Tupčina
| Tupčina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Žumberak |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Zdenko Šiljak |
| Irányítószám | 10455 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 52 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 13,37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 408 m |
| Terület | 3,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tupčina
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 45° 43′ 00″, k. h. 15° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 43′ 00″, k. h. 15° 26′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tupčina falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberk községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágrábtól 44 km-re délnyugatra, községközpontjától Kostanjevactól 4 km-re északnyugatra a Zsumberki-hegység déli lejtőin fekszik. Településrészei: Duralije, Horvatini, Jankovići, Oštro, Ribići, Slobodnjaki és Vlahovići.
Története[szerkesztés]
1830-ban 7 házában 99 katolikus lakos élt. 1857-ben 109-en lakták. 1910-ben 203 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. A falunak 2011-ben 52 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak. Az oštrci Szent Mária Magdolna plébániához tartoznak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 109 | 158 | 183 | 214 | 221 | 203 | 193 | 212 | 219 | 233 | 185 | 148 | 102 | 101 | 59 | 52 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A plébánia épülete Tupčina település szélén épült, 1752-ben Čolnić püspök kúriájaként.[4] A téglalap alaprajzú épület belsejét barokk koncepcióval alakítottak ki. Központi szalonja két kisebb oldalsó szoba között van, míg hátul további két szoba és egy lépcső található. A kúria különlegessége a sokszög alaprajzú kápolna, amely teljesen az alapépületen kívül található, és az oldalsó szalonból közelíthető meg. A kúria máig megőrizte az eredeti térszerkezetet, a boltozatokat, belső ácsmunkákat, a stukkó mennyezeti díszítéseket és festett homlokzatdíszt.
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
