Attila út (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a budapesti útról szól. Hasonló címmel lásd még: Attila utca (Kiskunfélegyháza).
  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Attila út
Forgalomirányító rendőr az Attila körúton 1959-ben, szemben az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom
Forgalomirányító rendőr az Attila körúton 1959-ben, szemben az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest, I. kerület
VárosrészKrisztinaváros, Tabán
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Attila út (Budapest)
Attila út
Attila út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 02′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 02′ 33″
A Wikimédia Commons tartalmaz Attila út témájú médiaállományokat.

Az Attila út egy főforgalmi út Budapesten, az I. kerületben.[1] A Krisztina körúttól az Erzsébet hídig tart; a hídtól a Horváth-kert délkeleti végéig (a Sarló utcáig) egyirányú a Széll Kálmán tér irányába.

Az út a Budai Várnegyed világörökségi terület nyugati határát képezi.

Az Attila úton végig halad az 5-ös és a 956-os busz útvonala, ezek mellett egy rövid szakaszon érinti a 16-os, 216-os és 916-os busz is a Dózsa György térnél. Az utat keresztezi az Alagút utcánál a 105-ös és a 178-as viszonylat úgyszintén.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Döbrentei utca 3., Vérmező utca 18.

Történelem[szerkesztés]

Korábbi nevei:

  • A Sarló utca és az Attila közzel szemközti térség az 1830-as évektől Kirchesäulenplatz (Templomoszlop tér vagy Templomszobor tér), 1874-től Szent János tér.
  • A Szarvas tér és a Döbrentei tér között 1872-től Alsó Palota út.
  • A Döbrentei tértől a Szent János térig az 1780-as évektől Hauptstrasse (Fő utca), a XIX. századtól Neugasse (Új utca), 1854-től Attilagasse, 1874-től Attila út, 1890-től Attila körút, illetve később, a Szent János tértől a Vérmező útig tartó szakasza Attila utca
  • A Szent János tértől (Sarló utcától) a Vérmező utcáig - a tatárjárás 700. évfordulója alkalmából -, 1942-től IV. Béla út
  • 1946-tól 1961-ig ismét Attila körút és Attila utca, majd egyesítve Attila út.

Az Attila nevet a XVIII-XIX. században az utcában működött Attila vendéglőről kapta.

A jelenlegi nyomvonal 1961-ben alakult ki, ekkor került sor a Tabán és a Krisztinaváros utcáinak rendezésére. Ekkor az Attila utcát és az Attila körutat Attila úttá egyesítették, az egységes házszámozás keretében az Attila utca házszámait 40-nel megnövelték.

A 2000-es évek elejéig az Attila út utolsó felújítása az 1960-as évek végén volt.

2001. május és október között a Döbrentei tér és a Mikó utca közötti szakaszt teljesen újjáépítették: kicserélték vagy felújították az alatta húzódó közművezetékeket, új út- és járdaburkolatot építettek, favédő korlátokat és parkolásgátló oszlopokat helyeztek ki, valamint rendezték a zöldterületeket.[1] 2016-tól a fővárosi kezelésben lévő Attila út (és a vele párhuzamos Krisztina körút) teljes hosszán díjköteles parkolási rendszert vezettek be. (A kerületi kezelésben álló mellékutcákban már több évvel korábban kialakították a fizetős parkolást).

Nevezetességek[szerkesztés]

Páratlan oldal[szerkesztés]

Arany Szarvas-ház
Arany Szarvas-ház
A Dózsa-szobor
A Dózsa-szobor
  • Attila út 31.
    • A Magyar Királyi Darabont Testőrség legénységi szállása, 1948-49 után dísztelenül átépítve „civil” társasház.[3]
  • Dózsa tér
  • Attila út 33.
    • Az egykori Bessenyei-laktanya, a Magyar Királyi Darabont Testőrség tiszti lakóháza, 1948-49 után dísztelenül átépítve „civil” társasház.[4]
  • Attila köz
  • Attila út 35.
    • Vágó László műépítész egykori lakóháza. Köznyelvben „repülőgépes ház” (a Budapest ostroma idején ide becsapódott német vitorlázó szállítógép sokáig látható roncsa miatt)[5]
  • Attila út 37.
Attila út 41, 39 és 37.
Attila út 41, 39 és 37.
Petőfi Sándor Gimnázium
Attila út 51, 49 és 47. - 2019-ben

Páros oldal[szerkesztés]

Emléktáblák, emlékhelyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kezdődik az Attila út felújítása (magyar nyelven). Index, 2001. május 23. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
  2. ↑ A Szokolay-ház. urbface.com
  3. ↑ Uralkodók őrizői. Darabont laktanya. urbface.com
  4. ↑ Uralkodók őrizői. Bessenyei-laktanya. urbface.com
  5. ↑ Az építész tetőterasza. Vágó László bérháza. Lechner Tudásközpont. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  6. ↑ A Béla-Schömer-FTVB-ház. urbface.com. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  7. ↑ Bohus Péter: Mi történt az Utca Legjobb Kocsmájával?. index.hu, 2007. március 13. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  8. ↑ Kosztolányi Dezső Gimnázium elérhetőségei (magyar nyelven). Kosztolányi Dezső Gimnázium, 2008. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 20.)
  9. ↑ Felavatták az 1950 és 1953 között kitelepítettek és kényszermunkára hurcoltak emlékművét. tortenelemportal.hu / Echo TV, 2010. október 24.
  10. ↑ Átadták a Kalevala-szobrot Budán. pestbuda.hu, 2020. november 21.
  11. ↑ Vékony Zsolt: Rejtett gerillaemlékmű van a budai Vár „árnyékában”. Magyar Nemzet online, 2018. február 23. [2021. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)

Források[szerkesztés]

  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Attila_út_(Budapest)&oldid=26790744”