Naphegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 19° 02′ 09″ A Naphegy Budapest I. kerületében a Krisztinaváros része.

A Várnegyed esti képe a Naphegy felől

Határai[szerkesztés]

A Naphegy a Krisztinaváros központjától délre, a Gellérthegy, a Tabán, a Várhegy és a délivasút között helyezkedik el. Északról a Krisztina tér, északkelet-keletről a Krisztina körút–Tabán, délről a Hegyalja út, nyugat-északnyugatról a Mészáros utca határolja.

Sportpálya a Naphegyen a Gellérthegyről nézve

Történelem[szerkesztés]

A Naphegy 1905 körül

Idézetek a Nap-hegyről 1231 és 1945 között (ebben az írásban kötőjellel szerepel, az eredeti idézetek miatt):[1]

Árulkodó régi térképek: „A Nap-hegy XVII–XIX. századi változásait, illetve változatlanságát szemléletesen örökítették meg a korabeli térképek, amelyek már egyre pontosabban és szemléletesebben ábrázolták a rohamléptekkel fejlődő várost. A továbbiakban a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályának gyűjteményéből mutatunk be néhány térképrészletet”.

1231Buda híres szőlőhegye
A Nap-hegy lejtőin már Probus (Marcus Aurelius) pannóniai származású hadvezérnek, a birodalmi határokat megerősítő és a szőlőkultúrát elterjesztő római császárnak a korában (Kr. u. 276–282) is szőlőt termesztettek. Egy 1231-ben kelt – magyar nyelvű – oklevél nagy kiterjedésű szőlőkertekről ír. Mátyás király a maga palotájának kertjévé avatta a környéket, amelyet akkoriban Hátsóvárosnak is neveztek.

1752A Haditanács 1752-ben rendeletileg szabályozta az új 'várvédelmi körzetet', amely szerint a várfalaktól egy puskalövésnyire tilos volt építkezni. Sőt, abban az övezetben hadi helyzet esetén a tulajdonosoknak le kellett bontaniuk lakóházaikat, mindezt kártérítés nélkül! Részben ennek is köszönhette a Nap-hegy, hogy platója és lejtői évszázadokon át beépítetlenül maradtak.

1896Benedict J. 1896-ban készült 'Tájékozási tervrajza' még mindig beépítetlen lankákkal ábrázolja a Nap-hegyet.

193233 A régi Tabán lebontása. „Ma már csak néhány tucat fotó, Zórád Ernő klasszikussá vált akvarelljei és a Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény őrzi e lerombolt városrész – a Rácváros – emlékét.” A Tabánban játszódik Krúdy Gyula több kisregénye.

1944 Deseő László, aki az ostrom alatt folyamatosan vezette iskolai füzetbe írt naplóját, 1944-ben 15 éves volt, s családjával a Mészáros u. 32. számú házban lakott. A környék a Déli pályaudvar közelsége és a hegy stratégiai jelentősége miatt az ostrom során rendkívül heves tüzérségi támadásnak volt kitéve.

1945 Németh András Mostohafiak c. visszaemlékezésében (1999) így ír:[3]...a Tabán legfelső részén tüzelőállásba helyeztük a lövegeinket, közvetlen mögöttünk volt a Czakó utca. [...] A legénység a Czakó utcai lakatlan villákban húzódott meg, szerencsétlen kimerült lovainkat pedig a kertekben helyeztük el. [...] A figyelőállásunkat valamivel lejjebb, a tabáni iskolában helyeztük el. [...] ...a parancsnokom elmondta, hogy a figyelőállást át fogja helyezni a Hegyaljai [sic] út 2. számú házba, mert az iskola nagyon kiemelkedik, föltűnő, lebombázhatják. Arról is beszélt, hogy szovjet átkelési kísérletnél, a parancs szerint, a Margit-sziget északi csücskét fogjuk lőni a váron keresztül. [...] Időközben értesültünk arról, hogy a tabáni iskolát, ahol az előző megfigyelőhelyünk volt, láncos bomba telitalálat érte, a pincéjében mindenki meghalt.

