianum Közösség) a magyarországi katolikus lelkiségi mozgalmak egyike. Neve a régi magyar Regnum Marianum eszméből származik. A szervezetet magát is gyakran nevezik egyszerűen Regnum Marianumnak. Fő tevékenysége a gyerekek és a fiatalok természetes alapokon álló katolikus szellemű nevelése.

Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület
Vallás keresztény
Felekezet Római Katolikus
Alapítva 1902, 1991
Székhely Budapest (Magyarország)

A(z) Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület hivatalos honlapja

A Regnum Marianum Közösség története[szerkesztés]

A Regnum Marianum Közösséget 9 katolikus pap indította a XIX. század végén, eredetileg a fiúifjúság nevelésére, Budapest egyik (akkor még) külső kerületében. Ezek a papok többnyire hittant oktattak a környező iskolákban, és különös figyelmet fordítottak a szegény gyerekekre. Lelki mentoruk és támaszuk Prohászka Ottokár esztergomi spirituális, később püspök, a híres szónok és író volt. Kanter Károly várplébános segítségével, egy házba költöztek. Szerzethez hasonló, de fogadalom nélküli közösségben éltek. Vezetőjük a választott házfőnök volt. Céljuk az volt, hogy Magyarország – Szent István király szándéka szerint – valóban Mária Országa legyen. 1901-ben Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári megyés püspök, a későbbi címzetes érsek megvette számukra a Budapest VII., Damjanich utca 50. sz. alatti házat. Ezután vették fel a Regnum Marianum Közösség nevet. A „regnumos papok” – ahogyan nevezték őket – itt éltek együtt, és innen jártak ki a környék iskoláiba hitoktatást tartani. Az udvar közepén egy kápolna épült, a közösségi élet és nevelés központja. Házukban Philippinum néven internátust is fenntartottak a szegényebbeknek (amit saját erőikből nem tudtak fenntartani, ezért 1910-ben bezárták), az érdeklődő fiúknak pedig külön foglalkozásokat tartottak.

A Regnum Marianum hivatalos megalapítása 1902. szeptember 24-én történt, amikor Szeplőtelen fogantatásról nevezett kongregáció néven Rómában bejegyezték a Mária kongregáció anyakönyvébe, temploma a ház udvarán épített Regnum kápolna volt (amit 1944-ben egy szőnyegbombázás lerombolt, ezért egy alagsori terembe költöztették).

1903-ban az ifjúsági pasztoráció anyagi támogatására megalakították a Regnum Marianum Egyesületet, melynek tagjai rendszeres adományokkal vagy egyszeri nagyobb összeggel járultak hozzá céljaihoz. Első vezetői Majláth Gusztáv (elnök) és Prohászka Ottokár (társelnök) püspökök voltak. Az egyesület lett a „3. sz. Regnum Marianum Cserkészcsapatai” szervező testülete (mindegyik regnumi atyának külön csapata volt). A Mária kongregációk, a cserkészcsapatok, később a – jezsuita középiskolákból kikerült regnumi ifjak együttartására, a regnumi szellem ápolására, továbbépítésére, a katolikus lelki életet élők megtartására 1912-ben alapított és 1946-ban megszűnt – Regnumi Egyetemi Szövetség (Regnum Marianum Egyetemi Szövetség) fenntartója volt. 1946-ban megszűnt az egyesület.

A cserkészmozgalom magyarországi megjelenésekor a Regnum a módszer egyik első alkalmazójaként a Magyar Cserkészszövetség 1912-es megalapításakor az alapítók között volt. Az alapító ülésen sorsolással a 3-as számot kapta. Az atyák közül választott főparancsnok (később ifjúsági vezető) hangolta össze az ifjúsági munkát. A cserkészet gyakorlati, jellemre és a természet szeretetére nevelését a Mária kongregáció vallásos és erkölcsi nevelésével ötvözték. A rendszeres kirándulások, táborok, szakkörök lehetőséget adtak a fiatalok nevelésére, mindezt imádságos lelkülettel. A cserkészet és a Regnum Marianum között a hivatalos kapcsolat az 1940-es években megszűnt.

