Déli pályaudvar (Budapest)
Déli pályaudvar | |
![]() | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | 1013 Budapest, Krisztina körút 37/a |
Névadó | Déli Vasút (közlekedési társaság) |
Állomáskód | B |
UIC állomáskód | 5501016 |
Nemzetközi állomáskód | 5500007 |
Megnyitás | 1861 |
Felhasználási terület |
|
Tulajdonos | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások | Kelenföld vasútállomás |
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak és járatok | |
Szolgáltatások | |
Vonatnemek | |
Wi-Fi | ingyenes |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 58″, k. h. 19° 01′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 58″, k. h. 19° 01′ 30″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Déli pályaudvar témájú médiaállományokat. |
A Déli pályaudvar egyike Budapest négy legfontosabb vasútállomásának a Keleti pályaudvar, a Nyugati pályaudvar és Kelenföld vasútállomás mellett. A Keleti pályaudvar után a második legforgalmasabb budapesti vasútállomás. A hivatásforgalom egész évben jelentős, az üdülőforgalom pedig leginkább nyáron okoz rendkívüli forgalmat. Felvételi épülete hatalmas üvegfelületeivel és egyedi megoldásaival a 20. századi Magyarország építészetének egyik jelentős és Európa-szerte elismert terméke, és eltérően a többi budapesti fejpályaudvartól, modern stílusú.
Tartalomjegyzék
Funkciója[szerkesztés]
A pályaudvarról indul a Dunántúlt kiszolgáló gyorsvonatok nagy része, illetve a budapesti agglomeráció délnyugati része felé közlekedő személyvonatok. Végállomása a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Rajka (1-es) viszonylaton futó személyvonatoknak, illetve a Budapest-Martonvásár-Székesfehérvár (30A) és a Budapest-Pusztaszabolcs (40A) vonalnak. A főváros második legforgalmasabb pályaudvara. Nyáron a balatoni vonatokkal utaznak sokan, télen a hivatásforgalom a jelentősebb.
Fekvése[szerkesztés]
Budapest I. kerületében, a XII. kerülettel határosan épült fejpályaudvar, a Vérmező mellett, az Alkotás utca és a Krisztina körút találkozásánál. 1972 óta a 2-es metróvonal (Kelet-nyugati metró) végpontja. A 17-es, 56-os, 56A, 59-es, 59B és a 61-es villamos köti össze a környék legjelentősebb közlekedési gócpontjával, a Széll Kálmán térrel (1951–2011: Moszkva tér) és a Móricz Zsigmond körtérrel.
Története[szerkesztés]
A pályaudvar létrejötte[szerkesztés]

Széchenyi István az 1825–1827-es országgyűlésen javaslatot tett négy fő vasútvonal megépítésére Magyarországon, ez azonban hosszú ideig nem valósult meg. Végül a század második felében került újra napirendre egy Budára telepítendő pályaudvar kérdése; a központibb, Duna-menti helyszínnel szemben a város akkori peremét, a mai Déli pályaudvar helyét választották. 1861. április 1-jén nyílt meg[1] a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a Déli pályaudvar elődje), a Buda–Kanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, és egy facsarnokkal bírt a vasúti sínek felett, a vágányok pedig egy támfallal megerősített fordítókorongnál végződtek. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta az állomás, nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról.[2][3] 1901-ben a növekvő forgalom következtében a Vérmező felől új jegyváltó-előcsarnok épült.
A Déli Vasút egykori budai igazgatósága[szerkesztés]
A Déli Vasút magyarországi vonalai számára, igaz aránylag kis hatáskörrel de külön üzletigazgatóságot szervezett. Ez az igazgatóság 1880. augusztus 1-jén kezdte meg működését. Épülettömbje a Déli pályaudvar területén a Márvány utcai híd és a mai MÁVTI (egykori térfelügyelőségi épület) közötti területen épült meg. A kétemeletes igazgatósági épület első a tehervágányokra merőleges szárnya az 1870-es években (ez a rész már az igazgatóság megszervezése előtt épült) a kiegészítő a vágányokkal párhuzamos szárnya pedig 1910 körül épült a Mészáros u. 17-19. alatt. A Társaság megszűnését követően, más intézményekkel együtt a Kereskedelemügyi Minisztérium hídtervezéssel foglalkozó osztálya kapott itt helyet. A hatalmas épület 1945-ben a II. világháború során olyan súlyosan megsérült, hogy a maradványait később elbontották. Újjáépítésére nem került sor. Az egykori épületből ma csupán egy egyszintes épületrész áll.

