Ugrás a tartalomhoz

Batthyány tér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Batthyány tér
A tér Pest felől; balra a Szent Anna-plébánia, középen a Vásárcsarnok
A tér Pest felől; balra a Szent Anna-plébánia, középen a Vásárcsarnok
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest, I. kerület
Városrészbudai Várnegyed
NévadóBatthyány Lajos
Korábbi neveiFelsővásártér, Bomba tér
Nevezetes épületei
Irányítószám1011
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Batthyány tér (Budapest belső részének)
Batthyány tér
Batthyány tér
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 02′ 19″47.506389°N 19.038611°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 02′ 19″47.506389°N 19.038611°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány tér témájú médiaállományokat.
A budai Felsővásártér (a későbbi Batthyány tér) 1785-ben, az Erzsébet-apácák megérkezésekor (egykorú festmény, Budapest, Felsővízivárosi plébánia)
A Bomba tér (a későbbi Batthyány tér) 1886-ban

A Batthyány tér Budapest I. kerületében, a Vízivárosban, a Duna jobb partján található. Fontos tömegközlekedési csomópont. A teret Batthyány Lajos miniszterelnökről nevezték el, az ő szobra is megtalálható a téren.

Fekvése

[szerkesztés]

Határai: Bem rakpart 28., Fő utca 41., Batthyány utca 2., Markovits Iván utca 1., Fő utca 39., Bem rakpart 27. A Batthyány tér a Duna jobb partján, nagyjából a Kossuth Lajos térrel és az Országházzal szemközt található.

Története

[szerkesztés]

Korábbi nevei: 1695-től Oberer Markt (Felső piac), 1874-től Bombenplatz (Bomba tér), 1905-től Batthyány tér.

A török uralom után újjáéledő budai Víziváros központjává az a szabad térség vált, amely az ott tartott országos vásárokról a Felsővásártér nevet kapta. Az országút, a vásár és a kikötő fontos hellyé tette, nem véletlenül került oda a Bécs és Buda közötti gyorskocsik állomása sem (ezek emlékét őrzi ma is a szomszédos Gyorskocsi utca neve).

A tér közepén 1724-ben a pestisjárvány után fogadalomból Mária-oszlopot állítottak föl, amely Hörger Antal budai szobrász munkája volt. Miután a 19. században helyén klasszicista, oszlopos tornácos katonai őrház épült, 1834-ben szoboralakjai nélkül a mai Mária téren állították föl. A katonai őrházban felhalmozott ágyúgolyókról a tér új nevet is kapott: Bomba tér.

A tér szintjét a Duna-part rendezés során (1872) árvízvédelmi okokból feltöltötték, így a régi épületek bejárataihoz ma már néhány lépcsőfokon jutunk csak le. Ekkor az őrházat is lebontották. 1905-ben gróf Batthyány Lajosnak, az 1848. évi első felelős magyar kormány miniszterelnökének tiszteletére Batthyány térnek nevezték el.

A második világháború után, egészen 1960-ig a téren volt a főváros két felét összekötő Kossuth-híd egyik hídfője. Helyét ma a Duna-parton emléktábla jelöli. A híd miatt a téren villamosvégállomást is kialakítottak. A 2-es metró építése miatt az 1960-as években a tér építkezési terület volt, közepét ideiglenes építmények foglalták el. A második világháborúban, illetve az építkezés során megsérült épületeit is csak a metró 1972. évi átadását követően kezdték rendbehozni. Ekkor a tér közepére üvegépületet emeltek, amely a Duna alatt áthaladó metró állomásához és a H5-ös HÉV végállomásához vezet. Ezekkel, villamos- és buszmegállóival, végállomásaival együtt a tér ma is a város egyik fontos közlekedési csomópontja.

