Gyermekvasút (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Úttörővasút szócikkből átirányítva)
Széchenyihegy–Hűvösvölgy vasútvonal
Mk45 2002, Gyermekvasút, Széchenyihegy állomás.jpg
A Gyermekvasút útvonala
Vonal: 7
Hossz: 11,2 km
Nyomtávolság: 760 mm
Feszültség: nincs ~
Üzemeltető:
Maximális sebesség: 20 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermekvasút témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Széchenyi-hegy
BSicon GIPl.svg 0,4 468 m
BSicon HST.svg 0,8 Normafa mh.
BSicon eHST.svg 1,2 a régi Normafa mh.
BSicon ÜST.svg 1,7 Csillebérc régen Úttörőváros
BSicon ÜST.svg 3,0 Virágvölgy régen Előre (a terveken Szent Anna kápolna)
BSicon ÜST.svg 4,5 János-hegy
BSicon HST.svg 5,7 Vadaspark mh. időszakos megállóhely
BSicon BRÜCKE1.svg 6,5 Budakeszi úti viadukt
BSicon ÜST.svg 6,7 Szépjuhászné régen Ságváriliget
BSicon eHST.svg 7,7 Kis-Hárs-hegy mh. megszűnt
BSicon ÜST.svg 8,7 Hárs-hegy
BSicon TUNNEL1.svg 9,5-9,7 Alagút
BSicon BRÜCKE1.svg 10,8 Nagykovácsi úti viadukt
BSicon KBHFe.svg 11,2 Hűvösvölgy

A Gyermekvasút, azaz a 7-es számú vasútvonal keskeny nyomtávú vasút, Budapest egyik közlekedési látványossága a város II. és XII. kerületében. Érdekessége, hogy a szolgálatot gyermekek látják el felnőttek felügyelete mellett. A vonal két végállomása Széchenyihegy és Hűvösvölgy. A pálya 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú, nem villamosított. Ezt a távot a szerelvények 20 km/h megengedett sebességgel 40-45 (nyáron kb. 50) perc alatt teszik meg. Neve a tervezéskor a Gyermekvasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt, ma pedig hivatalosan: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.

A Kárpát-medencei Kisvasutak Napjának évadnyitó rendezvénye, a Kisvasúti napja: április második szombatja.

Gőzvontatású nosztalgiavonat Szépjuhászné állomáson
Személyvonat a Gyermekvasúton 1988-ban

2015-ben bekerült a Guiness-rekordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.[1]

A gyermekek vasúti szolgálatának pedagógiai vonatkozása[szerkesztés]

A vasút valószínűleg részben propagandacéllal épült. A gyakorlatban azonban semmivel sem volt átpolitizáltabb intézmény, mint az 1950-es és 1960-as években bármely másik gyermekintézmény.

A gyerekek ingyenes, játékos foglalkoztatása az Úttörővasút megnyitása előtt vitát váltott ki. A gyakorlati tapasztalatok cáfolták az ellenvetéseket. Az elmúlt több mint hat évtized bebizonyította, hogy a gyermekvasutas közösség és a játékos formában teljesített szolgálatok hasznosak, és szinte összehasonlíthatatlanok bármilyen fiatal- és felnőttkori tapasztalatszerzéssel.

Működése[szerkesztés]

Azok a gyerekek, akiknek tanulmányi átlaga megfelelő (jelenleg legalább 4,0), szülei és iskolája beleegyeznek a szolgálatok miatti iskolai hiányzásokba is, orvosi alkalmassági vizsgálaton megfelelnek, jelentkezhetnek a gyermekvasutas tanfolyamra. Itt forgalmi ismeretek, jelzési ismeretek, helyismeret, távközlő- és biztosítóberendezések, valamint kereskedelem tantárgyakat tanulnak. A tanfolyam pénteki és szombati alkalmakból áll: péntek délutánonként négy-négy elméleti órán vesznek részt, szombatonként pedig a nap egyik felében öt elméleti órán, a másikban gyakorlaton. Ez az egyik állomás biztosítóberendezésének, helyiségeinek bemutatásából áll, ilyet Jánoshegy kivételével minden állomáson tartanak a tanfolyam ideje alatt. A tanfolyam helyismeret próbával (ahol Szépjuhászné állomástól Hűvösvölgy állomásig kell turistaútvonalakon eljutni a gyerekeknek) és tantárgyankénti tételhúzásos, szóbeli vizsgával zárul.

