Gornji Hruševec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornji Hruševec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségKravarsko
Jogállás falu
Polgármester Vlado Kolarec
Irányítószám 10413
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség251 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség30,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület8,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Hruševec (Horvátország)
Gornji Hruševec
Gornji Hruševec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 34′ 00″, k. h. 16° 01′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 00″, k. h. 16° 01′ 20″

Gornji Hruševec falu Horvátországban Zágráb megyében, közigazgatásilag Kravarskóhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 28 km-re délre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között fekszik.

Története[szerkesztés]

Az ókorban Gornji Hruševec területén, a Gradišće nevű dűlőben feküdt Ad Fines római település, ahol még ma is számos tégla- és cserépmaradvány kerül elő. A középkorban Gornji Hruševec a Túrmezei kerület és a topuskoi apátsági birtok határán feküdt. A 13. században "Felsew Hrusewecz" néven még birtokként említik először. Lakói szabad nemesek,[2] adómentességet élvező, de katonáskodásra kötelezett jobbágyok voltak. A topuskoi apátság[3] bandériumában tartoztak lovas katonai szolgálatot ellátni. Később a hruševeci birtok északi része az Erdődyek selin-chichei uradalmához tartozott. A keleti rész a Jelačićok miholjei uradalmának része, míg a nyugati és déli rész a topuskoi apátság birtoka volt. Az utóbbi és két részből, a Gornji és Donji Opatijából állt. Maga a falu két birtoktestre oszlott, a szabad nemesek területére és a topuskoi uradalmi részre. A török korban lakói számos hadi eseményben részt vettek. Különösen büszkén mesélnek egy nagy győzelmükről, amikor Kravarskónál a crvene zemlje nevű helyen szablyáikkal úgy szétaprították a törököt, hogy az többé nem támadta azt a vidéket. A település keleti részén található, az ún. Stari Dvor, ahol egykor a nemesek udvarházai álltak. A falunak 1857-ben 246, 1910-ben 390 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. A második világháború idején a falu súlyos károkat szenvedett, csaknem teljesen leégett. 2001-ben 251 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
246 347 310 340 358 390 367 399 388 382 364 330 280 223 251

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Ad Fines római település nyomai a Gradišće dűlőben
  • A faluban a túrmezei népi építészet több szép példája látható.
  • A falu felett a Kravaršćica-patak völgye a szürke gém rezervátuma

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]