Gradići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gradići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségVelika Gorica
Jogállás falu
Polgármester Dražen Barišić
Irányítószám 10412
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 1759 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség925,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Terület1,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gradići (Horvátország)
Gradići
Gradići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 42′ 20″, k. h. 16° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 20″, k. h. 16° 02′ 15″

Gradići falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb központjától 12 km-re délre, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, a Túrmező síkságán, az A11-es autópálya és a Száva-Odra csatorna között fekszik.

Története[szerkesztés]

1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet a horvát sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.

A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 186, 1910-ben 394 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. Alapiskolája 1955-ben kezdte meg működését az új iskolaépületben. A fővároshoz való közelsége miatt az elmúlt évtizedekben, de különösen a honvédő háború idején a veszélyeztetett övezetekből jelentős számú betelepülő érkezett. Az 1970-es évek óta lakosságának száma több mint háromszorosára nőtt. 2001-ben a falunak 1759 lakosa volt. A faluban iskola, óvoda, kulturális egyesület és önkéntes tűzoltóegylet működik.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
186 228 263 261 315 394 354 374 441 418 463 557 879 1518 1759

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt modern plébániatemploma.
  • Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelt kápolnája 2011-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.