Budapest I. kerülete
| Budapest I. kerülete | |||
 | |||
| Fentről, balról jobbra: egy lakóház a , a Budavári Palota, a Budai Vigadó, a Sándor-palota és a Duna-part látképe | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Budavár | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek | a Vár; a Gellérthegy, Krisztinaváros, Tabán, Víziváros egy része[1] | ||
| Alapítás ideje | 1873. november 17. | ||
| Irányítószám | 1011–1016 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Polgármester | V. Naszályi Márta (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP)[2] | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 25 172 fő (2019. jan. 1.)[3] +/- | ||
| Rangsorban | 22. | ||
| Népsűrűség | 7 381,82 fő/km² | ||
| Terület | 3,41 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Budapest I. kerülete
Pozíció Budapest I. kerülete térképén
| |||
| é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 17″ | |||
| Budapest I. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest I. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
Budapest I. kerülete (Budavár) Budapesten a Duna jobb partján, Budán fekvő kerület.
Földrajz[szerkesztés]
Északon Budapest II. kerülete, nyugaton a XII. kerület, délen a XI. kerület, míg keleten a Duna által az V. kerület határolja.
Történelem[szerkesztés]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Polgármester | Párt | Időszak | Források | |
|---|---|---|---|---|
| Ligeti Imre | MDF | 1990–1994 | [4][5] | |
| Katona Tamás | MDF | 1994–1998 | [6] | |
| Nagy Gábor Tamás | Fidesz | 1998–2019 | [7][8][9][10][11] | |
| V. Naszályi Márta | PM | 2019– | [2] | |
Képviselő-testület[szerkesztés]
A képviselő-testület jelenlegi összetétele:
| Párt | Mandátumok | Jelenlegi képviselő-testület | Források | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Momentum–DK–MSZP–PM–LMP–Jobbik–Várunk Egyesület | 10 | P | [12] | ||||||||||
| Fidesz–KDNP | 5 | ||||||||||||
A kerületben görög, német, örmény és szlovák nemzetiségi önkormányzat működik.[13]
Közlekedés[szerkesztés]
Metró- és HÉV-állomások a kerületben[szerkesztés]
| Vonal | Állomás neve | Megnyitás időpontja | Átszállási kapcsolatok |
|---|---|---|---|
 
|
Batthyány tér | 1972. december 22. |  11, 39, 109 19    990
|
|
|
Széll Kálmán tér | 1972. december 22. | 4, 6, 17, 56, 56A, 59, 59B, 61 5, 16, 16A, 21, 21A, 22, 22A, 39, 91, 102, 116, 128, 129, 139, 140, 140A, 149, 155, 156, 222 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 794, 795 916, 922, 956, 960, 990
|
|
|
Déli pályaudvar | 1972. december 22. | 17, 56, 56A, 59, 59B, 61 21, 21A, 39, 91, 102, 139, 140, 140A 960, 990 S10 S12 S30 G30 Z30 S34 S35 S40 G40 S42 G42 IC, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, 
|
Kultúra[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
A kerületi önkormányzat fenntartásában egy óvoda, a Brunszvik Teréz Budavári Óvodák, összesen hét telephellyel,három általános iskola (Batthyány Lajos Általános Iskola, Budavári Általános Iskola, Lisznyai Utcai Általános Iskola), négy gimnázium (Kosztolányi Dezső Gimnázium, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Toldy Ferenc Gimnázium, Petőfi Sándor (korábban Werbőczy) Gimnázium), egy zeneiskola (Farkas Ferenc Zeneiskola), valamint egy nevelési tanácsadó és logopédiai intézet működik.[14] Ezen kívül több egyházi oktatási-nevelési intézmény is található a kerületben (Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium, Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium).
A Gellérthegyen működik a Mathias Corvinus Collegium.
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Múzeumok[szerkesztés]
- Arany Sas Patikamúzeum
- Budapesti Történeti Múzeum
- Hadtörténeti Intézet és Múzeum
- Magyar Nemzeti Galéria
- Mátyás templom gyűjteménye
- Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
- Zenetörténeti Múzeum
Helyi média[szerkesztés]
- Krisztinavárosi TV
- Várnegyed – a Budavári Önkormányzat kétheti lapja, 1995 óta jelenik meg (ISSN 2060-6303). Utcanévlexikon című rovatában rendszeresen közöl részletes helytörténeti tanulmányokat, muzeális fényképekkel.
