Magyar Cserkészszövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Cserkészszövetség
A Magyar Cserkészszövetség logója, benne a cserkészliliom a Szent Koronával
A Magyar Cserkészszövetség logója, benne a cserkészliliom a Szent Koronával

Mottó Légy résen!
Alapítva 1912. december 28.
Székhely Budapest
Tagság 12560 fő (2016)
Nyelvek magyar
Országos elnök Pótó Judit
Kulcsemberek Pótor József (Ügyvezető elnök), Ronkay János Péter (Országos vezetőtiszt)

Elhelyezkedése
A Magyar Cserkészszövetség weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Cserkészszövetség témájú médiaállományokat.

A Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) a cserkészmozgalom legjelentősebb magyarországi szervezete. 1912-ben alapították, és az 1948-as betiltás után 1989-ben alakult újjá. Az MCSSZ a cserkészmozgalom világszervezetének (WOSM) kizárólagos magyarországi tagszervezete. A 2009. év végén az MCSSZ csapataiban 7160 cserkész tevékenykedett.[1]

Történelem[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

A Robert Baden-Powell által 1907-ben megalapított cserkészmozgalom 1910-ben jelent meg Magyarországon. A Magyar Cserkészszövetséget 1912. december 28-án hozták létre. 1914-ben a cserkészet 3000 tagot számlált országszerte.[2]

A Tanácsköztársaság betiltotta a cserkészetet, de bukása után, 1919 szeptemberében[3] újjáalakult a szövetség.

Az I. világháború után[szerkesztés]

A gödöllői Világdzsembori emlékére állított szobor
Rovás ábécés cserkészkés, a cserkészöltözet része, 1927

Az 1920-as és 1930-as években a cserkészet jelentős ifjúsági mozgalommá fejlődött. 1922-ben Teleki Pál korábbi miniszterelnök lett a főcserkész.[2] A Szövetség létszáma 1926-ban 8000 fő volt. Magyarország alapító tagja volt az Cserkészmozgalom Világszervezete (International Scout Bureau-nak ma WOSM), valamint a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS)-nak, amelyet 1928-ban Parádon alapítottak meg.[4]

A magyar cserkészek először az 1924-es koppenhágai dzsemborin vettek részt, ahol a versenyeken a harmadik helyet szerezték meg a britek és az amerikaiak mögött. 1926-ban nemzeti nagytábort szerveztek 10 000 résztvevővel. 1927-ben létrehozták a szövetség cserkészparkját a Hárshegyen, amely többek között a vezetőképzést szolgálta. Emellett a szövetség tulajdonában volt az országos központ épülete, egy dunai vízicserkész telep, valamint egy országos cserkészbolt hálózat.[4]

A 4. Cserkész Világdzsemborit Gödöllőn rendezték 1933-ban, 51 nemzet 26 000 cserkészének részvételével. A tábor parancsnoka Teleki Pál volt. Ugyanitt került sor 1939-ben a lánycserkészek első világtalálkozójára, a Pax Tingre is.[4] 1938-ban a mozgalom 50 000 tagot számlált Magyarországon.[2]

A második világháború a cserkészetet sem hagyta érintetlenül. Teleki haláláig (1941. április 3.) a cserkészet viszonylag zavartalanul működhetett, jóllehet az országgyűlésben és a sajtóban is érték támadások nemzetközi jellege és zsidó tagjai miatt. A főcserkész 1940. november 22-én országgyűlési beszédben állt ki a cserkészek mellett. Az Oktatásügyi Minisztérium – a cserkészet felügyeleti szerve – azonban először megtiltotta újabb zsidó cserkészcsapatok alapítását, majd elrendelte a meglévők feloszlatását.[2]

