Hankó Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hankó Vilmos
Született 1854. március 2.
Parajd
Elhunyt 1923. november 21. (69 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása kémikus,
pedagógus

Lemhényi Hankó Vilmos (Parajd, 1854. március 2.Budapest, 1923. november 21.) vegyész, filozófiadoktor, főreáliskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete[szerkesztés]

Lemhényi Hankó János sóbányamérnök és Topler Klára fia. Középiskoláit Kolozsvárt, Budapesten és Lőcsén, egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. 1877-ben ugyanott tanári képesítést nyert vegytanból és természettanból, mire a dévai állami reáliskola kémiai tanszékére nevezték ki. 1879-ben a kormány kiküldte az ausztriai és németországi kémiai laboratóriumok tanulmányozására. 1885-ben saját kérelmére a budapesti II. kerületi állami főreáliskolához helyezték át, 1907-től az intézmény igazgatója volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1894. május 4-én választotta levelező tagjai közé. Elsősorban ásványvízelemzéssel foglalkozott, népszerűsítette a természettudományokat, főleg a kémiát. Leghatásosabb vállalkozása az Universum évkönyv volt. 1894-ben „Egy elfelejtett magyar találmány" című, a Természettudományi Közlönyben megjelent írásában felhívta a figyelmet Jedlik Ányos szódavízgyártó készülékére, amelyet napjainkban a hazai szódavízgyártás első gépeként ismerünk.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei és értekezései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Műegyetemi Lapok (A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása, 1878, ugyanez a Berichte der deutsch. chem. Gesellschaft c. munkában, 1879), Külföld (1879: A chemia tudományos értéke), Ellenőr (1879: A berlini iparkiállításból, Reáliskoláink ügyében, Hogy nő a vetés?, 1880: A chemia nálunk, 1882: Egy tű-gyárban), Hunyad (1879: Mit iszunk Déván?, 1883: Minő iskolába küldjük fiainkat?, 1884: Hunyadmegye meleg forrásai), Politikai Ujdonságok (1880: A tápszerek hamisításáról), Fővárosi Lapok (1880: A mérgek használata, A dohányzás eredetéről, A konyha chemiájáról, 1882: A toiletteszerek vegytanából), Természettud. Közlöny (1882: A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről, 1883: A hidrogén superoxid és alkalmazása, 1885: Az ásványvizek kezelése, 1887: A roburit és melinit, 1888: A titkos szerek chemiájából, Pótfüzet. Az alkaloidok szinthesise), Athenaeum naptára (1882: A kőszén, 1884: Vegytani apróságok, 1885: A gondűzőkről, 1887: Lassú méreg, lassú halál, 1888: Mivel táplálkozunk?), Magyar Polgár (1882: Ásványvizeink ügyében), Akadémiai Értesítő (1882: Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében, 1884: A carbonilszelphid és mercaptan képződéséről, A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról, Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról, 1886: A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra, Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása, A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése, 1887: A carbolsav megvörösödése, A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése, 1888: Néhány új ásványvizelemző készülék ismertetése, A Kolozsmegye ásványvizeiről, 1889: A kérői kénes vizek chemiai elemzése, 1890: A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése, 1891: A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése), a dévai reáliskola Értesítőjében (1883: A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése, 1884: Üdülőhelyek Hunyadmegyében), Kolozsvári Közlöny (1883: Fürdőink és ásványvizeink, A dohányról és dohányzásról, 1884: Néhány szó Erdély fürdőiről, 1885: Hunyadmegye bányaipara 1883-ban), Nemzet (1883: Hunyadmegye bányaipara 1882-ben, 1884: A vegytan hazánkban, 1887: Gymnasium, reáliskola), Pesti Napló (1883: A gyújtófa kérdésről), Mathem. és természettud. Értesítő (1884: A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethildiszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál, 1885: Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról, 1887. A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkáliumra, 1888: Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése, A karbolsav megvörösödése, Kolozsmegye ásványvizei, A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése), Vegytani Lapok (1884: A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium), Közgazdasági Értesítő (1884: Jelentés az ásványvizek kezeléséről), Egyetértés (1884: A chemia az új reáliskolai tantervben), Budapesti Hirlap (1885: A torjai Büdösbarlang, Hivatalos vegykonyhák, Mehanikai tanműhely, 1887: Mit mond a chemikus a szépítőszerekről?, A robbanó anyagokról, 1888: A magyar fürdők és ásványvizek), Szabadelvű Naptár (1885: Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről), a budapesti II. ker. áll. főreáliskola Értesítőjében (1886: A vegytani gyakorlatok szerepe a reáliskolai oktatásban), Budapesti Szemle (1887-89. könyvism. 1898: Az agyagiparról), Gyógyszerészi Közlöny (1888: Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre, Lassú méreg-e a réz?), Erdély (1893: Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása, A tordai sósfürdőről, Erdély ásványvizei, mit igyunk járványok idején, 1894: Milyen ásványvizet igyunk?, Egy kincs a székelyek földjén, A korondi fürdő)

