Dugo Selo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dugo Selo
Dugo Selo center.JPG
A város központja.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Dugo Selo
Rang város
Polgármester Vlado Kruhak
Irányítószám 10370
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 8880 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 110 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dugo Selo  (Horvátország)
Dugo Selo
Dugo Selo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 30″, k. h. 16° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 30″, k. h. 16° 14′ 15″

Dugo Selo (magyar nyelven Dugoszolo) város és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Andrilovec, Donje Dvorišće, Kopčevec, Kozinščak, Leprovica, Lukarišće, Mala Ostrna, Prozorje, Puhovo és Velika Ostrna tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábtól 20 km-re keletre, a központjától északra emelkedő Márton-hegy lejtőin fekszik. A várost átszeli a Zágrábot Kaproncával összekötő 41-es főút.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos nyoma a város területén zajló életnek 1209-ben, II. András király adománylevelében található, ahol"etiam terram santci Martini" alakban említést tesz Szent Márton földjéről, melyet a templomos lovagrendnek adományozott. A város területe ettől fogva a templomosok, majd a 14. századtól johanniták bozsjákói uradalmához tartozott. A johanniták távozása után a birtok a vránai perjel uralma alá került. 1573-ban Tahy Ferenc birtoka lett. 1591-ben a török támadás következtében Dugo Selo is súlyos károkat szenvedett. 1592-ben Tahy a birtokot lánytestvérének és sógorának Jankovich Ferencnek zálogosította el. 1597-ben tőlük erővel vette el Zrínyi György királyi tárnokmester és egészen 1671-ig Zrínyi Péter haláláig a család kezén maradt. Ekkor hűtlenség címén a kincstáré lett, majd 1686-ban I. Lipót király Draskovich Jánosnak és feleségének Nádasdy Máriának adta és ezután végig a Draskovichok birtoka maradt.

A város neve, mely hosszú falut jelent csak 1566-ban, illetve 1622-ben jelenik meg először. Az első vonat 1870-ben gördült be a településre. Önkéntes tűzoltó egyletét 1893-ban alapították. 1900-ban felépült az új plébániatemplom. Dogo Selo 1850-től 1955 augusztusáig járási székhely volt. A járás területe akkor magában foglalta a későbbi Brckovljani, Dugo Selo, Oborovo és Posavski Bregi községek területét. A városnak 1857-ben 603, 1910-ben 1714 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásának székhelye volt. Első sportegyesületét a DŠK labdarúgóklubot 1923-ban alapították. Az elektromos áramot 1934-ben vezették be a településre. A második világháború az akkori Jugoszláviában 1941. április 6-án Dugo Selo vasútállomásának bombázásával kezdődött, ez időben megelőzte a Belgrád elleni támadást is. A vízvezeték hálózat 1962-ben épült meg, 1966-ban pedig a gázvezeték hálózat is kiépült. A honvédő háború idején már 1990-ben megalakult Dugo Selo első önkéntes egysége. Lakói később is nagy számban vettek részt a horvát fegyveres erőkben. 1997-től az újonnan alapított Dugo Selo község központi települése lett. 1959-től hivatalisan is városi jellegű település, 1997-ben pedig városi rangot kapott. 2001-ben 8880 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
603 679 752 1060 1409 1714 1642 1814 1813 2074 2830 3848 5471 6508 8880

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkori Szent Márton templom maradványai
A Szent Márton plébániatemplom
  • A Márton-hegyen található Szent Márton tiszteletére szentelt középkori templomának maradványai egyike az ország legrégibb műemlékeinek. A templom 1209-ben már állt, majd később gótikus és barokk stílusban építették át. Ez volt a város régi plébániatemploma, melyet az új templom felépülte után elhagytak. A kommunista hatóságok gondatlansága következtében állapota annyira leromlott, hogy az 1960-as évekre romos lett. Mai állapotában is romokban áll, csak a torony és a szentély áll még belőle. Folyamatban levő régészeti feltárása a templom történetének számos kérdésére adhat majd választ. A templom előtt áll Josip Cikač szobrászművész alkotása, Szent Márton fából faragott szobra. Dugo Selo a franciaországi Toursból induló Szent Márton út egyik állomása.
  • A Draskovich-kastély maradványai a Drasković-kertben találhatók. A kert a kastélyt körülvevő egykori díszpark maradványa, még ma is gazdag növényvilággal. Magából a kastélyból mára csak egy torony, a kút és a mai bíróság száz éves épülete áll.
  • A város központjában fekvő Ferenčakova utcában néhány tradicionális népi építésű, fából készített ház látható.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma 1900-ban épült Hermann Bollé tervei szerint neogótikus stílusban.
  • Értékes az a néhány ezer darabból álló, népviseleteket és tárgyakat tartalmazó néprajzi gyűjtemény, mely Krešimir Fotović tulajdonában van.
  • A város központjában a posta épülete előtt áll a honvédő háború hőseinek emlékműve.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]