Budai Tornacsarnok
| Budai Tornacsarnok | |
 | |
| A Szent János tér és a Tornacsarnok az Attila körútról nézve (1890-es évek). Jobbra az Attila utca eleje, balra a Naphegy. | |
| Cím | Budapest, I. ker. Horváth-kert (Attila utca 2. / Szent János tér) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1878 |
| Bezárás | 1941 |
| Lebontás éve | 1941 |
| Tervező | Lukse-Fábry Béla |
| Építész(ek) | Hofhauser Lajos |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | tornacsarnok |
| Tulajdonos | Budai Torna Egylet |
| Elhelyezkedése | |
 Budai Tornacsarnok
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 44″, k. h. 19° 02′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 44″, k. h. 19° 02′ 08″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Tornacsarnok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az egykori Budai Tornacsarnok épülete a Krisztinavárosban, a Horváth-kert déli végében, az Attila utca és a Szent János tér találkozásánál állt. 1878-ban épült a Budai Torna Egylet részére. Testnevelési órákat, torna- és táncünnepségeket tartottak benne. 1940 elején kiürítették, 1941-ben lebontották. Helyén ma a horváth-kerti gyermekjátszótér található.
Nem tévesztendő össze a pesti Nemzeti Tornacsarnokkal (Szentkirályi utca 26).[1]
Története[szerkesztés]
A Budai Torna Egylet az 1870-es évek végén – Kertlner Gusztáv elnök javaslatára – egyleti célokra egy két szint magasságú tornacsarnok építését határozta el, melyet még ebben az évben felépíttettek. Az egyemeletes Budai Tornacsarnokot Lukse-Fábry Béla tervei alapján 1878-ban építtette Hofhauser Lajos építési vállalkozó, a Krisztinavárosban, a Horváth-kert déli végében, a Szent János térnél. Az épület szobrait Oppenheimer Ignác készítette. Az akkori Attila utca 2. szám alatti álló Tornacsarnokkal szemben 1892-ben felépült a Kerületi Katolikus Királyi Gimnázium (1895-től Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium, a mai Petőfi Sándor Gimnázium), melynek oktató testülete és tanulói már 1892-től kezdve használhatták a Tornacsarnok épületét testnevelési órák és ünnepségek céljára.[2] A tornacsarnokban más egyletek is tartottak gyűléseket és bálokat, így pl. 1896. január 18-án a Budai Mentő Egyesület bálját.[3]
1940 februárjában a tornaegyletet kiköltöztették épületből. Átmenetileg itt raktározták a Székesfővárosi Múzeum várostörténeti és képzőművészeti gyűjteményeinek anyagát, amíg a kiscelli kastély múzeummá alakítási munkái be nem fejeződtek. A gyűjtemények költöztetését Devecska Ferenc igazgató irányította, ennek során egy ideig itt tárolták Schmidt Miksa bútorgyűjteményét is. 1941-ben a tornacsarnokot lebontották.[2]
Helyén játszótér létesült. A Szent János teret és környékét a későbbiekben többször is átalakították, a legutóbbi nagyobb szabású rendezés 1964-ben, az új Erzsébet-híd átadásával összefüggésben történt: a Krisztina körútról a Szent János téren át az Attila körútra (a Szarvas tér felé) lekanyarodó villamossíneket megszüntették, az Erzsébet-hídra menő villamos vonalát áthelyezték az Attila körútról a Tabán alatti Árok utcába.
-
Emléktáblája a gimnázium oldalán (2013) -
A M. Kir. Állami Főgymnasium. A kép bal szélén a Tornacsarnok sarka (1900 körül)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nemzeti Tornacsarnok. egykor.hu
- ↑ a b A volt Budai Tornacsarnok. urbface.com. (Hozzáférés: 2017. július 25.)
- ↑ Budai Mentő Egyesület Bálja. Kiscelli Múzeum gyűjtemény (pdf). gyujtemeny.kiscellimuzeum.hu. (Hozzáférés: 2017. július 26.)[halott link]
Források, kapcsolódó információk[szerkesztés]
- Horváth-kert, Szent János tér. Zöldkalauz.hu. (Hozzáférés: 2017. július 25.)[halott link]
- Dittrichné Vajtai Zsuzsanna: Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben (pdf). Mek.Oszk.hu / budavar.hu, 2012 (Hozzáférés: 2017. július 24.)