Munkái[szerkesztés]

  • A Dithio-aethyl-szénsav-sók (Xanthogensavsók) száraz lepárlási terményeiről. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1877
  • A bábolnai meleg «Mátyás-forrás» és a szovátai «Fekete-tó» hideg sósforrás chemiai elemzése. Bpest, 1880 (Értekezések a term. tud. köréből X. 14.)
  • A solymosi hideg savanyú ásványvíz chemiai elemzése. Bpest, 1881 (Értek. a term. tud. kör. XI. 7.)
  • Hunyadmegye ásványvizei. Bpest, 1883 (Értek. a term. tud. kör. XIII. 12.)
  • A csonthegyi sósforrásokról. Bpest, 1885
  • Say M., A kisérleti vegytan alapvonalai. A reáliskolák felső osztályai számára. Átdolgozás. Bpest, 1886
  • A háromszékmegyei bodoki ásványvizek ismertetése. Bpest, 1887
  • Házi kincstár. Több száz titkos szer. Hasznos tudnivalók a háztartás, gazdaság, egészségtan s a mindennapi élet köréből. Bpest, 1888
  • Az ásványvizek kezelése, tekintettel forgalomban levő vizeinkre. Bpest, 1888
  • A chemia elemei, reáliskolák használatára. Bpest, 1889 (Szterényi Húgó társaságában)
  • A kolozsi sósfürdő Kolozsmegyében. Bpest, 1889
  • A kérői fürdő és ásványvizei. Bpest, 1889
  • Természettudományi olvasmányok. Bpest, 1890 (Szterényi Húgóval együtt)
  • Csíkmegye fürdői, szóban és képben. Bpest, 1890
  • A titkos szerek chemiája. Bpest, 1890
  • A jelenkor chemiai problémái. Bpest, 1890. (Különny. a Természettud. Közlönyből)
  • Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. 38 képpel. Bpest, 1891
  • Budapest fürdői és ásványvizei. Bpest, 1891 (Gerlóczy Zsigmonddal együtt)
  • Chemia, a kereskedelmi akadémiák használatára. Bpest, 1892. (Asbóth Sándorral együtt)
  • Chemia, as ásványtan és földtan elemeivel. Bpest, 1892
  • A tiophen képződése az ethyldisulfokalium carbonat száraz lepárolásánál. Bpest, 1893 (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. kötetéből)
  • Növény-chemiai vizsgálatok. Bpest, 1893 (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. k.)
  • A nyaralóhely megválasztása. Bpest, 1893 (Különny. a Természettud. Közlöny 274. füzetéből)
  • Adatok a fény chemiai hatásához. Bpest, 1894 (Különny. a Mathem. és természettud. Értesítő XII. k.)
  • Melyik fürdőre menjünk, milyen vízzel éljünk? Bpest, 1893 (Gerlóczy Zsigmonddal együtt. Magyarország összes fürdőinek leírása)
  • A magyar ásványvizek kezelése és kiállítása. Bpest, 1893 (Különnyomat a m. balneologiai egyesület Évkönyvéből)
  • Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. A czukor-, szesz-, sör- és eczetgyártás, a szesz- és ásványolaj finomítás rövid előadásban. Bpest, 1894
  • Milyen ásványvizet igyunk? A forgalomban levő erdélyrészi ásványvizek ismertetése. Kolozsvár. 1894.
  • Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. Bpest, 1894 (Különny. a Kolozsvárból.)
  • Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. Bécs, 1894 (Különny. a Balneol. Zeitungból)
  • Egy elfelejtett magyar találmány. Bpest, 1894 (Különny. a Természettud. Közlönyből)
  • Külföldi fürdők, gyógyító helyek és ásványvizek. Bpest, 1895
  • Az ásványvizek kezelése. Bpest, 1895 (Fürdőirodalmi-Könyvtár-Vállalat)
  • Székelyföld. Budapest, Lampel, [1896] Online
  • A magyar búza chemiai összetétele. (Gáspár Jánossal), Bpest, 1899

Források[szerkesztés]