Komin (Szentivánzelina)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Komin
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségSzentivánzelina
Jogállás falu
Polgármester Vlado Žigrović
Irányítószám 10383
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 261 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség128,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137 m
Terület2,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komin (Horvátország)
Komin
Komin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 00′ 10″, k. h. 16° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 10″, k. h. 16° 17′ 00″

Komin falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szentivánzelinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 32 km-re, közúton 43 km-re, községközpontjától 6 km-re északkeletre, az A4-es autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint határában már a római korban település volt. Ezt bizonyítja az itt talált 95 kg súlyú késő római pénzlelet, melyeket a közeli Pyrri nevű római településsel hoznak kapcsolatba. A település az egyik legfontosabb római kereskedelmi út, a Poetovióból Sisciába, majd tovább Észak-Pannóniába vezető “magna via” mellett feküdt. Az út fontosságát később, a középkorban is megőrizte, amikor itt áthaladó forgalmát Zelingrád urai és más hatalmasságok felügyelték. Az út fontossága a terület fejlődését is jótékonyan befolyásolta.

Azon a dombon ahol ma a templom található már korábban is állt egy templom. A mai Háromkirályok tiszteletére szentelt templomot a 17. század második felében építették, 1669-ben szentelték fel. 1726-ban átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. A templomnál gyűlt össze 1682. október 8-án gróf Erdődy Miklós horvát bán vezetésével a horvát szábor, hogy a török elleni harcról tanácskozzon. Itt választották meg a horvát sereg vezéreit és alvezéreit.

A falunak 1857-ben 138, 1910-ben 279 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Szentivánzelinai járásához tartozott. 2001-ben 261 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
138 163 190 222 251 279 274 282 306 299 310 281 249 267 261

Nevezetességei[szerkesztés]

Háromkirályok tiszteletére szentelt templomát a 17. század második felében építették, 1669-ben szentelték fel. 1726-ban átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Berendezéséből kiemelkedik a főoltár, melyet 1726 és 1729 között valószínűleg Branjug püspök faragó mesterei készítettek. Az egyik legszebb faragott barokk oltár Északnyugat-Horvátországban. A templomban fennmaradt az 1748-ban készített szószék rajta Krisztus életéből vett jelenetekkel, baldahinján a Háromkirályok ajándékozási jelenetével. Értékes a késő barokk belső festés is, mely Antun Archer zágrábi festőművész és társainak munkája. A falfestmények Krisztus születését, a Szentlélek eljövetelét és Szent Erzsébet életét ábrázolják. A templom ma a bisagi plébánia filiája. A templomhoz északról csatlakozik az Árpád-házi Szent Erzsébet kápolna, oltárán a szegényeknek pénzt osztó magyar királylánnyal. Az oltáron Szent Agáta, Szent Apollónia, Szent Borbála és Alexandriai Szent Katalin vértanút szép kora barokk szobrai állnak. A templomhoz még két kápolnát építettek hozzá, melyek a Háromkirályok és Szent Rókus tiszteletére vannak szentelve.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. szeptember 18.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.