Ugrás a tartalomhoz

Wagner Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Filozófiai kert szócikkből átirányítva)
Wagner Nándor
Született1922. október 7.
Nagyvárad
Elhunyt1997. november 15. (75 évesen)
Mooka
Állampolgársága
HázastársaChiyo Akiyama-Wagner
Foglalkozása
  • szobrász
  • festőművész
  • rajzoló
  • grafikusművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner Nándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Filozófiai kert szoborcsoport a Gellért-hegyen
Buddha, Bodhidharma, Jézus, Lao-ce, Assisi Szent Ferenc, Ehnaton, Ábrahám (takarva)
Ábrahám (bal oldalon), Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce, háttérben Hammurapi, Shotoku herceg és Justinianus
Földanya, az Academia Humana Alapítvány ajándéka (Budapest I. ker. Ostrom utca és Lovas utca sarka)

Wagner Nándor (Nagyvárad, 1922. október 7.Moka, Japán, 1997. november 15.) magyar szobrász, festő, alkotótevékenysége három országhoz kötötte: Magyarországhoz, Svédországhoz és Japánhoz.

Életútja

[szerkesztés]

Magyarország

[szerkesztés]

Iskoláit Nagyváradon végezte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. 1946-ban Budapestre költözött, az Ybl Bazárban kialakított műtermében alkotott. 1950-ben megbízást kapott a székesfehérvári István Király Múzeum új állandó kiállításának megrendezésére. A Rózsadombra tervezett gömb-kápolnába 1951-1952 között készítette Corpus Hungaricum című szobrát, melyet csak a művész halála után, 1999. október 6-án állították fel Székesfehérváron az evangélikus templom melletti téren.

1954-ben az Országos Képzőművészeti Kiállításon még kiállították József Attila-szobrát, amely azonban rövid idő után "süllyesztőbe" került; 2005. május 1-jén pedig a művész szülővárosában, Nagyváradon állították fel.

1955-ben állították fel Sztálinvárosban a Dózsa György téren Vízhordó leány nyolc békával címmel a szökőkút kőszobrát, alumíniumból öntött békákkal. Miután az 1956-os forradalom során beválasztották a Képzőművészek Szövetsége Forradalmi Bizottságába, a forradalom leverése után elhagyta az országot. Itthon maradt műveit barátai, tanítványai a székesfehérvári István Király Múzeum raktárába menekítették.

Svédország

[szerkesztés]

1957-ben Svédországban telepedett le, és felvette a svéd állampolgárságot. A lundi egyetemen tanított rajzot. Új technológiákat dolgozott ki acélból készült szobrok zsugorodási problémáira, ötvözte a papírvésés és a festészet technikáját, valamint kifejlesztett egy, a fényenergia újszerű felhasználásán alapuló lámpatípust. Svédországi munkásságát nyolc köztéri szobor őrzi:

  • 1963: Lund Északi temető, Angyal, a második világháború lengyel áldozatainak és menekültjeinek emlékműve, öntött krómacél.
  • 1963: Alingsås, Domus Áruház, A gyermek a középpontban, rézlemez dombormű
  • 1964: Oskarshamn, Forum, Zsonglőr (Pierrot), öntött krómacél
  • 1964: Gävle, Valand-ház, Táncoló gyerekek, öntött krómacél. 1995-ben a szobor magángyűjteménybe került.
  • 1965: Eslöv, Városi Kórház, Csendes szökőkút, fekete gránit. Áthelyezésre került, és ma Eskönben a Löberöd általános iskola udvarán látható
  • 1965: Tranås, Falkberg negyed, Madár, öntött krómacél
  • 1966: Eslöv, Bryggereit negyed, Lúd, öntött krómacél
  • 1969: Oskarshamn, Városi Kórház, Fény és árnyék, beton

Szintén itt készült Menekülés Egyiptomba című grafikája, melynek lenyomatai bevételéből egy gyülekezeti otthon megvásárlását támogatták.