Teleki halála után Horthy kisbarnaki Farkas Ferencet nevezte ki Magyarország főcserkészévé. Vezetése alatt a cserkészet katonai irányba tolódott el, amivel az volt a célja, hogy kihúzza a talajt a rivális Levente Mozgalom alól. A Magyar Cserkészszövetség ebben az időben képes volt megőrizni külföldi kapcsolatait, például Gusztáv Adolf svéd herceggel, a Nemzetközi Bizottság tiszteletbeli elnökével, illetve az emigráns Lengyel Cserkészszövetséggel. Ezek a kapcsolatok azonban a náci megszállás után megszakadtak. A nyilasok a cserkészetet be akarták olvasztani az általuk létrehozott Magyar Őrszem Mozgalomba, de ezt a tervüket nem tudták végrehajtani.[2]

A II. világháború után[szerkesztés]

A második világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett meggyengíteni a cserkészetet, és annak formáját kisajátítani saját céljai számára.[5] 1946 nyarán a Szövetséges Ellenőrző Bizottság alelnöke, Vlagyimir Szviridov altábornagy levélben követelte Nagy Ferenc miniszterelnöktől a „fasisztabarát” ifjúsági egyesületek (köztük a Magyar Cserkészszövetség) betiltását. Ez július 20-án meg is történt, majd két nappal később megalakult az új (a kommunisták számára kedvezőbb) vezetésű Magyar Cserkészfiúk Szövetsége.[3]

Az új szövetség vezetését a párt tartotta kézben, többek között (a párttagságát ekkor még titkoló) Surányi László, Olti Vilmos (később a Mindszenty- és a Rajk-per vérbírója), valamint Szabolcsi Miklós irodalomtörténész segítségével. Karácsony Sándort és Jánosi Sándor országos vezetőt 1948 tavaszán eltávolították, és június 27-én Surányi lett a Szövetség elnöke. Még a nyár folyamán, az Úttörővasút első szakaszának avatásán végül hivatalosan egyesítették a Magyar Cserkészfiúk Szövetségét az 1946-ban alakult Magyar Úttörők Szövetségével.[3] A cserkészszövetség vagyonát is államosították.[4]

A cserkészet ettől kezdve hivatalosan nem működött tovább Magyarországon, de a korábbi cserkészek közül többen továbbvitték a mozgalom szellemiségét, és illegalitásban gyerekprogramokat szerveztek többé-kevésbé a cserkészmódszer alapján. A magyar cserkészet a külföldi emigrációban, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség keretei között is tovább élt.[4]

Az újjáalakulás[szerkesztés]

A rendszerváltás után mind Magyarországon, mind a szomszédos országokban újjáalakult a magyar cserkészet. A Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én, mint a legelsőként megalakuló társadalmi szervezetet vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság.

Vezetők[szerkesztés]

Országos elnök

Szervezet[szerkesztés]

A Magyar Cserkészszövetség 10 cserkészkerületből épül fel. A kerületeket körzetekre tagolták, és a körzeteken belül működnek a cserkészcsapatok. A földrajzi tagolástól függetlenül építették ki az ún. szakágakat, például vízicserkész-szakág, repülőscserkész-szakág, melyekben a cserkészek speciális érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt. A nevelő munka a kisközösségekben folyik (őrsök), amelyek egy fiatal vezető irányításával működnek. Több azonos korú őrsöt (raj) irányít egy felnőtt vezető. A vezetők különböző képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezetői vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek – képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.

Az MCSSZ szervezete a következő egységekre osztható:

  • országos szervek
  • cserkészkerületi szervek
  • körzetek
  • tisztikarok (cserkészcsapatok)

Országos szervek[szerkesztés]

Az országos szervek közé tartoznak:

  • Határozó és végrehajtó szervek (Országos Küldöttgyűlés, Országos Tanács – OT, Országos Elnökség)
  • Bizottságok: a közgyűlés (például Felügyelő Bizottság, Országos Fegyelmi Bizottság), az OIB és az elnökség (például Országos Külügyi Bizottság – OKB) bizottságai
  • Lelki közösségek (például Táborkereszt, ICHTHÜSZ)

Az Országos Elnökség (a 2015. december 5-ei országos küldöttgyűlésen választott) tagjai:

Cserkészkerületi szervek[szerkesztés]

Az MCSSZ Magyarország területét cserkészkerületekre osztja. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) melléklete 9 cserkészkerület működik, ezek a következők:

Körzetek[szerkesztés]

A körzetek alulról szerveződő egységek. Körzetet legalább hat, azonos cserkészkerületben működő csapat hozhat létre. Nem minden cserkészcsapat tartozik körzethez.

