Citadella-kristálybarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Citadella-kristálybarlang
A barlang egyik különlegessége a huntit
A barlang egyik különlegessége a huntit
Hossz60 m
Mélység17,6 m
Magasság0,4 m
Függőleges kiterjedés18 m
Tengerszint feletti magasság183 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus inaktív hidrotermális
Barlangkataszteri szám 4732-29

A Citadella-kristálybarlang egy fokozottan védett barlang. Budapest I. kerületében található. A Gellért-hegy második leghosszabb barlangja a Gellérthegyi-barlang után.

Leírás[szerkesztés]

A Gellért-hegyen, a Gellérthegy városrészben található Bérc utca 4/a. számú ház telkén van a bejárata. Budai márgában alakult ki. Ez az első nagyméretű barlang Magyarországon, amelyik teljesen ebben a kőzetben keletkezett. A barlang két részre osztható, egy három teremmel jellemezhető, tágas felső részre és egy majdnem függőleges, szűk aknasorból álló alsó részre.

Képződményei között megtalálhatók a korallszerű borsókövek, különböző oldásformák (gömbfülkék, hévforráscső), cseppkőlefolyás, egy majdnem egy méter magas sárkányfej alakú cseppkő, hófehér, vöröses, lilás, rózsaszínes gipszkéreg, több centiméteres gipszvirágok, gipszrózsák, görbe, tekeredő gipszkígyók, majdnem észrevehetetlenül vékony, sokszor több mint 10 centiméter hosszú gipsz kristályszálak és az ezekből álló vattaszerű halmazok, gipszgömb, hófehér aragonit tűkristályokból álló félgömbök, aragonit tűpárnák, barlangi perem, kalcit karácsonyfák, amelyek közül a legmagasabb 30–40 centiméter magas. Előfordul benne huntit (Magyarországon csak négy olyan barlang van, ahonnan kimutatták), kaolinit, halloysit?, kvarc és dolomit is. A falai sötétbarna, rózsaszínes-lilás, vörös, fekete, hófehér és vajsárga színűek.

A barlang kora feltételezhetően félmillió év körül lehet. A barlang száraz, hőmérséklete a hazai barlangi átlagnál sokkal magasabb. 2007. április 12-én a mélypontján 18,2 °C-ot mértek. A legmélyebb pontja körülbelül 65 méterrel van a hévforrások szintje felett. A magánterületen nyíló, lezárt barlang csak a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kutatási céllal, tiszta ruhában és elektromos lámpa használatával látogatható.

Előfordul az irodalmában Citadella-barlang (Leél-Őssy, Leél-Őssy, Adamkó 2007) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

2006 decemberében értesült a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat arról, hogy a Gellért-hegy tetején egy ház alapozása során kis barlangüreget tárt fel a markológép. 2007. január 9-én a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület tagjai Leél-Őssy Szabolcs és Adamkó Péter vezetésével kezdték el a barlang feltárását. A táguló, körülbelül négy méter hosszú bejárati hasadékból sikerült bejutniuk egy terembe. A felfedezői Adamkó Péter, Barcza Farkas, Barcza Márton, Gerencsér Gabriella, Kertész Balázs, Leél-Őssy Csaba, Leél-Őssy Szabolcs és Leél-Őssy Zsolt voltak. Az ezt követő napokban folyamatosan dolgoztak az új járatok felfedezésén a kutatók, majd 2007. január 17-én Borka Pál, Nyerges Attila és Regős Bálint felmérték a barlangot. A felmérés alapján készült alaprajzi barlangtérkép, hosszmetszet barlangtérkép és keresztmetszetek. A felmérés szerint a hossza 60,1 méter és a mélysége 17,6 méter. 2007. január 21-én egy bonyolult zárszerkezetű páncélajtót szereltek fel a barlang bejáratára a Duna–Ipoly Nemzeti Park megbízásából, a barlang és a képződményeinek a védelme érdekében. A felfedezés utáni ilyen gyors barlanglezárás példa nélküli volt a magyar barlangkutatás történetében. 2007-ben az ingatlan tulajdonosa építési törmelékkel tömte el a barlang bejáratát és a barlang megközelíthetetlen lett. Az eset miatt kirobbant sajtóbotrány bejárta a magyar médiát és még abban az évben megint látogatható lett a barlang.

2008-ban fokozottan védett barlanggá lett nyilvánítva az érintetlen és látványos ásványképződményei miatt. A 2009. évi Földtani Közlönyben megjelent tanulmány szerint a benne található, lemezes kalcit 195 000 (+11 000, –10 000) éves az uránsoros kormeghatározás alapján. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]