- Kerületi facebook közösség: https://www.facebook.com/1.kerulet
Népesség[szerkesztés]
| Lakosságszám | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 30 100 | — |
| 1880 | 31 288 | 0,39% |
| 1890 | 34 071 | 0,85% |
| 1900 | 35 849 | 0,51% |
| 1910 | 40 909 | 1,32% |
| 1920 | 43 318 | 0,57% |
| 1930 | 41 630 | −0,40% |
| 1941 | 41 436 | −0,04% |
| 1949 | 32 478 | −3,04% |
| 1960 | 44 086 | 2,78% |
| 1970 | 46 631 | 0,56% |
| 1980 | 41 097 | −1,26% |
| 1990 | 34 778 | −1,67% |
| 2001 | 25 914 | −2,67% |
| 2011 | 24 158 | −0,70% |
| 2017 | 25 219 | 0,72% |
| 2019 | 26 149 | 1,81% |
A 2011-es népszámlálás alapján a kerületnek 24 158 lakosa volt. A lakosságszám az 1970-es népszámláláson érte el csúcspontját, 46 631 főt, amely a 2000-es évek közepéig folyamatosan csökkent. 2011-ben a népsűrűség 7 084 fő/km² volt.
A kerület korszerkezete idősebb a budapesti átlagnál, a gyerekkorúak (0 és 14 év között) mindössze a lakosság 10,2%-át alkotják (a budapesti átlag 12,2%), míg a 65 év felettiek a lakosság 25,9%-át, aminél csak a 12. kerületben magasabb az idősek aránya (a budapesti átlag 18,8%).
A lakosság 3,62%-a nem magyar állampolgár.
Népcsoportok[szerkesztés]
| Jelentős nemzetiségi csoportok[18] | |
|---|---|
| Nemzetiség | Népesség (2011) |
 Németország |
678 |
 Oroszország |
98 |
 Románia |
85 |
 Szlovákia |
75 |
 Lengyelország |
58 |
2001-ben a város lakossága 25 914 fő volt, 24 117 fő (96,48%) magyar, 415 fő (1,66%) német, 31 fő (0,14%) román, 53 fő (0,21%) cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[19]
2011-ben a város lakossága 24 158 fő volt, 22 498 fő (88,97%) magyar, 678 fő (3,01%) német, 85 fő (0,38%) román, 42 fő (0,19%) cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[20]
A 2011-es népszámlálás szerint a budapesti kerületek közül az I. kerületben a legalacsonyabb a romák aránya. A kerületben viszonylag jelentős számú német és orosz nemzetiségű ember él.[forrás?]
Turizmus[szerkesztés]
Épített örökség[szerkesztés]
Sport[szerkesztés]
A kerületben 2010-ben épült egy tanuszoda az ottani általános iskolások részére, amit úgy építettek meg, hogy úszásoktatásra ne legyen alkalmas, így a gyerekek kénytelenek más kerületekben lévő uszodákba járni.[21][22]
Testvérvárosok[szerkesztés]
A Budavári Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatait elsősorban a közép-európai országok fővárosainak belvárosi kerületeivel, valamint határon túli magyar városokkal alakította ki. A kerület testvérvárosai a következők:[23]
Bécs I. kerülete, Ausztria
Capestrano, Olaszország
Carouge, Svájc
Lendva, Szlovénia
Marlow, Egyesült Királyság
Munkács, Ukrajna
Prága I. kerülete, Csehország
Pozsony I. kerülete, Szlovákia
Regensburg, Németország
Székelyudvarhely, Románia
Varsó – Śródmieście, Lengyelország
Zenta, Szerbia
Képgaléria[szerkesztés]
A Naphegy ortofotója
A Clark Ádám tér madártávlatból
A vár éjszaka
A Halászbástya és a Mátyás templom légifelvételen
Az alagút légifotója
A Hadtörténeti Múzeum madártávlatból
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat
- ↑ a b Budapest I. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
- ↑ Budapest I. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A budapesti kerületi önkormányzati testületek összetétele pártok szerint (mandátumok száma) (online: arcanum.hu)
- ↑ Budapest I. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Budapest I. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest I. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest I. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest I. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest I. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ BUDAPEST I.ker. települési választás eredményei. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ Nemzetiségi önkormányzatok 2010–2014. (magyar nyelven). Budavári Önkormányzat. [2013. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
- ↑ Oktatási intézmények (magyar nyelven). Budavári Önkormányzat. [2012. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
- ↑ Nemzeti statisztikai hivatalok által kiadott adatok, népszámlálások
- ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01
- ↑ http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp
- ↑ Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ [1]
- ↑ http://hvg.hu/itthon/20180117_Oxygen_Wellness_a_budai_elit_lubickol_a_keruleti_gyerekeknek_igert_tanmedenceben
- ↑ https://merce.hu/2018/01/17/a-mi-penzunkbol-es-a-mi-gyerekeink-karara-dozsolhet-a-fideszes-elit/
- ↑ Budavár » Testvérvárosok. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
Források[szerkesztés]
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap (magyar, angol, német)
- I. kerület blog
- I. kerület Facebook oldal
- Az I. kerület irányítószámai
- Az I. kerület múltbéli érdekességei
- Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben (MEK)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest I. kerülete témájú médiaállományokat.
