Mrzlo Polje Žumberačko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mrzlo Polje Žumberačko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségŽumberak
Jogállás falu
Polgármester Zdenko Šiljak
Irányítószám 10456
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség41 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség16,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság556 m
Terület2,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mrzlo Polje Žumberačko (Horvátország)
Mrzlo Polje Žumberačko
Mrzlo Polje Žumberačko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 46′ 45″, k. h. 15° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 45″, k. h. 15° 30′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mrzlo Polje Žumberačko témájú médiaállományokat.

Mrzlo Polje Žumberačko falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberk községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 38 km-re nyugatra, községközpontjától Kostanjevactól 10 km-re északra a Zsumberki-hegységben. A Mrzlo-mező, egy hegyekkel körülvett karsztmező szélén fekszik. A településen három, a hegyekben eredő patakocska folyik át. Településrészei Bubini, Milački, Miličini, Zgrabovi, Prcvagi és Stanići.

Története[szerkesztés]

A települést az 1531-ben ide érkezett uszkókok alapították. A plébánia első említése 1641-ben történt Rafael Levaković plébánosnak egy innen Rómába küldött levelében. Ebből kitűnik, hogy görögkatolikus plébániáját már 1641 előtt alapították. A plébániához ma 16 település tartozik mintegy 200 hívővel. A mai templom legrégibb részét, a szentélyt és a hajó felét 1666-ban építették. Iskolája 1769-óta működött. Az 1830-as urbárium szerint 9 háza és 44 lakosa volt. 1857-ben 131, 1910-ben 161 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 1936-ban itt tartották a zsumberkiek második kongresszusát. Ennek alkalmából a templom falán emléktáblát helyeztek el Petar Stanić plébános, Zsumberk történetírója, valamint a helyi népzene és népszokások lelkes gyűjtője Dana Kovačević tanítónő emlékére. A falunak 2011-ben 41 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
131 157 162 168 153 161 160 178 167 156 125 113 97 69 50 41

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görögkatolikus plébániatemploma. Legrégibb része a szentély és a hajó fele 1666-ban épült. A 18. és a 19. században jelentősen bővítették. 1863-ban építették a kórust és a harangtornyot, mely 1867-ben összedőlt. A mai magasabb és zömökebb harangtornyot a 20. század elején emelték. A plébánia épülete 1776-ban épült.
  • Közelében található a 13. században épített Szent Lőrinc katolikus templom romja.
  • Határában található a Bijela-barlang.

Híres emberek[szerkesztés]

Innen származik Sztanics Konstantin (Konstantin Stanić), aki 1814 és 1830 között Kőrös görögkatolikus püspöke volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]