Katona Tamás (történész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katona Tamás
KatonaTamás.JPG
Születési név Katona Tamás
Született 1932. február 2.
Budapest
Elhunyt 2013. június 28. (81 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Györki Mária (1956–1981)
Barta Klára (1984–2013)
Foglalkozása történész, tanár, író, műfordító, országgyűlési képviselő
Díjak Dercsényi Dezső-díj (1993)
Szent Gellért-díj (1997)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona Tamás témájú médiaállományokat.

Katona Tamás (Budapest, 1932. február 2.Budapest, 2013. június 28.[1]) magyar történész, tanár, író, műfordító, országgyűlési képviselő (MDF).

Életútja[szerkesztés]

Édesapja Katona Tibor, édesanyja Halász Magdolna, nagyapja Halász Gyula, dédapja Halász Imre volt. Egyetemi tanulmányait 1950 és 1955 között végezte az ELTE könyvtár–magyar–arab szakán.

1954–55-ben a Bács-Kiskun Megyei Könyvtár helyettes vezetője, valamint a Fejér Megyei Tanács könyvtárügyi előadója volt. 1955 és 1960 között a bicskei Vajda János Járási Könyvtárat vezette; itt alapította meg Magyarország első cigány könyvtárát. 1960-61-ben az MTA Biokémiai Intézetének részfoglalkozású könyvtárosa volt. 1961-1965 között a Magyar Helikon Könyvkiadó, 1965-1987 között az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. 1977-től részt vett a Bibliotheca Historica című sorozat szerkesztőbizottságában. 1979-től a Pro Memoria sorozat szerkesztője, műfordítója volt. 1980-tól az Eötvös-kollégiumban, 1985-től a JATE-n tanított. 1987-1990 között szabadfoglalkozású író, történész volt.

1994-1998 között a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt.[2]

Politikai tevékenysége[szerkesztés]

A rendszerváltás után az 1990. évi országgyűlési választásokon az MDF jelöltjeként képviselővé választották. Három hétig az Országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának tagja volt. Ezután 1990. május 24. és 1992. június 19. között a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként fő szakterülete a magyar biztonságpolitika kidolgozása volt. 1992. június 19. után az Antall-, majd a Boross-kormány sajtóügyekért is felelős miniszterelnökségi politikai államtitkára volt, 1993–1994-ben az MDF Országos Elnökségének tagja volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MDF területi listájáról került be újra az Országgyűlésbe. 1994. december 11-én, az önkormányzati választásokon Budapest I. kerületének polgármesterévé választották. 1996. április 15-éig a külügyi állandó bizottság tagja volt. Az MDF X. országos gyűlése után kilépett a pártból. Részt vett a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) megalapításában, majd annak frakciójában folytatta parlamenti munkáját. 1996. április 16-ától a honvédelmi állandó bizottság tagja. Az 1996. november 30-ai első országos MDNP-gyűlésen beválasztották a párt elnökségébe. 2000-től 2002-ig Magyarország varsói nagykövete volt.

Katona Tamás az MDF XXII. Országos Gyűlésén - 2008

Családja[szerkesztés]

1956-1981 között Györki Mária volt a felesége. 1984-ben Barta Klárát vette feleségül. Első házasságából két lánya született: Ágnes (1958) és Annamária (1962). Második házasságából egy fia született: Tibor Elek (1987).

Művei[szerkesztés]

  • Az aradi vértanúk (bevezetés és jegyzetek; Budapest, 1979)
  • A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról (válogatás és szerkesztés; Budapest, 1979)
  • A tatárjárás emlékezete (válogatás, szerkesztés; Budapest, 1981)
  • Budavár bevételének emlékezete, 1849 (válogatás és szerkesztés; Budapest, 1989)
  • Kossuth Lajos: Írások és beszédek 1848–1849-ből (válogatta, szerkesztette, az összekötő szövegeket, jegyzeteket és névmagyarázatokat írta Katona Tamás; Budapest, 1994)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Katona Tamás történész emléktáblája.jpg

A marcaltői önkormányzat 2014. március 15-én emléktáblát állíttatott tiszteletére az ihászi csatát megörökítő emlékoszlop mellett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meghalt Katona Tamás történész, az Antall-kormány egykori államtitkára, hetivalasz.hu (Hozzáférés: 2013. június 29.)
  2. Bokody József: Magyar Cserkészszövetség - Főcserkészek - Elnökök (magyar nyelven). Cserkészgyűjtemény, 2010. (Hozzáférés: 2013. január 25.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]