Átépítés, bővítés[szerkesztés]
A létesítményt a második világháború során teljesen lebombázták, a befutó vasútvonalak is tönkrementek.[3] A központi csarnok maradványait elbontották, az utazóközönséget csak a krisztinavárosi oldalon megmaradt épület szolgálta. A pénztárak zsúfolttá váltak, a peronok megközelítésére csak a vágányokon át volt mód.[1] Az 1940-es évek végének vasúti helyreállítási munkálatai a pályaudvar épületére nem terjedtek ki. Egészen az 1960-as évekig ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, szóba került az állomás Kelenföld vasútállomásra történő kitelepítése is.[3]
Jelenlegi formája több lépcsőben alakult ki. 1958-ban megépült a második vágány Kelenföldig. 1962-ben szélesedtek ki a peronok; nehezebb, vasbeton aljas vágányok épültek. 1962. január 4-én kezdődött meg egy ideiglenes felvételi épület építése a terület északi részén, az elbontott fordítókorong helyén. Kővári György tervei alapján elegáns üvegfalú épületet emeltek modern stílusban, melyért alkotója Ybl-díjat is kapott.[1] A vágányok végén létesült épület mellett ideiglenes perontetőt is építettek.[3]
1969–1972 között épült a 2-es metró végállomása. Kővári György 1968–1974 között készült tervei alapján 1970-ben megindult a pályaudvar átépítése, bővítése. 1972–1977 között húzták fel a végleges felvételi és üzemi épületet. Felhagyásra került a fűtőház és 12 vágányos lett a pályaudvar. 1974-ben a régi épületek bontási munkálatainak során előkerült az egykori indóház alapkőletételénél használt ónhenger, melyet azóta a Közlekedési Múzeum őriz. A jelenlegi pénztár- és a várócsarnok nyugati fele néhány lépcsővel 1973-ban a 2-es metró átadásával egy időben nyílt meg. A teljes épületkomplexum azonban csak 1975-re készült el. 1983-ban került felsővezeték a vágányok fölé.[3]
A rendszerváltás után[szerkesztés]
A rendszerváltás után sokáig semmi nem történt, majd 2001-ben perontetőt emeltek a magasperonossá fejlesztett 4. és az 5. vágány közé,[3] a közvetlenül Zalaegerszegen át Szlovéniába tartó InterCity járat beindítása előtt. A tető felhúzásának áldozatul estek a pályaudvar terebélyes lombú fái.
Mára az épületek állapota erősen leromlott, emiatt egy időben újra napirendre került a pályaudvar megszüntetése és az általa ellátott feladatok Kelenföldre történő kitelepítése. Ettől a tervtől időközben elálltak. Jelenleg – magántőke bevonásával – a pályaudvar teljes átépítését tervezik, amelynek költségeit a vágányok lefedésével és a személyszállításhoz nem közvetlenül kapcsolódó funkciók áttelepítésével nyert területek kereskedelmi célú hasznosításából fedeznék.
Addig is a közelmúltban pótolták az álmennyezetek leszakadt hézagait, a pénztárcsarnok főhomlokzatán a hiányzó fehér sávok burkolatait és a kitört üvegeket.[3] A Koronaőr utca felőli szárny vasbeton korlátjait is beburkolták. A pénztárcsarnok egykori étterme nemrég újra üzemel. A Kálvin tér metróépítés miatt félig lebontott aluljárójának egyik megszűnt kávézója költözött be és újította fel. 1975-ös korabeli állapotának megfelelően fogadja vendégeit.
2014 végén az új menetrend életbelépésével egy újabb fejezet zárult le a pályaudvar történetében, decembertől ugyanis már annyi Stadler FLIRT villamos motorvonat üzemelt, hogy több évtizednyi munka után a hagyományos ingavonatok (MÁV V43 sorozat + Bhv kocsik + vezérlőkocsi összeállítás) feleslegessé váltak és elbúcsúztak véglegesen a Délitől.[4]
2015 januárjában a Gellért-hegy alatti alagút déli bejárata mellett omlani kezdett a támfal, ezért annak megerősítéséig bezárták a pályaudvart, mivel a balesetveszélyessé vált alagút miatt azt vasúton nem lehetett megközelíteni.[5] A személyszállító vonatok legtöbbje Kelenföldön fordult. 2015. április 3-án indult újra a vonatforgalom a pályaudvaron.
2018. október 4. és 17. között a pályaudvart ismét lezárták, hogy a leghalaszthatatlanabb felújítási beavatkozásokat elvégezzék, ezek laikus szemlélőknek azonban észrevehetetlenek maradtak, a pályaudvar valódi korszerűsítésére több tízmilliárd forintra lenne szükség.[6]
2018-ban a pályaudvaron POKET Zsebkönyvautomatát állítottak fel.
Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]
- Metró:
- Busz:
21, 21A, 39, 102, 139, 140, 140A
- Távolsági busz:
1256
- Villamos:
17, 56, 56A, 59, 59A, 59B, 61
- Éjszakai autóbuszjárat:
960, 990
Forgalom[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Földes András, Barakonyi Szabolcs (képszerkesztő): Az elfeledett Déli pályaudvar is szép volt (magyar nyelven). index.hu, 2018. december 2. (Hozzáférés: 2018. december 2.)
- ↑ Égtájak és pályaudvarok in: Mazsola Tananyag 10. rész: "Száz vasutat, ezeret!" Archiválva 2014. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. február 2.)
- ↑ a b c d e f g Pál Anna, Nagy József: Miért Déli a Déli? (magyar nyelven). Hír24, 2015. február 8. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
- ↑ Vörös Attila: IHO - Vasút - Most akkor örülünk?. iho.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Déli: nem az esővíz okozta a csúszást iho.hu, 2015. február 3.
- ↑ Újra kinyit a Déli pályaudvar, megnéztük, mi változott, és mi nem hvg.hu, 2018. október 17.
További információk[szerkesztés]
- A Déli pályaudvar a Vasútállomások.hu-n
- A Déli Vasút az Index.hu fórumon
- A Déli pályaudvar a MÁV-START oldalán (jegypénztárak, nyitvatartások)
- Mi legyen a Déli pályaudvar sorsa? - Fővárosi blog
- Déli pályaudvar metróállomás
- Budapest tömegközlekedési térképe (2007-2008)
- veke.hu: 'A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel' (PDF)
- Égtájak és pályaudvarok in: Mazsola Tananyag 10. rész: "Száz vasutat, ezeret!"
- Budapest ostroma 1944-45 (Déli pályaudvar)