Sveta Helena (Szentivánzelina)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sveta Helena
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Szentivánzelina
Jogállás falu
Polgármester Vlado Žigrović
Irányítószám 10382
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 400 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 65,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 144 m
Terület 6,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sveta Helena (Horvátország)
Sveta Helena
Sveta Helena
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 54′ 20″, k. h. 16° 15′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 20″, k. h. 16° 15′ 15″

Sveta Helena (magyarul: Szentilona) falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szentivánzelinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 22 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra az A4-es autópálya és a 28-as főút csatlakozása közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1521-ben még birtokként említik először, amikor Baráth Mátyás elzálogosította itteni birtokát Mersich Mátyásnak. 1550-ben említik először az itteni Szent Ilona templom plébánosát "plebanus ecclesie s. Elene in Marocha" alakban. A falu a 16. század közepén a Papratovich család birtoka volt. 1557. augusztus 19-én közelében ütközött meg Kerecsényi László és Lenkovics János zelinai várkapitány serege a törökkel, melynek következtében a falu templomával együtt elpusztult. Ezután korábbi jelentőségét elveszítette. 1623-ban Zrínyi Miklós itteni birtokát a Koczy családnak zálogosította el. Az 1630-as egyházi vizitáció már az alsózelinai (Donja Zelina) Szent Miklós plébánia falujaként említi. Az itteni nemesi kúriát 1672-ben és 1689-ben is említik. A 18. század közepén pernicai Szaich Iván birtoka, majd házasság révén az Adamovich családé lett. Adamovich Antal a régi kúria helyett, valószínűleg részben annak felhasználásával a 19. század első felében új kastélyt építtetett. Ekkor alakították ki a kastélyt övező másfél hektáros szép parkot is. Ezután 1825-ben ismét házasság révén a Hellenbach család birtoka lett, akiknek itt volt a horvátországi székhelyük. A Hellenbachok 1866 tavaszáig éltek Szentilonán, amikor a kastélyt és a birtokot eladták Miksich Kálmánnak. Ő építette a 19. század végén az 1880-ban földrengés következtében megrongálódott régi kastély helyén a részben ma is álló kastélyt.

A falunak 1857-ben 437, 1910-ben 559 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Szentivánzelinai járásához tartozott. 2001-ben 400 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
437 375 416 481 522 559 586 598 604 586 551 490 472 445 400

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Miksics család kastélyának maradványai a falu két részét elválasztó kis dombon állnak. A kastélyt az 1880-ban földrengés következtében megrongálódott régi Adamovich-kastély helyén építtette Miksich Kálmán és felesége. A régi kastélyból a délnyugati torony maradt meg, amit átépítettek és délről egy új kastélyszárnyat építettek hozzá. Az addig szabályos téglalap alaprajzú, a sarkain négyzetes tornyú kastély így H betű alaprajzú lett. Két szobájának faragott és festett famennyezete volt, melyek a 20. század hetvenes éveiig nagyon jó állapotban maradtak fenn. A kastély déli részében 1975-ig iskola működött, de miután ezt megszüntették elromosodott és lebontották, míg megmaradt északi része máig lakóépületként szolgál. Az egykori pompás kastélyparknak kevés nyoma maradt.
  • Szent Ilona tiszteletére szentelt kápolnája a kastélytól 150 méternyi távolságra az egykori parkban áll. A kápolna eredetileg gótikus stílusban épült. 1550-ben plébániatemplomként említik, de 1557-ben súlyos károkat szenvedett. 1866-ban a falu birtokosa Miksics Kálmán neogótikus stílusban újíttatta meg. A kápolna egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel és egy tornyocskával a főhomlokzata fölött. Kapuzata gótikus, keresztboltozata neogótikus, berendezése 17. és 19. századi. Főoltárát a 19. század végén Albert Seekstein készítette, oltárképén a jobb kezében a Szent Keresztet, baljában a Bibliát tartó Szent Ilona császárnő koronás alakja.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001