A Regnum Marianum tevékenységét elsősorban a hittanoktatáson, cserkészfoglalkozásokon és a 10-20 ezer példányban havonta megjelenő „Zászlónk” újságon keresztül fejtette ki. A „Zászlónk” (1902-1947; 1990–) 10–18 éves fiúknak, a „Nagyasszonyunk” (1904-1911; 1911–1944-ig a női Mária Kongregációk képes szépirodalmi és ismeretterjesztő folyóirata) a leányoknak, a „Kis Pajtás” képes gyermeklap (1907–1944) pedig a 10 év alatti korosztálynak szólt. Ezek a természetes és keresztény értékeket, a katolikus életmodellt mutatták be az adott korosztály számára vonzó formában. Nyomdájuk, az „Élet” nyomda sok ifjúsági könyvet adott ki. Kórusuk, zenekaruk és bábszínházuk is volt.

1935-ben az érsekség jóváhagyta a Regnum Marianum Közösség szokásait és szabályzatát. A Regnum Marianum működése zavartalanul folyt Magyarországnak a második világháború végéig történő megszállásáig.

A II. világháború után[szerkesztés]

1946-ban a katolikus egyesületek föloszlatása és 1950-ben a szerzetesrendek föloszlatása a Regnum Marianum Közösségre nem vonatkozott, mert egyik kategóriába sem sorolhatták, az atyák pedig maguktól többszöri fenyegetésre sem voltak hajlandók feloszlani. Végül 1951-ben, amikor a szovjet támogatást élvező kommunisták teljes magyarországi hatalmukat kiépítették, a szerzetesrendekhez és más egyházi közösségekhez hasonlóan a Regnum Marianum tevékenységét betiltották. 1951. november 24-én a házat elvették, az atyákat plébániákra helyezték. A Regnum Marianum Közösség a folyamatos zaklatások ellenére (egyedüliként a katolikus ifjúsági szervezetek közül) a kommunista rezsim idején is folytatta tevékenységét, titokban szervezve a csoportok találkozóját, táborokat és más eseményeket. Ez idő alatt a nevelés kiegészült a lányokéval is. Tevékenységük miatt három külön koncepciós perben (1961, 1965 és 1971) 13 papot ítéltek el összesen 71 évre, 3 laikus vezetőt pedig összesen 4,5 évre, aminek nagy részét le is töltötték. A magyar bíróság történetében egyedülálló módon zajlott le a regnumi atyák 1965-ös tárgyalása. A bírósági termet a közösség tagjai a szünetben gazdagon felvirágozták. Amikor a bíróság tagjai újra beléptek a terembe, szinte visszahőköltek a váratlan látványtól. A közösség vezetői és egyszerű tagjai is gyakran szenvedtek egyéb hátrányt (munkahelyről történő elbocsátás, egyetemi felvétel elutasítása, papok elhelyezése kis, távoli plébániákra). A hetvenes években új hangsúlyt kapott a világiak felelősségvállalása. Az üldözés alatt a laikus vezetők tartották össze a csoportokat a szabadlábon lévő atyák körül. Idővel az ifjúsági csoportok 18 éves koruk után is együtt maradtak. Így a Regnum mindenki számára nyitott lett, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig. 1982 januárjában megindult a Közösség 3 féléves vezetőképző tanfolyama, a „Patkoló”.

