Komin (Szentivánzelina)
| Komin | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Szentivánzelina |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vlado Žigrović |
| Irányítószám | 10383 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 204 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 128,57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Terület | 2,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 01′ 12″, k. h. 16° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 12″, k. h. 16° 15′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Komin falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szentivánzelinához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágrábtól 32 km-re, közúton 43 km-re, községközpontjától 6 km-re északkeletre, az A4-es autópálya mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint határában már a római korban település volt. Ezt bizonyítja az itt talált 95 kg súlyú késő római pénzlelet, melyeket a közeli Pyrri nevű római településsel hoznak kapcsolatba. A település az egyik legfontosabb római kereskedelmi út, a Poetovióból Sisciába, majd tovább Észak-Pannóniába vezető “magna via” mellett feküdt. Az út fontosságát később, a középkorban is megőrizte, amikor itt áthaladó forgalmát Zelingrád urai és más hatalmasságok felügyelték. Az út fontossága a terület fejlődését is jótékonyan befolyásolta.
Azon a dombon ahol ma a templom található már korábban is állt egy templom. A mai Háromkirályok tiszteletére szentelt templomot a 17. század második felében építették, 1669-ben szentelték fel. 1726-ban átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. A templomnál gyűlt össze 1682. október 8-án gróf Erdődy Miklós horvát bán vezetésével a horvát szábor, hogy a török elleni harcról tanácskozzon. Itt választották meg a horvát sereg vezéreit és alvezéreit.
A falunak 1857-ben 138, 1910-ben 279 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Szentivánzelinai járásához tartozott. 2001-ben 261 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 138 | 163 | 190 | 222 | 251 | 279 | 274 | 282 | 306 | 299 | 310 | 281 | 249 | 267 | 261 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Háromkirályok tiszteletére szentelt templomát[3] a 17. század második felében építették, 1669-ben szentelték fel. 1726-ban átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Berendezéséből kiemelkedik a főoltár, melyet 1726 és 1729 között valószínűleg Branjug püspök faragó mesterei készítettek. Az egyik legszebb faragott barokk oltár Északnyugat-Horvátországban. A templomban fennmaradt az 1748-ban készített szószék rajta Krisztus életéből vett jelenetekkel, baldahinján a Háromkirályok ajándékozási jelenetével. Értékes a késő barokk belső festés is, mely Antun Archer zágrábi festőművész és társainak munkája. A falfestmények Krisztus születését, a Szentlélek eljövetelét és Szent Erzsébet életét ábrázolják. A templom ma a bisagi plébánia filiája. A templomhoz északról csatlakozik az Árpád-házi Szent Erzsébet kápolna, oltárán a szegényeknek pénzt osztó magyar királylánnyal. Az oltáron Szent Agáta, Szent Apollónia, Szent Borbála és Alexandriai Szent Katalin vértanút szép kora barokk szobrai állnak. A templomhoz még két kápolnát építettek hozzá, melyek a Háromkirályok és Szent Rókus tiszteletére vannak szentelve.
A Luka Mitrovac nevű régészeti lelőhely[4] ott található, ahol a Mitrovac-patak a Neretvába ömlik. A helyszínen római kori maradványok (amforák, tegulák, edények, hajószerkezetek lehetséges maradványai) találhatók. A víz felszíne alatt római kikötő maradványai találhatók. Az itt talált nagyobb mennyiségű feldolgozott faanyag, köztük egy darabból készült faedények szűkebb kormeghatározása további kutatás és elemzés nélkül nem lehetséges.
Források[szerkesztés]
- Szentivánzelina község hivatalos oldala
- Szentivánzelina turisztikai egyesületének honlapja
- A bisagi Szent Mária Magdolna plébánia honlapja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2487.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6269.