Cserkészcsapatok[szerkesztés]

A cserkészcsapatok a cserkészek helyi közösségei. A cserkészcsapatot a tisztikar irányítja, és a fenntartó testület tartja fenn.

Szakágak[szerkesztés]

A földrajzi tagolástól függetlenül, központi irányítással építették ki az ún. szakágakat, melyekben a cserkészek különleges érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt.A szakágak munkáját az országos vezetőtiszt koordinálja. Szakágak a Magyar Cserkészszövetségben:

  • Regöscserkész Szakág
  • Természetvédelmi Szakág
  • Vízicserkész Szakág
  • Repülős Szakág
  • Díszegység
  • Lovas Szakág
  • Íjász Szakág
  • Ejtőernyős szakág
  • Barlangász szakág

Vezetőképzés[szerkesztés]

A vezetők különböző képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezetői vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek – képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.

Cserkész média[szerkesztés]

További magyar cserkészszövetségek[szerkesztés]

Magyarországon több cserkészszövetség működik. A környező országok és a nyugati emigráció magyarságának is megvannak saját szövetségeik. A különböző magyar cserkészszövetségek munkáját a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma hangolja össze.

További szövetségek Magyarországon[szerkesztés]

A Magyar Cserkészszövetségen kívül kisebb, nem WOSM-tag cserkészszövetségek is működnek Magyarországon.

A Magyar Cserkészlány Szövetség (MCSLSZ) 20 csapatában 500 cserkészlány tevékenykedik (2000). Az MCSLSZ a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS) társult tagja.

A Magyarországi Európai Cserkészek mintegy 200 tagot számlálnak.

Magyar cserkészszövetségek határainkon túl[szerkesztés]

1948-ban, nyugat-európai menekülttáborokban kezdte meg működését a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ). Az emigrációban elők számára a cserkészet lehetőséget nyújtott magyar identitásuk megőrzésére.

Napjainkban a szövetség 70 csapatában 4500 cserkész tevékenykedik világszerte – elsősorban Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában.

A környező országokban élő magyarságnak is megvannak (országonként) a cserkészszövetségei. Ezek a következők:

Hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Éves beszámoló 2009. Magyar Cserkészszövetség. (Hozzáférés: 2010)
  2. ^ a b c d e Hilary St George Saunders: The Left Handshake, Chapter IV-RESOLUTION-Scouting in Occupied Countries: Part Seven—Greece, Yugoslavia and Hungary (angol nyelven). The Pine Tree Web, 1948. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  3. ^ a b c Murányi Gábor: Zászlóelvonás – úttörők kontra cserkészek 1946-1948 (magyar nyelven). HVG, 2006. május 31. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  4. ^ a b c d e About Hungarian Scouting (angol nyelven). Magyar Cserkészszövetség, Országos Külügyi Bizottság, 2006. február 21. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  5. P. Miklós Tamás: A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az úttörőmozgalom „egyesülése” 1948-ban, Új pedagógiai szemle 57. évf. 9. sz. 2007. szeptember
  6. Hazament... (magyar nyelven). Magyar Cserkészszövetség, 2013. január 24. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
  7. Bokody József: Magyar Cserkészszövetség - Főcserkészek - Elnökök (magyar nyelven). Cserkészgyűjtemény, 2010. (Hozzáférés: 2013. január 25.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Cserkészszövetség témájú médiaállományokat.