Naphegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 19° 02′ 09″ A Naphegy Budapest I. kerületében a Krisztinaváros része.

A Várnegyed esti képe a Naphegy felől

Határai[szerkesztés]

A Naphegy a Krisztinaváros központjától délre, a Gellérthegy, a Tabán, a Várhegy és a délivasút között helyezkedik el. Északról a Krisztina tér, északkelet-keletről a Krisztina körút–Tabán, délről a Hegyalja út, nyugat-északnyugatról a Mészáros utca határolja.

Sportpálya a Naphegyen a Gellérthegyről nézve

Történelem[szerkesztés]

A Naphegy 1905 körül

Idézetek a Nap-hegyről 1231 és 1932 között (ebben az írásban kötőjellel szerepel, az eredeti idézetek miatt):[1]

Árulkodó régi térképek: „A Nap-hegy XVII–XIX. századi változásait, illetve változatlanságát szemléletesen örökítették meg a korabeli térképek, amelyek már egyre pontosabban és szemléletesebben ábrázolták a rohamléptekkel fejlődő várost. A továbbiakban a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályának gyűjteményéből mutatunk be néhány térképrészletet”. 1231: „Buda híres szőlőhegye

A Nap-hegy lejtőin már Probus (Marcus Aurelius) pannóniai származású hadvezérnek, a birodalmi határokat megerősítő és a szőlőkultúrát elterjesztő római császárnak a korában (Kr. u. 276–282) is szőlőt termesztettek. Egy 1231-ben kelt – magyar nyelvű – oklevél nagy kiterjedésű szőlőkertekről ír. Mátyás király a maga palotájának kertjévé avatta a környéket, amelyet akkoriban Hátsóvárosnak is neveztek.”

1752: „A Haditanács 1752-ben rendeletileg szabályozta az új 'várvédelmi körzetet', amely szerint a várfalaktól egy puskalövésnyire tilos volt építkezni. Sőt, abban az övezetben hadi helyzet esetén a tulajdonosoknak le kellett bontaniuk lakóházaikat, mindezt kártérítés nélkül! Részben ennek is köszönhette a Nap-hegy, hogy platója és lejtői évszázadokon át beépítetlenül maradtak.”

1896: „Benedict J. 1896-ban készült 'Tájékozási tervrajza' még mindig beépítetlen lankákkal ábrázolja a Nap-hegyet.”

193233: A régi Tabán lebontása. „Ma már csak néhány tucat fotó, Zórád Ernő klasszikussá vált akvarelljei és a Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény őrzi e lerombolt városrész – a Rácváros – emlékét.” A Tabánban játszódik Krúdy Gyula több kisregénye.

1944: Deseő László az ostrom alatt folyamatosan vezette iskolai füzetbe írt naplóját. Deseő 1944-ben 15 éves volt, s családjával a Mészáros u. 32. számú házban lakott. A környék a Déli pályaudvar közelsége és a hegy stratégiai jelentősége miatt az ostrom során rendkívül heves tüzérségi támadásnak volt kitéve.

1945: Németh András – Mostohafiak – magyar irodalom, II. világháború, visszaemlékezés Magyar Elektronikus Könyvtár „..a Tabán legfelső részén tüzelőállásba helyeztük a lövegeinket, közvetlen mögöttünk volt a Czakó utca. … A legénység a Czakó utcai lakatlan villákban húzódott meg, szerencsétlen kimerült lovainkat pedig a kertekben helyeztük el. … A figyelőállásunkat valamivel lejjebb, a tabáni iskolában helyeztük el. …a parancsnokom elmondta, hogy a figyelőállást át fogja helyezni a Hegyaljai út 2. számú házba, mert az iskola nagyon kiemelkedik, föltűnő, lebombázhatják. Arról is beszélt, hogy szovjet átkelési kísérletnél, a parancs szerint, a Margit-sziget északi csücskét fogjuk lőni a váron keresztül…Időközben értesültünk arról, hogy a tabáni iskolát, ahol az előző megfigyelőhelyünk volt, láncos bomba telitalálat érte, a pincéjében mindenki meghalt. Ilyen méretű bombákkal az oroszok nem rendelkeztek, tehát világos volt előttünk, hogy az angolok hajtották végre a támadást.”

Utcajegyzék, épületek, műtárgyak[szerkesztés]

Maczon Frigyes fókaszobra (Orvos lépcső)

A Naphegy utcái: Aladár u., Ág u., Czakó u., Derék u., Dezső u., Fenyő u., Fém u., Galeotti u., Gellérthegy u., Lisznyai u., Naphegy tér, Naphegy u., Nyárs u., Orvos u., Párduc u., Piroska u., Róka u., Tibor u., Tigris u., Zsolt u.

Egy 1885-ös térkép a Mészáros, Gellérthegy, Naphegy, Lisznyai és Czakó utcák között beépítetlen zöld területet jelöl.

A Naphegy tér közvetlen környéke az 1905-ös Meyers Konversations-Lexikon térképén még ugyancsak beépítetlen, az ez évi utcajegyzékből a Naphegy utcái hiányoznak.

Révai nagy lexikona 191014 között már a teljes beépítést mutatja, utcajegyzéke minden mai utcanevet tartalmaz. A naphegyi házak többsége 1910 és 1939 között épült. Mai utcaképe, épületállománya a híres Tabán kacskaringós utcáinak 1932-es szanálása után alakult ki. A jellegzetes tabáni házak utolsó hírmondója a Czakó és Aladár utca sarkán látható. Volt még egy hasonló épület kb. 1953-ig a mai Lisznyai utcai iskola területén.

A tabáni iskola kiemelkedő épülete a Tabán bontása után 1945 januárjáig megmaradt. Ekkor bombatámadás rombolta le. Ezen a helyen ma Budapest legszebb panorámájú sportpályája van.

A II. világháború végén, Budapest ostroma során a Naphegy tér 2. alatti Nyilasházat – a környék sok más villájához, lakóépületéhez hasonlóan – rommá lőtték. Telkén 1968-ban két társasház épült, majd a telek szélének leválasztásával egy élelmiszerbolt is létesült a téren.

1953-ban a Naphegy tetején épült új székházba költözött a Magyar Távirati Iroda. A tömb 198790 között új szárnnyal bővült: a Virág Csaba által tervezett Hírközlési Üzemépület a high-tech építészet kevés magyarországi példája közé tartozik. A székház mellett lévő egykori MTI Fotolabor épülete a 2000-es évek óta üresen áll, sorsa bizonytalan.

1958 augusztusában elkészült a Lisznyai utcai iskola épülete; az oktatás szeptemberben indult el 7 alsós és 5 felső tagozatos osztállyal. (1945–58 között a naphegyi gyerekek a lerombolt tabáni iskola helyett a Krisztina Téri Iskolába jártak.)

A Naphegy téren – a 2000-es években korszerűsített, körbekerített játszótér szomszédságában – 1993 óta áll Kemal Atatürk mellszobra, a Török Nagykövetség ajándéka. (A Lisznyai utcában van a nagyköveti rezidencia.)

1994 tavaszán a Mészáros utcai volt NIKEX-irodaházban rendezkedett be a Duna Televízió (működésének kezdetétől, 1992. december 24-től a MAFILM Rónai utcai bázisán székelt). Itt alakította ki stúdióit, s a 2010-es évek közepéig ez volt a székháza.

Intézmények[szerkesztés]

Emberek[szerkesztés]

Aba-Novák Vilmos, Zsolt utca 7.

Képek[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Megközelíthető a 8-as és a 178(A)-as autóbusszal.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]