Utcajegyzék, épületek, műtárgyak[szerkesztés]

Maczon Frigyes fókaszobra (Orvos lépcső)
1956-os emlékmű a Tabánban

A Naphegy utcái: Aladár, Ág, Czakó, Derék, Dezső, Fenyő, Fém, Galeotti, Gellérthegy, Lisznyai, Naphegy, Nyárs, Orvos, Párduc, Piroska, Róka, Tibor, Tigris, Zsolt; további közterületek: Orvos lépcső, Naphegy tér.

Egy 1885-ös térkép a Mészáros, Gellérthegy, Naphegy, Lisznyai és Czakó utcák között beépítetlen zöld területet jelöl.

A Naphegy tér közvetlen környéke az 1905-ös Meyers Konversations-Lexikon térképén még ugyancsak beépítetlen, az ez évi utcajegyzékből a Naphegy utcái hiányoznak.

Révai nagy lexikona 191014 között már a teljes beépítést mutatja, utcajegyzéke minden mai utcanevet tartalmaz. A naphegyi házak többsége 1910 és 1939 között épült. Mai utcaképe, épületállománya a híres Tabán kacskaringós utcáinak 1932-es szanálása után alakult ki. A jellegzetes tabáni házak utolsó hírmondója a Czakó és Aladár utca sarkán látható. Volt még egy hasonló épület kb. 1953-ig a mai Lisznyai utcai iskola területén.

A tabáni iskola kiemelkedő épülete a Tabán bontása után 1945 januárjáig megmaradt. Ekkor bombatámadás rombolta le. Ezen a helyen ma Budapest legszebb panorámájú sportpályája van.

A II. világháború végén, Budapest ostroma során a Naphegy tér 2. alatti Nyilasházat – a környék sok más villájához, lakóépületéhez hasonlóan – rommá lőtték. Telkén 1968-ban két társasház épült, majd a telek szélének leválasztásával élelmiszerbolt létesült a téren.

1953-ban a Naphegy tetején épült új székházba költözött a Magyar Távirati Iroda. A tömb 198790 között új szárnnyal bővült: a Virág Csaba által tervezett Hírközlési Üzemépület a high-tech építészet kevés magyarországi példája közé tartozik. A székház mögött a 2000-es évek óta üresen álló MTI Fotolabor helyére épül a Sun Hill Residence elnevezésű, 56 lakásos luxus-apartmanház, amihez feláldozták az Orvos lépcső másik oldalán a Naphegy utca 29. szám alatti kertes társasházat is.[4][5][6][7][8]

1958 augusztusában elkészült a Lisznyai utcai iskola épülete; az oktatás szeptemberben indult el 7 alsós és 5 felső tagozatos osztállyal. (1945–58 között a naphegyi gyerekek a lerombolt tabáni iskola helyett a Krisztina Téri Iskolába jártak.)

A Naphegy téri játszóteret a 2000-es években korszerűsítették, körbekerítették, majd 2014-ben tematikusan is megújult, Pom Pom mesejátszótér néven.[9] Szomszédságában 1993 óta áll Kemal Atatürk mellszobra, a Török Nagykövetség ajándéka. (A nagyköveti rezidencia a Lisznyai utcában van.)

1994 tavaszán a Mészáros utcai volt NIKEX-irodaházban rendezkedett be a Duna Televízió (működésének kezdetétől, 1992. december 24-től a MAFILM Rónai utcai bázisán székelt). Itt alakította ki stúdióit, s a 2010-es évek közepéig ez volt a székháza.

Intézmények[szerkesztés]

Emberek[szerkesztés]

Aba-Novák Vilmos, Zsolt utca 7.

Képek[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Megközelíthető a 8E és a 178-as busszal.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]