Japán

[szerkesztés]

1967-ben második feleségével, Akiyama Chiyo képzőművésznővel Japánba költözött,[1] és felvette a japán állampolgárságot. Itt alkotta meg Selyem Út-sorozatát, melynek jövedelméből megalapította a Tao Intézetet, fiatal művészek támogatása céljából. A Narita repülőtér közelében levő szálloda előtt felállították az Utazók védőszentje című szobrát.

Szintén Japánban alkotta legismertebb művét a Filozófiai kertet (angolul: Garden of Pholosophy). Elképzelése szerint ennek három példányát Budapestnek, New Yorknak és Tokiónak akarta ajándékozni.[2] A szoborcsoport tagjait a világvallások reprezentánsait ábrázolják; Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce egy körív öt pontján, valamint Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma, Gandhi, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán helyezkednek el. Wagner Nándor halála előtt a szoborcsoport felállításáról sikerült Budapesttel megállapodnia, és azt a Gellért-hegyen avatták fel 2001. október 18-án. Wagner szerint a világvallások alapítóinak és küldötteinek a szellemi üzenete nem e vallások különbözősége, hanem az, ami összeköti őket. Ezért is került Európa szívébe, Közép-Európába: „Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között.”[3] A szoborcsoportot 2006. október 16-ról 17-re virradó éjszaka megrongálták, szétfűrészelték; helyreállítására 2010 júliusában került sor.[4] A szoborcsoport tizenegy alakos változatát 2009. december 4-én avatták fel a magyar–japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. és újrafelvételének 50. évfordulóján a Tokió Nakano kerületében található Filozófiai Parkban.[5]

Szintén Tokióban található Hammurapi, Justinianus és az első japán alkotmány megteremtőjének, Shotoku hercegnek a szobra.

Szapporo Marujama parkjában 2010. november 18-án avatták fel Földanya című szobrát, amely az anyai szeretet ábrázolása. A szobor avatása a 2012. október 7-én történt a Budai Várban.[6]

1997. november 15-én hunyt el Moka városában. Sírja fölött a Reinkarnáció szobra áll, melyet még Svédországban készített, onnan vitette át Japánba.

Idézet

[szerkesztés]
„Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet! Annyi szenvedésből és megalázó ostobaságból kiútra van szükség! Hiszem, hogy munkám egy kis lépés ebben az irányban.” (Wagner Nándor)

Emlékezete

[szerkesztés]

2022 novemberétől, születésének 100. évfordulója alkalmából, a budapesti Műcsarnokban nagyszabású kiállítással emlékeztek meg Wagner Nándorról.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Wagner Nándor 100 A bölcselet szobrásza. Műcsarnok. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  2. Filozófiai Kert ajándékozása (Presentation of Garden of Philosophy) – wagnernandor.com
  3. Húsz éve avatták fel a Filozófiai kertet a Gellért-hegyen (PestBuda, 2021. október 18.
  4. Haviszobor: a helyreállított Filozófiai Kert (Fővárosi blog, 2010. július 14.)
  5. The Garden of Philosophy (Tetsugakudo Park, Japan, angol nyelven)
  6. Földanya (Wagner Nándor honlapja)

Források

[szerkesztés]
  • Wehner Tibor: Wagner Nándor – A Filozófus Szobrász. Budapest: Holnap. 2006. 232. o.  
  • Művek és idézetek. Országépítő, 2. sz. (2002)
  • Makk István: A Filozófia Kertje a Gellért-hegyen. Országépítő, 4. sz. (2001)
  • Wagner Chiyo: Wagner Nandor [fotóalbum és műjegyzék két kötetben japán és angol nyelven]. 2006. 98 és 128. o.  
  • Erdős Bartha István: Wagner Nándor Lundban. Ághegy, 30. sz. (2010) 4081–4088. o. arch Hozzáférés: 2018. november 21.*

További információk

[szerkesztés]