Citadella-kristálybarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Citadella-kristálybarlang
A barlang egyik különlegessége a huntit
A barlang egyik különlegessége a huntit
Hossz 60 m
Mélység 17,6 m
Magasság 0,4 m
Függőleges kiterjedés 18 m
Tengerszint feletti magasság 183 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus inaktív hidrotermális
Barlangkataszteri szám 4732-29

A Citadella-kristálybarlang egy fokozottan védett barlang. Budapest I. kerületében található. A Gellért-hegy második leghosszabb barlangja a Gellérthegyi-barlang után.

Leírása[szerkesztés]

A Gellért-hegyen (a Gellérthegy városrészben) található Bérc utca 4/a. számú ház telkén van a bejárata. Budai márgában alakult ki. Ez az első nagyméretű barlang Magyarországon, amelyik teljesen ebben a kőzetben keletkezett. A barlang két részre osztható, egy három teremmel jellemezhető, tágas felső részre és egy majdnem függőleges, szűk aknasorból álló alsó részre.

Képződményei között megtalálhatók a korallszerű borsókövek, különböző oldásformák (gömbfülkék, hévforráscső), cseppkőlefolyás, egy majdnem egy méter magas sárkányfej alakú cseppkő, hófehér, vöröses, lilás, rózsaszínes gipszkéreg, több centiméteres gipszvirágok, gipszrózsák, görbe, tekeredő gipszkígyók, majdnem észrevehetetlenül vékony, sokszor több mint 10 centiméter hosszú gipsz kristályszálak és az ezekből álló vattaszerű halmazok, gipszgömb, hófehér aragonit tűkristályokból álló félgömbök, aragonit tűpárnák, barlangi perem, kalcit karácsonyfák, amelyek közül a legmagasabb 30–40 centiméter magas. Előfordul benne huntit (Magyarországon csak négy olyan barlang van, ahonnan kimutatták), kaolinit, halloysit?, kvarc és dolomit is. Falai sötétbarna, rózsaszínes-lilás, vörös, fekete, hófehér és vajsárga színűek.

A barlang kora feltételezhetően félmillió év körül lehet. A barlang száraz, hőmérséklete a hazai barlangi átlagnál sokkal magasabb (2007. április 12-én a mélypontján 18,2°C-ot mértek). A legmélyebb pontja körülbelül 65 méterrel van a hévforrások szintje fölött. A magánterületen nyíló, lezárt barlang csak engedéllyel, csak kutatási céllal, csak tiszta ruhában és csak elektromos lámpa használatával látogatható.

Előfordul az irodalmában Citadella-barlang (Leél-Őssy, Adamkó 2007) néven is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

2006 decemberében értesült a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat arról, hogy a Gellért-hegy tetején egy ház alapozása során kis barlangüreget tárt fel a markoló. 2007. január 9-én a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület tagjai Leél-Őssy Szabolcs és Adamkó Péter vezetésével kezdték el a barlang feltárását. A táguló, körülbelül 4 méter hosszú bejárati hasadékból sikerült bejutniuk egy terembe. A felfedezői Adamkó Péter, Barcza Farkas, Barcza Márton, Gerencsér Gabriella, Kertész Balázs, Leél-Őssy Csaba, Leél-Őssy Szabolcs és Leél-Őssy Zsolt voltak. Az ezt követő napokban folyamatosan dolgoztak az új járatok felfedezésén a kutatók, majd 2007. január 17-én Borka Pál, Nyerges Attila és Regős Bálint felmérték a barlangot. Az elkészült térkép (alaprajz, hosszmetszet és keresztmetszetek) alapján a hossza 60,1 méter és a mélysége 17,6 méter volt. 2007. január 21-én egy bonyolult zárszerkezetű páncélajtót szereltek fel a barlang bejáratára a Duna–Ipoly Nemzeti Park megbízásából, a barlang és képződményeinek védelme érdekében. A felfedezés utáni ilyen gyors barlanglezárás példanélküli volt addig a magyar barlangkutatás történetében. 2007-ben az ingatlan tulajdonosa építési törmelékkel tömte el a barlang bejáratát és a barlang megközelíthetetlen lett. Az eset miatt kirobbant sajtóbotrány bejárta a magyar médiát és még ugyanabban az évben megint látogatható lett az üregrendszer.

2008-ban fokozottan védett barlanggá lett nyilvánítva érintetlen, látványos ásványképződményei miatt. A 2009. évi Földtani Közlönyben megjelent tanulmány szerint a benne található lemezes kalcit 195 000 (+11 000, –10 000) éves uránsoros kormeghatározás alapján.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]