Hankiss János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hankiss János
Született 1893. szeptember 21.
Budapest
Elhunyt 1959. április 28. (65 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Hankiss Elemér
Foglalkozása irodalomtörténész,
egyetemi tanár
Sírhely Farkasréti temető[1]

Hankiss János (Budapest, 1893. szeptember 21.Budapest, 1959. április 28.) irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Hankiss János 1893. szeptember 21-én született Budapesten. idősebb dr. Hankiss János (1863-1933), államtitkár,[2] fővámigazgató, helyettes államtitkár és nemes Gebhardt Antónia (1865-1934) gyermekeként.[3] Apai nagyszülei Hankiss Károly (1810-1864),[4] és nemesdömölki Feyér Johanna (1824-1903) asszony voltak.[5]

Egyetemi tanulmányait Budapesten, Genfben és Párizsban végezte, 1915-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett német-francia szakos tanári oklevelet és francia irodalomtörténetből doktorált.

1915. szeptember 1-től az egri állami főreáliskola helyettes, 1916. április 8-tól rendes tanára.

1919-től a francia irodalom magántanára, 1923-tól rendkívüli, 1929-től 1950-ig nyilvános rendes tanár a debreceni egyetemen. Közben 1943-tól 1944. márciusáig közoktatásügyi államtitkár a Kállay-kormányban. 1950-től a Debreceni Egyetemi Könyvtár tisztviselője és a francia irodalom megbízott előadója.

A Debreceni Szemle, a Forrás szerkesztője, a Helicon című nemzetközi irodalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője, a Kortársaink című irodalomtörténeti sorozat szerkesztője volt.

Élete utolsó éveiben zenetörténettel foglalkozott (főként Liszt életével és munkásságával). 1958-ban az ő munkájának köszönhetően létesült a Zeneműtár.

1959. április 28-án Budapesten érte a halál.

Munkássága[szerkesztés]

Széles körű tevékenységet fejtett ki a magyar és a nemzetközi irodalomtudomány kapcsolatainak kiépítése érdekében. Az első, 1931-ben Budapesten megtartott Nemzetközi Irodalmi Kongresszus megszervezője, 1935-ben az amszterdami, 1939-ben a lyoni kongresszus titkára is. Az ő nevéhez fűződik Milleker Rezső földrajzprofesszorral együtt a Nyári Egyetem - melynek 16 éven át volt a vezetője - valamint a Népművelési Kutató Intézet megszervezése is.

Fő területe az összehasonlító irodalomtörténet; nagyszámú irodalomelméleti, irodalomtörténeti és zenetörténeti tanulmánya, valamint különböző álnevek alatt (Fejér János, Fehérvári Antal stb.) jelent meg verse, novellája, műfordítása.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Philippe Néricault Destouches (Debrecen, 1918–19)
  • Panorama de la littérature hongroise contemporairse (Juhász Gézával, Paris, 1930)
  • Irodalomszemlélet (I–II. Debrecen, 1934–41)
  • Défense et illustration de la littérature (Paris, 1936)
  • Storia della letteratura ungherese (Torino, 1936)
  • Tormai Cécile (Budapest, 1939)
  • Liszt Ferenc az író (Budapest, 1941)
  • Európa és a magyar irodalom a honfoglalástól a kiegyezésig (Budapest, 1943)
  • La littérature et la vie (Sao Paulo, 1953).

Családja[szerkesztés]

Öccse Hankiss Szilárd vegyészmérnök, miniszteri tanácsos volt.

Gyermekei közül János orvos, belgyógyász, Elemér ismert szociológus, Ilona operaénekesnő lett.

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Mudrák József: Dr. Hankiss János debreceni franciaprofesszor, az Egyetemi Könyvtár Zeneműtárának megszervezője [1]
  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM57434, Hankiss János, 2018. szeptember 17.
  2. Széchenyi National Library - gyászjelentések - Hankiss János
  3. Széchenyi National Library - gyászjelentések - Hankiss Jánosné nemes Gebhardt Antónia
  4. Széchenyi National Library - gyászjelentések - Hankiss Károly
  5. Széchenyi National Library - gyászjelentések - Hankiss Károlyné Feyér Johanna