A sikeresen vizsgázott gyerekek legalább öt alkalommal tanulószolgálatot látnak el, itt egy idősebb gyermekvasutast osztanak be melléjük, és a felnőtt dolgozók is az átlagosnál többször ellenőrzik őket, de már itt is értékelik a szolgálat ellátását, és a magatartást is.

A további szolgálatokban a gyerekek szinte teljesen önállóan, a szokásos iskolai kötöttségek nélkül tevékenykednek. Felelősségérzetüket növeli, hogy munkájuknak tétje van: gyakorlati – és nem csupán elméleti – feladatokat kell megoldaniuk, továbbá az a tény, hogy gyermekvasutasnak lenni saját korosztályuk és a felnőttek szemében egyaránt presztízzsel bír.

A gyerekek jegyvizsgálóként, peronügyeletesként és pénztárosként megtanulnak az idegen utasokkal szemben viselkedni, feladatukat magabiztosan végezni, információt nyújtani, kisebb gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt kommunikálni. Ezen felül megtanulnak pénzzel bánni, számolni, a vagyont felelősséggel kezelni.

Vonat érkezik Normafára

A rendelkezők, naplózók és váltókezelők a vonatok közlekedése és tolatási mozgások lebonyolítása kapcsán végzendő cselekvéssorokat, egymás munkájának irányítását (jelzők, váltók, sorompó kezelését), a szomszéd állomással való kapcsolattartást, utastájékoztató berendezések működtetését, az események naplózását stb. sajátítják el. Munkájukat felnőtt (felelős) vasutas dolgozók felügyelik, segítik. Rendkívüli helyzetekben a felnőtt dolgozók végzik a rendszerint gyermekvasutasok által végzett teendőket.

Abból a megfontolásból, hogy a gyermekvasutasok a lehető legkülönfélébb feladatokat is megtanulják ellátni, minden szolgálatban más szolgálati helyre (állomás, vonat) osztják be őket, más-más beosztásban.

A szolgálatokat az úttörőrajoknak megfelelően, I-XV.-ig számozott csoportokban 15-18 naponta látják el a gyerekek. A csoportok vezetése általában három-négy ifi (ifjúsági vezető) feladata, akik a gyerekek szakmai és pedagógiai irányítását is végzik karitatív keretek között, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az ifik általában középiskolás és egyetemista korúak, munkájukat mindenkor felnőttek ellenőrzik (szolgálatokban a nevelőtanárok, táborozáskor pedig a táborvezető, egyéb alkalmakkor az adott csoport vagy esemény patrónusa).

A nyári időszakban a gyermekek öt kéthetes turnusban nyaralnak úgy, hogy a tábor ideje alatt ők látják el a szolgálatot, de jut idő pihenésre, játékos esti programokra és még a tábor „ügyeletére” is.

A gyermekvasutasoknak a nyolcadik osztály elvégzése után a vasúti szolgálataikat is be kell fejezniük. Számukra augusztus végén ballagást szerveznek. Ezen a napon még egyszer, utoljára egyenruhában utaznak végig a vonalon, csoporttársaik, családtagjaik kíséretében. Az iskolai ballagáshoz hasonlóan minden szolgálati helyet körbejárnak, játékokban vesznek részt, majd az intézmény vezetői elbúcsúznak tőlük.

A gyerekek számára a közös éneklések, a rendszeres foglalkozások egész életükre meghatározóak. Nagyon sok úttörő- vagy gyermekvasutas az általános iskola befejezése után is fellátogat a volt csoportjához, többeknél a pályaválasztásban is jelentős szerepe van ezeknek az éveknek. A mai MÁV kötelékében nagyon sok korábbi úttörő(gyermek)vasutas van. Éppen ezért a Gyermekvasúton évente megrendezik az ún. nosztalgianapot, amikor a tíz évnél régebben elballagottak állnak szolgálatba.

Története[szerkesztés]

Az Úttörővasút építése[szerkesztés]

1947-ben az állam akkori vezetősége a MÁV üzemeltetésével egy olyan vasút létrehozása mellett döntött, amelyen a szolgálatot gyermekek látják el.[2] Ekkor még nem tartották szükségszerűnek, hogy a Gyermekvasút a cserkészszövetség vagy az akkoriban alakuló úttörőmozgalom irányítása alatt működjön. A vonal építésekor a Gyermekvasút és Úttörővasút elnevezéseket vegyesen használták, de ekkorra már eldőlt: a vasutat úttörők fogják működtetni. A Gyermekvasút építésére több egyéb helyszín (például a gödöllői kastély környezete, Margit-sziget, Népliget) is szóba került. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai hegyek mellett döntött 1948 februárjában.

