Toldy Ferenc Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toldy Ferenc Gimnázium

A Toldy Ferenc Gimnázium épülete
A Toldy Ferenc Gimnázium épülete
Alapítva 1854
Hely Magyarország, Budapest
Korábbi nevei Budai Császári és Királyi Felsőreáliskola
Típus gimnázium
Oktatók száma 46 (2014)
Tanulólétszám 404 (2014)
Igazgató Porogi András (történelem)
OM-azonosító 035220
Elérhetőség
Cím 1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 9
Elhelyezkedése
Toldy Ferenc Gimnázium (Budapest)
Toldy Ferenc Gimnázium
Toldy Ferenc Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 08″
A Toldy Ferenc Gimnázium weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Toldy Ferenc Gimnázium témájú médiaállományokat.

A Toldy Ferenc Gimnázium egy hatosztályos gimnázium Budapesten.

Története[szerkesztés]

Az iskolát 1854 decemberében Ferenc József császár alapította Budai Császári Királyi Főreáltanoda (röviden Budai Főreál) néven. A tanárok fizetését az állam, a működési költségeket és az épületet a budai tanács biztosította. Első igazgatójává Schenzl Guidó osztrák bencés szerzetest, a szomszédos Egyetemi Katolikus Főgimnázium tanárát nevezték ki. Az iskola kétemeletes neogót, sárga és vörös nyerstéglából készült épülete 1857 és 1859 között épült Petschnig János, a pesti reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium) rajztanárának tervei alapján a Donáti utca és a Neue Gasse (a mai Toldy Ferenc utca) között. Az iskola az 1860-as októberi diplomáig német, majd 1868-ig vegyesen magyar és német nyelven működött. 1876 óta érettségit is ad.

1920-ban vette fel a Főreál Toldy Ferenc nevét, akinek szülőháza a mai Toldy Ferenc utca túloldalán állt. 1934-től Toldy Ferenc Gimnázium, 1951 és 1954 között pedig Fürst Sándor Gimnázium volt – az 1954-es centenáriumi ünnepségsorozaton kapta vissza régi nevét. Az 1959/60-as tanévtől vált koedukálttá. Az első világháborúban elpusztult a 400-nál is több növényfajtának otthont adó botanikus kertje. A második világháborúban az ostrom alatt találatot kapott az épület, s az északi szárny teljesen kiégett. A könyvtár elpusztult; a mintegy tízezer kötetes állományból csak 660 darab maradt meg.

A Rákosi-korszakban és az 1956-os forradalom után számos tanár és diák szenvedett üldöztetést (köztük Antall József is, akit 1957-ben büntetésből helyeztek a Toldyba, 1959-ben pedig végleg eltávolítottak a tanári pályáról). A fordulat 1961-ben történt, amikor a ma már legendás hírű Pataki Gyula (Diri bácsi) került mintegy harminc évre az igazgatói székbe. Ez a három évtized a bizalom és az emberség időszaka, emberi és tanulmányi értelemben is a fellendülés kora a Toldyban. A jelenlegi igazgató, Porogi András, aki 1992 óta áll az iskola élén, Pataki Gyula szellemi örökösének vallja magát.

1970 óta működik a Toldy Teátrum (legismertebb rendezői dr. Zádor Andrásné és Eck Júlia), 1972-ben jelent meg először A Lap (szerkesztői közül számos újságíró, író került ki, például Kövesdi Péter, Tóthmátyás Tibor, Virághalmy Lea, Sperla Ervin). 1975-től a farsangi időszakban rendezi meg a gimnázium a Toldys Diáknapokat (TDN), színielőadással és szalagavató bállal (az érettségiző diákok ünnepi programját néhány éve november végén az iskola tornacsarnokában tartják). Kulcsár Jánosné tanárnő kezdeményezésére 2000 óta szervezik meg a Toldy Akadémiát. A História kör 2002 óta működik.

A Gimnázium hagyományai közé tartozott például a déli ágyúlövés ("déllövés" az 1940-es évek végéig), az oroszlános kilincs reggelenkénti kétszeri megfogása (1986-ig, amikor sajnos a kilincset ismeretlenek ellopták – azóta csak másolat van a kapun).

1994-től az iskola áttért a hatosztályos rendszerre, azaz a 7.-től a 12. évfolyamig képez diákokat. Évszázados hiányt pótol az új, rajz- és informatikateremmel is felszerelt tornacsarnok, amely 20032004-ben épült Földes László tervei szerint.

2007 szeptemberében az iskola Magyar Örökség díjat kapott.

Az intézmény épületei[szerkesztés]

  • A gimnázium 1859-ben befejezett régebbi épületét, amelyben ma díszterem, tantermek, tanári szoba, tornaterem, könyvtár, menza és büfé működik. Petschnig János tervezte neogót stílusban.
  • A 2004-ben befejezett tornacsarnokot - amelyben kettéosztható tornaterem mellett informatikaterem is van és a rajzóráknak otthont adó Csók István terem - Földes László tervezte.

Az iskola neves tanárai[szerkesztés]

Az iskola neves volt tanulói[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

A gimnázium 2010 márciusában újjáépített huszártornya szerkezeti és kész állapotában (montázs). A nagy képen a huszártorony részletei, a jobb felső sarokban a torony elhelyezkedése az épületen, alatta a szerkezet.
  • A Gimnázium történetéről: az 1964-65-ös, az 1966-67-es, az 1969-70-es, a 125 éves jubileumi (1979-es), az 1989-90-es és az 1993-94-es Évkönyvekben.
  • Jánosi Béla: A budapesti II. kerületi állami reáliskola emlékkönyve. Az intézet fönnállásának félszázados évfordulója alkalmából. Bp., 1905.[1]
  • Porogi András: Iskola Budán (In: Európai Utas 1995/2)
  • Rainer M. János: Lemerülés vagy megkapaszkodás? Idősb és ifjabb Antall József az 1956 utáni években. In Rainer M. János - Standeisky Éva (szerk.): Évkönyv X. 2002. Magyarország a jelenkorban. 1956-os Intézet, Bp., 135-168.
  • A Toldy Ferenc Gimnázium jubileumi évkönyve, 2004-2005 és 2005-2006. Szerk.: Makra Tamás.Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., é. n.
  • Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve. Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., 2005.
  • Rainer M. János: Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei, 1957-1989. 1956-os Intézet, Bp., 2008., 111-139., 171-189.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]