Hankiss János
| Hankiss János | |
| Született | 1893. szeptember 21.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1959. április 28. (65 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | irodalomtörténész, egyetemi tanár |
| Sírhelye | Farkasréti temető (8/2-1-125)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hankiss János, Jean Hankiss (Budapest, 1893. szeptember 21. – Budapest, 1959. április 28.) irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]Idősebb dr. Hankiss János (1863–1933), államtitkár,[3] fővámigazgató, helyettes államtitkár és nemes Gebhardt Antónia (1865–1934) gyermekeként született.[4] Apai nagyszülei Hankiss Károly (1810–1864),[5] és nemesdömölki Feyér Johanna (1824–1903) asszony voltak.[6]
Egyetemi tanulmányait Budapesten, Genfben és Párizsban végezte, 1915-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett német-francia szakos tanári oklevelet és francia irodalomtörténetből doktorált.
1915. szeptember 1-től az egri állami főreáliskola helyettes, 1916. április 8-tól rendes tanára.
1919-től a francia irodalom magántanára, 1923-tól rendkívüli, 1929–1950 között nyilvános rendes tanár a debreceni egyetemen. Közben 1943–1944 között közoktatásügyi államtitkár a Kállay-kormányban. 1950-től a Debreceni Egyetemi Könyvtár tisztviselője és a francia irodalom megbízott előadója.
A Debreceni Szemle, a Forrás szerkesztője, a Helicon című nemzetközi irodalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője, a Kortársaink című irodalomtörténeti sorozat szerkesztője volt.
Élete utolsó éveiben zenetörténettel foglalkozott (főként Liszt életével és munkásságával). 1958-ban az ő munkájának köszönhetően létesült a Zeneműtár.
1959. április 28-án Budapesten érte a halál.
Munkássága
[szerkesztés]Széles körű tevékenységet fejtett ki a magyar és a nemzetközi irodalomtudomány kapcsolatainak kiépítése érdekében. Az első, 1931-ben Budapesten megtartott Nemzetközi Irodalmi Kongresszus megszervezője, 1935-ben az amszterdami, 1939-ben a lyoni kongresszus titkára is. Az ő nevéhez fűződik Milleker Rezső földrajzprofesszorral együtt a Nyári Egyetem – melynek 16 éven át volt a vezetője – valamint a Népművelési Kutató Intézet megszervezése is.
Fő területe az összehasonlító irodalomtörténet; nagyszámú irodalomelméleti, irodalomtörténeti és zenetörténeti tanulmánya, valamint különböző álnevek alatt (Fejér János, Fehérvári Antal stb.) jelent meg verse, novellája, műfordítása.
Családja
[szerkesztés]Öccse Hankiss Szilárd (1898–1944) vegyészmérnök, miniszteri tanácsos volt.
Gyermekei közül János orvos, belgyógyász (1926–), Elemér ismert szociológus (1928–2015), Ilona operaénekesnő lett (1935–).
Főbb művei
[szerkesztés]- Diderot mint realista elbeszélő; Neuwald, Bp., 1915
- Philippe Néricault Destouches. L'homme et l'oeuvre; Csáthy, Debrecen, 1918
- A detektívregény; Csáthy, Debrecen, 1928 (Gaea. A föld, az élet és a tudomány könyvei)
- Tormay Cécile; Studium, Bp., 1928 (Kortársaink)
- Panorama de la littérature hongroise contemporairse (Juhász Gézával, Paris, 1930)
- Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban; Franklin, Bp., 1930
- Irodalomszemlélet I. (Debrecen, 1934)
- Lumière de Hongrie. Aspects de la civilisation Hongroise; előszó Sébastien Charléty; Vajna, Bp., 1935
- A kultúrdiplomácia alapvetése; Magyar Külügyi Társaság, Bp., 1936 (Questions d'actualité. Időszerű kérdések)
- Défense et illustration de la littérature (Paris, 1936)
- Storia della letteratura ungherese (Torino, 1936)
- Jókai, a nagy magyar regényíró; Egyetemi Ny., Bp., 1938
- Tormay Cécile; Singer és Wolfner, Bp., 1939 (Tormay Cécile művei)
- Irodalomszemlélet. Tanulmányok az irodalmi alkotásról; Egyetemi Ny. Könyvesboltja, Bp., 1941
- Ünnepnapok munkája; Singer-Wolfner, Bp., 1941
- Liszt Ferenc, az író (Budapest, 1941)
- A magyar géniusz; Székesfőváros, Bp., 1941
- Európa és a magyar irodalom. A honfoglalástól a kiegyezésig; Singer-Wolfner, Bp., 1942
- A magyar irodalom közelről; Forrás, Bp., 1942
- A mi irodalmunk; Egyetemi Ny., Bp., 1942
- A hídverő álmai; Griff, Bp., 1944
- A magyar irodalom Kelet és Nyugat között; Egyetemi Ny., Bp., 1944
- La littérature et la vie (Sao Paulo, 1951)
- Európa és a magyar irodalom. A honfoglalástól a kiegyezésig; Kráter, Pomáz, 2005
- A magyar géniusz; Kráter, Pomáz, 2009
- Tormay Cécile; Kráter, Pomáz, 2009
- A magyar géniusz; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2017 (Nemzeti könyvtár)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM57434, Hankiss János, 2018. szeptember 17.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hankiss János
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hankiss Jánosné nemes Gebhardt Antónia
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hankiss Károly
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hankiss Károlyné Feyér Johanna
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Mudrák József: Dr. Hankiss János debreceni franciaprofesszor, az Egyetemi Könyvtár Zeneműtárának megszervezője [1]
