Gudci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gudci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségVelika Gorica
Jogállás falu
Polgármester Dražen Barišić
Irányítószám 10412
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 321 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség89,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Terület3,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gudci (Horvátország)
Gudci
Gudci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 30″, k. h. 15° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 30″, k. h. 15° 59′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gudci témájú médiaállományokat.

Gudci falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 17 km-re délre, községközpontjától 10 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település egy ismert túrmezei zenei formációról (gudci) kapta a nevét, melyben két vagy három hegedű és egy bajsica (hagyományos bőgőszerű túrmezei vonós hangszer) játszott. Sok ilyen banda volt egykor Kostanjevecen is, mely Gudci legősibb településrésze és már 1279-ben említik birtokként, 1428-ban pedig már faluként is felbukkan a korabeli forrásokban. 1454-ben donja lomnicaiak vásároltak itt birtokot és telepedtek meg a szőlőhegyen. A 16. században valószínűleg a török pusztította le, mert ezután már nem említik. Csak a szőlőhegy és a borospincék maradtak fenn és őrzik tovább az egykori falu nevét. Kostanjevec ma Jankovkával és Koloseccel együtt ma Gudci részét képezi.

1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. Ekkor pusztulhatott el Kostanjevec is. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet az egyesült horvát és császári sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.

A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 62, 1910-ben 152 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 1910 és 1948 között Guci volt a hivatalos neve. 2001-ben a falunak 321 lakosa volt. Egyházilag a dubraneci Havas Boldogasszony plébániához tartozik. A település és szőlőhegyei manapság egyre élénkebb turistaforgalmat bonyolítanak le, mert Gudci a közeli Zágráb és Velika Gorica városlakóinak kedvelt pihenőhelye. A turistaforgalom csúcspontja a minden év első szeptemberi vasárnapján megtartott falunap.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
62 83 79 95 121 152 161 187 175 179 184 159 163 185 321

Nevezetességei[szerkesztés]

Kostanjevec közelében egy a török időkből származó ősi tölgyfa állt, melyet a népnyelv "török tölgy" (turski hrast) néven nevezett. Átmérője 5,55 és 2 méter között változott, magassága meghaladta a 20 métert. A fa természetvédelem alá esett, azonban időközben elszáradt. Csonkját Turopoljsko Jurjevo ünnepére kiemelték és Lukavec vára elé állították fel, ma is ott látható.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001