Tóth Árpád sétány
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Tóth Árpád sétány | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest I. kerülete |
| Városrész | Budai Várnegyed |
| Névadó | Tóth Árpád |
| Korábbi nevei | gróf Bethlen István bástyasétány, Bástya sétány, Bastei Promenad |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Tóth Árpád sétány
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 02′ 08″47.498694°N 19.035611°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 02′ 08″47.498694°N 19.035611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Árpád sétány témájú médiaállományokat. | |
A Tóth Árpád sétány Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, közvetlenül a várfal mellett húzódó, a Bástya sétány részét képező sétány. Mai nevét a közelben lakó Tóth Árpádról 1946-ban kapta. Korábbi nevei: gróf Bethlen István bástyasétány, Bástya sétány, Bastei Promenad.[1]
Fekvése
[szerkesztés]A Budai Várnegyed Attila út felé eső szélén, közvetlenül a támfalhoz simulva halad. Kiindulópontja és számozásának kezdete a Dísz térnél található – ám kezdetét a Fehérvári rondellától számítják – és a várfal tetején az Anjou bástyáig tart.
Története
[szerkesztés]
A sétány helyén a középkorban egy keskeny, hadicélokat szolgáló sikátor húzódott. A törökök kiűzése után két évtizeddel, az akkor még romos várfal mentén, 1720-ban kettős fasort telepítettek, azaz az út mindkét oldalára egyet-egyet, elsőként a mai főváros területén. Miután a vár védelmi jelentősége csökkent, 1810 körül elkezdődött egy járható út kifejlődése. Buda visszafoglalásának 250. évfordulója alkalmából, 1934-36-ban alakították át sétánnyá és rendezték a nyugati szakasz környezetét. Mai formáját a második világháború pusztításait követő helyreállítási munkálatok során kapta 1966-70 között, Kecskésné Szabó Ildikó tervei alapján. Legutóbb 2005 és 2011 között újították fel.[2] Ezen felújítás során két részletben, 2006-ban és 2009-ben a külső fasort egységesen japán díszcseresznye fákra cserélték,[3] aminek a virágzása azóta önmagában is turistalátványossággá fejlődött.[4]
Jelentős szobrok
[szerkesztés]Középrészén található Petri Lajos Az erdélyi kettes huszárok hősi emlékműve című lovasszobra,[5] középtájon Fürtös György Zsolnay-díszkútja (ismert még Ősforrás, illetve Ivókút néven is) volt 1973-tól 2008-ig, mikor eltűnt a helyéről.[6] A Fehérvári rondellán áll Görgei Artúr tábornok lovasszobra, melynek eredetijét Vastagh György készítette és 1935-ben állították fel, a jelenlegi egy Marton László által készített másolat, amit 1998-ban helyeztek ide.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 505. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8
- ↑ Tompos Viktor: Hátravan még a Savanyúleves! Heti Válasz (2011. március 24.) (Hozzáférés: 2019. április 8.) arch
- ↑ Tóth Árpád sétány. Főkert honlap (Hozzáférés: 2021. október 10.)
- ↑ Jász Annamária: Budapest első és egyik legszebb fasora: a Tóth Árpád sétány. welovebudapest.com (2020. május 13.) (Hozzáférés: 2021. október 10.)
- ↑ a b Magyar Károly: Tóth Árpád sétány. A budai vár (2013) (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Szatmári Ádám: Ivókút. Köztérkép (2013. december 28.) (Hozzáférés: 2019. április 8.)