A Regnum Marianum Közösség napjainkban[szerkesztés]

A kommunista rendszer 1989-es bukása után a Regnum Marianum megjelenhetett a nyilvánosság előtt, és hagyományaival és eszközeivel részt vesz Magyarország „újraevangelizálásában”:

  • 1989-ben Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, ifjúsági referens felkérésére regnumiak indították el az Országos Katolikus Ifjúsági Vezetőképzőt („Hajszoló”), amely 2005 óta 3 vidéki helyszínen működik.
  • 1989. február 3-4 között a lelkiségi mozgalmak és a Magyar Katolikus Püspöki Kar országos konferenciáját zömében a Közösség szervezte.
  • 1990 óta újra kiadják a Zászlónk című katolikus diáklapot.
  • 1991-ben a Közösséget Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület (RMKKE) néven civil szervezetként bejegyezték a Cégbíróságon.
  • 1991 júliusában, 50 éves üldöztetés után először, az egész Közösség számára nagytábort tartottak Zánkán, ahol ezeregyszázan vettek részt.
  • 1992-ben megindult a Bocs című lap, hat-tizenkét éves gyerekeknek.
  • 1997-ben Regnum Marianum néven egyházi magántársulásként Paskai László érsek jóváhagyta a Közösség alapszabályát.
  • 2001-ben volt a második Zánkai Nagytábor 1600 fő részvételével.
  • 2005-ben indult a „Patkoló”-tól szintben és stílusban különböző vezetőképző, a féléves „Műhely”.

Ma a Regnum Marianum Közösségnek mintegy 3000 tagja van, köztük 30 pap és 2 püspök (Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek és Balás Béla kaposvári püspök). A papok Balás Béla püspök és Bábel Balázs érsek vezetésével önálló kisközösséget alkotnak, melynek meghatározó szerepe van, bár a közösség szervezését főként világiak végzik. A Regnum Marianumhoz csak valamely kisközösség tagjaként lehet tartozni, ilyen értelemben tehát nincs egyéni tagság. A Regnum tagjai nemcsak a mozgalom belső életét munkálják, hanem a magyar katolikus egyház építésében sok más feladatot is vállalnak. Részt vesznek az egyház mindennapi életében, és sokszor aktívak más keresztény közösségekben, mozgalmakban is. Ezért a Közösség ma így fogalmazza meg küldetését: A magyar Egyház szolgálata, melyet elsősorban az ifjúság nevelésével valósít meg.

A Regnum Marianum Közösség lelkisége[szerkesztés]

Az atyák már az 1950-es években kidolgozták a Constitutiót, amelyben leírták a Közösség életstílusát. 1983-85 között Tételeink címmel rövid mondatokban megfogalmazták a Közösség alapvonásait. A Regnum Marianum nevelési alapelve szerint csak a természetes alapokkal rendelkező ember lehet jó keresztény. Ezért a nevelésben nagy súlyt fektet a természetes erények, a becsületesség, a pontosság, a humor, a kitartás, az önállóság és a demokratikus csoportszellem kialakítására. A tíz-húsz fős kiscsoportok hetenként találkoznak. A találkozók programja általában hitoktatás, ima, játék, ének és valamilyen, mindenkit érdeklő téma előadása, illetőleg megvitatása. Gyakran járnak kirándulni, nyaranta táborokat szerveznek, ahol szellemi és fizikai programok egyaránt szerepelnek a programban.

A Regnum Marianum katolikus közösség saját teológiával nem rendelkezik. A Regnum Marianum eredetileg világi papok közössége volt, akik 10-18 éves fiúk tanításával és nevelésével foglalkoztak, Néri Szent Fülöp és Don Bosco elvei szerint. 1951 után lányok is csatlakoztak a csoportokhoz, és a tagok életkora is nőtt. Jelenleg a Regnum Marianum papok és laikus hívek közössége, és tevékenysége a legfiatalabbtól az idős korosztályig kiterjed. Sokan úgy tekintenek a Regnumra, mint egy terület nélküli plébániára.

A Regnum Marianum speciálisan magyar közösség, és nagyon kevés kapcsolata van a nemzetközi mozgalmakkal, de tevékenysége közel áll az olaszországi Comunione e Liberazione szervezetéhez.

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]