Wagner Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wagner Nándor
(ワグナー・ナンドール)
Wagner Nandor.jpg
Született 1922. október 7.
Nagyvárad
Elhunyt 1997. november 15. (75 évesen)
Mooka
Állampolgársága japán
Házastársa Chiyo Akiyama-Wagner
Foglalkozása
  • szobrász
  • festőművész
  • rajzoló
  • grafikusművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner Nándor témájú médiaállományokat.
A filozófiai kert szoborcsoport a Gellért-hegyen.
Buddha, Bodhidharma, Jézus, Lao-ce, Assisi Szent Ferenc, Ehnaton, Ábrahám (takarva)
Ábrahám (bal oldalon), Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce, háttérben Hammurapi, Shotoku herceg és Justinianus
Földanya, az Academia Humana Alapítvány ajándéka

Wagner Nándor (Nagyvárad, 1922. október 7.Moka, Japán, 1997. november 15.) szobrász, festő.

Életútja[szerkesztés]

Magyarország[szerkesztés]

Iskoláit Nagyváradon végezte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. 1946-ban Budapestre költözött. 1950-ben megbízást kapott a székesfehérvári István Király Múzeum új állandó kiállításának megrendezésére. A Rózsadombra tervezett gömb-kápolnába 1951-1952 között készítette Corpus Hungaricum című szobrát. Ezt csak a művész halála után, 1999. október 6-án állították fel Székesfehérváron az evangélikus templom melletti téren.

1954-ben az Országos Képzőművészeti Kiállításon még kiállították József Attila-szobrát, amely azonban rövid idő után "süllyesztőbe" került; 2005. május 1-jén pedig a művész szülővárosában, Nagyváradon állították fel.

1955-ben állították fel Sztálinvárosban a Dózsa György téren Vízhordó leány nyolc békával címmel a szökőkút kőszoborját, alumíniumból öntött békákkal. Miután az 1956-os forradalom során beválasztották a Képzőművészek Szövetsége Forradalmi Bizottságába, a forradalom leverése után elhagyta az országot. Itthon maradt műveit barátai, tanítványai a székesfehérvári István Király Múzeum raktárába menekítették.

Svédország[szerkesztés]

1957-ben Svédországban telepedett le, és felvette a svéd állampolgárságot. A lundi egyetemen tanított rajzot. Új technológiákat dolgozott ki acélból készült szobrok zsugorodási problémáira, ötvözte a papírvésés és a festészet technikáját, valamint kifejlesztett egy, a fényenergia újszerű felhasználásán alapuló lámpatípust. Svédországi munkásságát nyolc köztéri szobor őrzi:

  • 1963: Lund Északi temető, Angyal, a második világháború lengyel áldozatainak és menekültjeinek emlékműve, öntött krómacél.
  • 1963: Alingsås, Domus Áruház, A gyermek a középpontban, rézlemez dombormű
  • 1964: Oskarshamn, Forum, Zsonglőr (Pierrot), öntött krómacél
  • 1964: Gävle, Valand-ház, Táncoló gyerekek, öntött krómacél. 1995-ben a szobor magángyűjteménybe került.
  • 1965: Eslöv, Városi Kórház, Csendes szökőkút, fekete gránit. Áthelyezésre került, és ma Eskönben a Löberöd általános iskola udvarán látható
  • 1965: Tranås, Falkberg negyed, Madár , öntött krómacél
  • 1966: Eslöv, Bryggereit negyed, Lúd, öntött krómacél
  • 1969: Oskarshamn, Városi Kórház, Fény és árnyék, beton

Szintén itt készült Menekülés Egyiptomba című grafikája, melynek lenyomatai bevételéből egy gyülekezeti otthon megvásárlását támogatták.

Japán[szerkesztés]

1967-ben feleségével, Akiyama Chiyo képzőművésznővel Japánba költözött, és felvette a japán állampolgárságot. Itt alkotta meg Selyem Út-sorozatát, melynek jövedelméből megalapította a Tao Intézetet, fiatal művészek támogatása céljából. A Narita repülőtér közelében levő szálloda előtt felállították az Utazók védőszentje című szobrát.

Szintén Japánban alkotta legismertebb művét, a Filozófiai Kertet. A szoborcsoport tagjait a világvallások reprezentánsait ábrázolják; Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce egy körív öt pontján, valamint Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma, Gandhi, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán helyezkednek el. Wagner Nándor halála előtt a szoborcsoportot Budapestnek ajándékozta, ahol azt a Gellért-hegyen állították fel 2001-ben. Alkotója szerint a világvallások alapítóinak és küldötteinek a szellemi üzenete nem e vallások különbözősége, hanem az, ami összeköti őket. Ezért is került Európa szívébe, Közép-Európába: „Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között.”[1] A szoborcsoportot 2006. október 16-ról 17-re virradó éjszaka megrongálták, szétfűrészelték; helyreállítására 2010 júliusában került sor.[2] A szoborcsoport tizenegy alakos változatát 2009. december 4-én a magyar–japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. és újrafelvételének 50. évfordulóján a Tokió Nakano kerületében található Filozófiai Parkban.

Szintén Tokióban található Hammurapi, Justinianus és az első japán alkotmány megteremtőjének, Shotoku hercegnek a szobra.

Szapporo Marujama parkjában 2010. november 18-án avatták fel Földanya című szobrát, amely az anyai szeretet ábrázolása. A szobor avatása a 2012. október 7-én történt a Budai Várban.[3]

1997. november 15-én hunyt el Moka városában. Sírja fölött a Reinkarnáció szobra áll, melyet még Svédországban készített, onnan vitette át Japánba.

Idézet[szerkesztés]

„Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet! Annyi szenvedésből és megalázó ostobaságból kiútra van szükség! Hiszem, hogy munkám egy kis lépés ebben az irányban.” (Wagner Nándor)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1], [2]
  2. Haviszobor: a helyreállított Filozófiai Kert (Fővárosi blog, 2010. július 14.)
  3. Földanya (Wagner Nándor honlapja)

Források[szerkesztés]

  • Wehner Tibor: Wagner Nándor – A Filozófus Szobrász. Budapest: Holnap. 2006. 232. o.  
  • Művek és idézetek. Országépítő, 2. sz. (2002)
  • Makk István: A Filozófia Kertje a Gellért-hegyen. Országépítő, 4. sz. (2001)
  • Wagner Chiyo: Wagner Nandor [fotóalbum és műjegyzék két kötetben japán és angol nyelven]. 2006. 98 és 128. o.  
  • Erdős Bartha István: Wagner Nándor Lundban. Ághegy, 30. sz. (2010) 4081–4088. o.
  • Kiss Sándor: Szobrász, akinek három élete volt. Ághegy, 30. sz. (2010) 4089–4126. o.

További információk[szerkesztés]