Hűvösvölgy állomás (1950)

A kisvasút építése 1948. április 11-én kezdődött. Költségtakarékosság céljából három részletben készült el. A munkálatokat a Széchenyi-hegyen kezdték. A rohammunkában épülő, keskeny nyomközű, azaz 760 mm-es nyomtávú vasútvonalat önkéntesek, egyetemisták készítették el. Az ifjúsági brigádok vágták ki az erdőt, fektették le a pályát. Az építés hőstetteiről a Népszava kiadó 1948-ban még egy ifjúsági regényt is megjelentetett.

Úttörővasút, zászlófelvonás 1988-ban

A vasútépítéssel párhuzamosan a MÁV szakoktatói az első pajtásokat felkészítették a vasútüzem, forgalom szabályaira. Így a vasútvonal megnyitásának napján már vasutas egyenruhába öltözött úttörők fogadhatták a vendégeket. Az első, 3 km-es szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg. Ekkor a vonal az akkori Előre állomásig tartott (mai név: Virágvölgy). A pályát 1949. június 24-én Ságváriliget (mai neve: Szépjuhászné), 1950. augusztus 20-án pedig Hűvösvölgy állomásig adták át. A hűvösvölgyi vontatási telep 1951-ben készült el. A hivatalos ideológia szerint az Úttörővasút a szocialista nevelés egyik eszköze volt, az alkotó és termelő munkára való nevelést biztosította. Az Úttörővasútra ún. problémás gyerekek nem kerülhettek. Csak jeles vagy jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. Fennállásának teljes idején többszörös (az 1970-es években akár tízszeres) volt a túljelentkezés. A pártkáderek gyermekeinek romantika iránti igényét kielégítő Úttörővasútra bekerülni felért egy sikeres egyetemi felvételi dicsőségével.

A Gyermekvasút története[szerkesztés]

1990-ben a rendszerváltozás évében az intézmény nevét Gyermekvasútra változtatták. Az Úttörőszövetség helyett a kisvasút a MÁV hatáskörébe került. A Gyermekvasút mai népszerűségét jelzi, hogy 2012. június 23-án több mint kétszáz új iskolást avattak gyermekvasutassá a Hűvösvölgyben. Ilyen magas létszámot a vasút történetében nem avattak, valamikor a '70-es években volt csupán arra példa, hogy ennyi gyermek végezte el a tanfolyamot egy év alatt.[3]

1989-1991 között a Budapest–Esztergom-vasútvonal átépítéséből kinyert, használt, 48 kg/folyóméter súlyú sínszálakkal történt meg a pálya felújítása. 1993-ban szabályoztak be. A kisvasúti pálya felépítményeként zúzottkő ágyazatra fektetett faaljakra a hevederekkel egymáshoz illesztett sínszálak a MÁV-nál szabványos GEO-s alátétlemezekkel vannak rögzítve. (Az illesztések adják a járművek futóműveinek jellegzetes zakatoló hangját.) A kisvasúti üzemhez képest a rajta közlekedő szerelvények nagy önsúlyából adódó rendszeres tengelyterhelés és a hegyi vonalvezetés kis sugarú íveinek ellenére a 20 km/h pályasebesség miatt alacsony az igénybevétele. Hűvösvölgytől Széchenyi-hegyig végig emelkedik a pálya. Bő fél évszázados koruk ellenére jó állapotban vannak a rendszeresen karbantartott és felújított járművek mellett az 50-es évek hangulatát őrző állomások is.

Állomásai és megállóhelyei[szerkesztés]

János-hegy állomás

Hét állomása és két táblás megállóhelye van:

Megállóhely Átszállási kapcsolatok
Széchenyi-hegy KRESZ villamos.svg 60
Normafa megállóhely BKV busz symbol.svg 21, 21A
Csillebérc BKV busz symbol.svg 21
Virágvölgy
János-hegy Logo libego.svg Libegő
Vadaspark megállóhely
Szépjuhászné BKV busz symbol.svg 22, 22A, 222
Hárs-hegy
Hűvösvölgy BKV busz symbol.svg 29, 57, 63, 64, 64A, 157, 157A, 164, 257, 264
KRESZ villamos.svg 56, 56A, 59B, 61

A megnyitáskor Hárshegy és Ságváriliget (ma Szépjuhászné) állomások között egy további táblás megállóhely (Kishárshegy) üzemelt. A megállóhelyet vontatási nehézségek és az alacsony utasforgalom miatt rövidesen megszüntették.

