Japáncseresznye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Japáncseresznye
Virágzó díszcseresznye
Virágzó díszcseresznye
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Cerasus
Faj: P. serrulata
Tudományos név
Prunus serrulata
Lindl.
Szinonimák

Cerasus serrulata (Lindl.) Loudon

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Japáncseresznye témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Japáncseresznye témájú kategóriát.

Virágai közelről

A japáncseresznye (Prunus serrulata vagy Cerasus serrulata) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó díszfa.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelet-Ázsiából származó faj, mely a legkedveltebb díszcseresznyénk.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japáncseresznye a közönséges cseresznyéhez hasonló igényű, levele is hasonló ahhoz. Széles koronájú, 8-10 méterre is megnővő fa, látványos tavaszi virágzással. Ám míg a közönséges cseresznye levelei a végükön egyenletesen hegyesednek, szélük szabálytalanul durván fogazott. A japáncseresznye levele a végén hirtelen elkeskenyedik, majd hosszú hegyben végződik, a levél széle egyenletesen, aprón fogazott, a fogak előre állnak és finom szálkaszerű hegyben végződnek. A fajták (többségében még Kínában és Japánban szelektált fajták szín-és alakgazdagsága rendkívbül nagy, a hófehértől a sárgászöldön keresztül a sötétrózsaszínig terjedő szimpla vagy rózsaszín virágokkal. Ősszel lomjuk elszíneződésre hajlamos.

Fajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kanzan - Az összes díszcseresznye csaknem 80%-át ez a fajta teszi ki parkjainkban. Tömvetelt rózsaszín virágú, koronája jellegzetes tölcsér vagy váza alakú. Akár 10 m-nél magasabbra is nőhet.
  • Amanogawa - Oszlopos termetű, halványrózsaszín telt virágokkal. Keskeny koronájú, 8 m magas fácska, fiatal levelei bronzszínűek.
  • Shirotae - Lapos koronájú, tömvetelt fehér virágú fajta.
  • Kiku-Shidare-Sakura - Csüngő koronájú, élénkrózsaszín teltvirágú fajta.
  • Cheal's Weeping - Koronája gomba alakú, hosszú ágai boltívszerűen meghajolnak. 2,5 m magasra nő.
  • Tai Haku - Ezt a nagy virágú fajtát angol kertekből telepítették vissza őshazájába, Japánba, mivel ott állományai kipusztultak. Tavasz közepén nyíló fehér virágai a legnagyobbak a díszcseresznyék között.
  • Ukon - Halvány sárgászöld, rózsásan futtatott szirmú, telt virágú fajta. Bronzszínű fiatal levelei a virágokkal együtt tavasz közepén jelennek meg.
  • Shogetsu - Fehér pártájú virágai lecsüngő, tömött csomókban nyílnak tavasz végén. Fiatal levelei halványzöldek.
  • Shirofugen - A legmutatósabb fajták egyike. Terebélyes koronájú, 10 m magasra növő fa. Rózsaszín virágrügyeiből fehér pártájú, telt szirmú virágok fejlődnek, melyek elvirágzás előtt ismét megszínesednek.
  • Pandora - Halvány rózsaszínű, egyszerű virágai ötszirmúak. Kora tavasszal, lombfakadás előtt nyílnak.
  • Spire - Fakózöld lomja ősszel narancssárgára, pirosra színeződik
  • Accolade - Valószínűleg a P. sargentii és a P. subhirtell hibridje.

További fajok és fajták A kelet-ázsiai díszcseresznyék közül nálunk számos egyéb faj és fajta megtalálható.

  • C. x yedoensis - Joshino cseresznye, a C. Serrulata-nál valamivel kisebb levelű, nagy szimpla virágú és csüngő termetű fajtákkal.
  • C. heincquiana - Higan díszcseresznye, apró levelű, vékony vesszejű. A tél végén és tavasszal nyíló apró, teltvirágú fajta.
  • C. incisa - Fudzsi cseresznye, Moherheimii fajtája csüngő.
  • Prunus x subhirtella - Higan díszcseresznye, Elliptikus levelei fiatalon bronzszínűek,ősszel megsárgulnak. P. incisa és a P. pendula természetes hibridje. Vadon termő példányai ritkák, de számos nemesített fajtája van. Egyik legkedveltebb változata az 'Autumnalis'.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertészeti Dendrológia (Szerk: Dr. Schmidt Gábor) KEÉ Házinyomdája, 1991.
  • Allen J. Coombes: Határozó könyvek: Fák, Egyetemi Nyomda, ISBN 963-545-038-9 1996