Épületei

[szerkesztés]
Az Erzsébet-apácák kolostora és kórháza az 1880-as években a Bomba (később Batthyány) tér felől
A ferencesek, majd Erzsébet-apácák egykori kolostorának (jelenleg Gondviselés háza) főhomlokzata a Fő utca felé
Metróállomás, villamos állomások, busz végállomások, föld alatti HÉV végállomás
  • Erzsébet-apácák kolostora és temploma (Szent Ferenc sebei templom), a tér északi oldalán (1. szám). Eredetileg a bosnyák ferencesek kolostora volt, akik közvetlenül Buda visszafoglalása után, már 1686-ban megtelepedtek ezen a helyen. A Szent Ferenc Sebei templomot 1731–1757 között építették barokk stílusban. 1785-ben, miután a ferencesek az országúti ágostonos kolostorba költöztek, az épületegyüttes a betegápoló Erzsébet-apácák használatába került, és a kolostor egy részét kórházzá alakították. A templom északi oldalán épült föl 1805-re korai klasszicista stílusban a Marczibányi-féle menedékház. A rendház dél felé nyúló kertjét és gazdasági épületeit 1891-ben megszüntették, helyükre részben egy új kórházi szárny épült, részben pedig a piactér foglalta el. Az apácákat a kommunista diktatúra 1950-ben kitiltotta épületeikből, templomukat az egyházmegye vette át, kórházukból állami szociális otthon lett, egy részét pedig a Fővárosi Mérnöki Tervező Vállalat (Főmterv) használta. Miután a rendszerváltozást követően a szerzetesrend visszakapta épületeit, a jogutód Főmterv Zrt. az 1990-es évek végén kiköltözött, az idősek otthona működtetését Gondviselés Háza néven a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át, a Marczibányi-menházat pedig az apácák rendháza és a budapesti német Szt. Erzsébet katolikus lelkészség számára alakították át.
  • Lakóház (2. szám, másik címe: Batthyány utca 2.). Háromemeletes lakóház, amely Mandl Fülöp bérházaként épült 1897/1898-ban, eklektikus neobarokk stílusban. Tervezője Höfler Lajos építész, kivitelezője Hauszmann Sándor építőmester volt. Bejárata a Batthyány utcáról nyílt, három homlokzata a Gyorskocsi utcára, a Batthyány utcára és a Batthyány térre nézett. Utóbbi nem a korábbi barokk házsorhoz, hanem az 1901-ben elkészült Vásárcsarnokhoz igazodott. A Duna felőli sarkán tetőzete tornyosra volt kialakítva. Budapest 1944-1945. évi ostromában súlyos sérüléseket szenvedett, Gyorskocsi utcai szárnyát egészen lebombázták. Ezután egyszerűbb formában, a vakolatdíszek mellőzésével és a torony nélkül épült újjá. Lebombázott részén sokáig grund volt, majd 1980-ban oda épült az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár modern raktárépülete.
  • Négy évszak ház (3. szám). Hikisch Kristóf építőmester építette saját maga számára, miután 1793-ban megvásárolta a Jakosevics családtól. Ő maga is itt lakott haláláig, 1809-ig. Kétemeletes, copf stílusú épület. A földszint fölötti övpárkányt négy dombormű díszíti, amelyeken puttók jelenítik meg a négy évszakot. 1956-ban Várnai Dezső tervei szerint újították föl. 2008 őszén tulajdonosa, az I. kerületi (Budavári) Önkormányzat ismét fölújította, ekkor homlokzata szürke helyett fehér és rózsaszín színű vakolatfestést kapott.
  • Fehér Kereszt fogadó háza (4. szám). Helyén korábban két ház állt. A 18. század közepén a déliben működött Falk Pál "Fehér kereszt" fogadója, az északiban Meinhardt Károly mézeskalácssütő mester tulajdona volt. 1766-ban Falk fia, Ferenc József megvette a mézeskalácssütő házát és a két épületet egységes koncepció szerint építtette át, rokokó stílusban. A Fehér Kereszt a város egyik legforgalmasabb fogadója volt, mivel a gyorskocsi-állomás mellett feküdt. 1783-ban és 1784-ben a Budára érkező II. József császár is itt szállt meg. Nagytermében (amely a homlokzat három nagy ablaka révén kívülről is észrevehető) hangversenyeket, színielőadásokat és nagy táncmulatságokat tartottak. A 19. század elején azonban megszűnt, attól kezdve lakóházként szolgál. 1816-ban Diestinger József ácsmester vette meg, és még abban az évben Eckermann József építőmesterrel a Gyorskocsi utcai szárnyat háromemeletesre építette ki. A Budapest 1944-1945. évi ostromában megrongálódott épületet 1954 és 1957 között Borsos László tervei szerint újították föl. Az 1980-1990-es években az épület földszintjén működött a Casanova bár, aminek a neve utalás volt a városi legendára, miszerint Casanova annak idején járt volna a környéken.[1]
  • Lakóház (5. szám). Kétemeletes, manzárdtetős lakóház, neobarokk stílusban épült, föltehetően 1900 után, mert homlokzata a szomszédos vásárcsarnokhoz igazodik, nem a tér régebbi házaihoz. Földszintjén a 20. század végén a Csarnok Söröző, a 21. század elejétől a „Nagyi palacsintázója” étterem működik.
Vásárcsarnok
  • Vásárcsarnok (6. szám). Helyén a 19. század végéig barokk házak sorakoztak, köztük délen a postaház, ahonnan a gyorskocsik indultak, északon pedig „a Barna Oroszlánhoz” címzett fogadó, amelyet 1833 után tímárműhellyé alakítottak át. A VI. számú fővárosi vásárcsarnok 1900–1902 között épült föl. Terveit Klunzinger Pál készítette a Székesfővárosi Mérnöki Hivatalban, aláírói Krátky János, Máltás Hugó és Heuffel Andor voltak. Acélszerkezetű tetejét a Schlick-gyár építette. Elkészültekor a tető egységes teret fedett le, csak oldalt helyezkedtek el galériák. A galérián működött a nagybani virágpiac. 1974 és 1976 között Kangyal Miklós terve alapján szintmegosztással kétszintes bevásárlóközponttá alakították. Az emeleten Közért áruházat hoztak létre, a földszinten elöl pedig kisebb élelmiszerboltok kaptak helyet. Némi piac-jellegű rész csak az árkádok alatt maradt meg, ahol zöldség- és gyümölcskereskedők voltak. Utoljára 2003-ban újították föl, amikor 15 évre a Spar kereskedelmi vállalat vette bérbe. Ekkor a földszinten Spar élelmiszerüzlet, az emeleten pedig kisebb boltok és ügyfélszolgálati irodák kaptak helyet. Az árkádokat megszüntették, helyükön bankot és éttermet alakítottak ki.
  • Szent Anna-plébániatemplom és plébániaház (7. szám). A Víziváros plébániatemploma 1740 és 1761 között, Hamon Kristóf, majd Nöpauer Máté helyi építészek vezetésével épült föl az elődjéül szolgáló kápolna telkén. A templomhoz kelet felől csatlakozó – több részletben felépült – plébániaépületet főként a barokk lépcsőház teszi értékessé. 1724-től a plébániát vezető jezsuiták rezidenciája volt, majd a 18. század végén és az 1730-as években déli irányba tovább bővítették. A plébánián szolgált 1735-1736-ban másodkáplánként Faludi Ferenc jezsuita költő. Ezt az épület északkeleti sarkán emléktábla is hirdeti.