A Hárs-hegyi alagút (1973)

Vadaspark megállóhelyet 2004-ben építették, 2006 óta időszakos megállóhelyként működik. A menetrend szerinti személyvonatok csak a nyári időszakban, hétvégenként állnak meg. A téli időszakban, valamint munkanapokon a vonatok csak előzetes bejelentés alapján állnak meg.

A jelenlegi Normafa megállóhely 1973 óta üzemel. 1948 és 1973 között egy másik megállóhely üzemelt Normafa néven, mely 400 méterrel volt közelebb Csillebérchez. Az áthelyezés egyik oka az volt, hogy a régi megálló peronja az ív külső oldalán helyezkedett el, így azt a mozdonyról vagy a vonat végéről nézve nem lehetett belátni. A másik ok pedig az volt, hogy 1972-ben az új megállóhely mellett megnyílt a Hotel Olimpia.

Megközelítése[szerkesztés]

A gyermekvasút állomásainak megközelítési lehetőségei:[4]

Látványosságok a Gyermekvasút környékén[szerkesztés]

Járművei[szerkesztés]

Személyvonat érkezik Jánoshegy állomásra

Vontatójárművek[szerkesztés]

Az Mk49 sorozatú mozdony Széchenyihegy állomáson kiállítva
A Lillafüredi Állami Erdei Vasúttól vásárolt ABmot 2 motorkocsi

Személykocsik[szerkesztés]

  • 8 db Baw-n sorozatú személykocsi („téli kocsi˝)
  • 8 db Baw-nn sorozatú személykocsi („nagy kilátókocsi˝)
  • 1 db Ba sorozatú személykocsi („ex-kerékpárszállító kocsi˝)
  • 2 db Baw-gg sorozatú kerékpár- és babakocsiszállító személykocsi
  • 3 db Baw-g típusú személykocsi („nosztalgiakocsi˝)
  • BDax 41 pályaszámú poggyászteres személykocsi („postakocsi˝)
  • Aax 12 pályaszámú különleges rendeltetésű személykocsi („kis szalonkocsi˝)
  • 3 db Ba sorozatú különleges rendeltetésű személykocsi („nagy szalonkocsi˝, „tárgyalókocsi˝, „erdőismereti kocsi˝)
  • Bk 357 pályaszámú személykocsi („nyitott peronos kocsi˝)

Egyéb járművek[szerkesztés]

  • pályafenntartási célú teherkocsik: 2 db Fak sorozatú pőrekocsi, 1 db Fa-w sorozatú magas oldalfalú teherkocsi, 1 db Xg, 1 db Hak és 1 db Ha-w sorozatú zárt teherkocsi, 1 db Hak sorozatú fedett teherkocsi, 4 db Uba sorozatú zúzottkőszállító-kocsi, 1 db Ja sorozatú pőrekocsi (tűzvédelmi célú víztartály és homok van rajta elhelyezve), 2 db UBN sorozatú csille
  • 1 db motoros pályakocsi (Pft.P.-203)
  • 1 db Škoda személy-vágánygépkocsi („sínautó”)
  • 1 db kézihajtány
  • 2 db R sorozatú személyszállításra berendezett cukorrépa-szállító lóré

Egykori járművek[szerkesztés]

  • Camot 001 "Kis piri" motorkocsi

Balesetek[szerkesztés]

A Gyermekvasúton csak ritkán történt kisebb baleset, komolyabb személyi sérülés nélkül: 2010 februárjában a szerelvény egy autóval ütközött össze, az autó egyik utasa könnyebben megsérült,[6] 2015. április 7-én pedig kisiklott a 30233. számú vonat mozdonya (Mk45 2002) a Jánoshegy és Szépjuhászné között, személyi sérülés nem történt.[7] Nagyjából egy hónappal később, május 12-én a 30118. számú vonat utolsó kocsija siklott ki ugyanott, ezért itt pályafelújítást is végeztek. A kocsiban a zárfékező, a jegyvizsgáló, és három utas utazott, személyi sérülés ekkor sem történt. Egy személyvonat siklott ki 2015. november 28-án Hárshegy és Hűvösvölgy között. A 30234 sz. vonat mozdonya és első kocsija hagyta el a pályát, a négy utas (egy felnőtt és három gyermek) és a háromtagú vonatszemélyzet közül senki sem sérült meg. A baleset idején talpfacserét végeztek.[8]

Lásd még[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A Gyermekvasút honlapja
  • Nagy Lajos, Csonka Zsolt, Füstös István, Vinis Gyula: Gyermekvasút a Budai hegyekben, MÁV Jegynyomda, 2000.

Külső hivatkozások[szerkesztés]