Köztéri szobrok

[szerkesztés]
Kölcsey Ferenc szobra
Batthyány Lajos szobra
  • Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője szobra (az Erzsébet-apácák kórháza előtt). Kallós Ede szobrászművész 1897-ben Nagykárolyban fölállított (és 1919-ben a román katonaság által összetört) szobrának másolata, amely az eredeti gipsz kisminta alapján 1939-ben készült. A szobor Kölcseyt ülő helyzetben, kezében nyitott könyvvel ábrázolja, és eredetileg 1,85 méter magas vörös márvány talapzatról tekintett le a járókelőkre. A metró Batthyány téri állomásának építése miatt 1950-ben lebontották, és csak 1974-ben került vissza a térre, de eredeti posztamense helyett a járószintre, egy alig 20 cm magas talapzatra helyezték. Így ma nem az őt szemlélőkre tekint, hanem úgy tetszik, mintha búsan maga elé, a földre meredne. Ekkor építették a szobor mögé a márványborítású támfalat is (amely a metró szellőzőjét takarja). Ezen a Kölcsey „Huszt” című versének zárósorai olvashatók: „Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort, hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül.
  • Batthyány Lajos miniszterelnök szobra (a felsővízivárosi plébánia épülete előtt). Stremeny Géza szobrászművész alkotása, környezetét Török Péter tájépítész tervezte. A Batthyány születésének 200. évfordulóján, 2007-ben megtartott emlékévre készült, de ünnepélyes fölavatása csak 2008. április 15-én volt, miniszterelnöki protokollal, de a közönség teljes kizárásával. A szobor Batthyány Lajos személyes bátorságát és egyenességét emeli ki. Úgy ábrázolja őt, amint éppen Bécsbe érkezik (ezt sugallja a hajóorrot idéző posztamens), hogy elfogadtassa az uralkodóval az 1848. évi áprilisi törvényeket. Ezért mutatja föl hitvallását: „törvény”, „igazság”, „jog” és e szavak töredékei olvashatók az általa fölmutatott papíron. A fehér márvány posztamens ormán a Batthyány család címerállata, a fiókáit önmaga vérével tápláló pelikán látható. A címer vésett domborműként is fölkerült a posztamens bal oldalára, a másik oldalra pedig Batthyány Lajos 1848. évi miniszterelnöki pecsétjének képét vésték.

Közösségi közlekedés

[szerkesztés]

A tér fontos tömegközlekedési csomópont. A második világháború utáni években, 1946-ban és 1947-ben itt volt az 5-ös, a 72-es és a 72A, majd 1947-től 1953-ig a 69-es villamos végállomása, ugyanis a Kossuth híd budai és a pesti hídfőjéhez ideiglenes villamos-végállomás épült, de előbbi a metróépítés miatt a híd lezárása előtt megszűnt.
1972-ben adták át az M2-es metró és az H5-ös HÉV Batthyány téri földalatti állomásait. Ekkor került ide a 19-es villamos, majd 2003-ban a 41-es villamos végállomása. Az 1960-as évekig a villamosvonalak folytatódtak északra a Margit-híd felé, kapcsolatot teremtve a 17-es villamos vonalával, de ezt a kapcsolatot 1972-ben, az H5-ös HÉV föld alatti meghosszabbítása miatt elbontották. 2016. január 16-ától budai fonódó villamoshálózat kiépítése részeként újra jár villamos ezen az útvonalon.

A térről indulnak a 11-es, a 39-es és a 111-es autóbuszok, az éjszakai órákban a 990-es busz áll itt meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Légi felvételek

[szerkesztés]