Gornji Desinec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornji Desinec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségJastrebarsko
Jogállás falu
Polgármester Mihael Zmajlović
Irányítószám 10450
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 552 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség232,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Terület2,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Desinec (Horvátország)
Gornji Desinec
Gornji Desinec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 41′ 30″, k. h. 15° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 30″, k. h. 15° 41′ 30″

Gornji Desinec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 26 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre a Zágrábból Károlyvárosba tartó régi főút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A Szávától a Kulpáig húzódó Vukomerići domboktól Károlyvárosig és a Plešivica hegységig elterülő síkságot számos patak öntözi. Ezen a buja vidéken sűrű tölgyerdők, termékeny szántóföldek, kövér rétek és legelők találhatók. A vidék központja ma Jasztrebarszka városa, de rajta kívül néhány ősi horvát nemesi község is sorakozik itt, Cvetković, Domagović, Draganić és Desinec. Ezek a községek mind a Zágrábból Károlyvároson át a tengerpartra menő régi út mellett találhatók, melyet már a középkori oklevelek is említenek és amelyen a tengerpart kikötővárosaiból szállították árukat az ország szívébe. Később ugyanezen az útvonalon épült meg a Fiume, Zenng és Bakar kikötőit Zágrábbal és tovább az ország északi részeivel, valamint Stájerországgal összekötő vasútvonal is. Ezen a síkságon a Plešivica hegység aljában fekszik Gornji Desinec falu Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomával. Az a terület, ahol ma Gornji Desinec, Donji Desinec és Prhoć települések állnak egykor a podgorjai várispánsághoz tartozott, melynek székhelye Podgorja vára volt. Gornji Desinec a 13. század végén minden bizonnyal a nagyobb települések közé tartozott, ahol már ekkor állt plébániatemplom. A templom első írásos említése 1334-ben a zágrábi káptalan statútumában történt, mely a jaskai Szent Miklós, a petrovinai Szent Péter, a volavjei Szűz Mária és prolipjei Szent György templom mellett "S. Joannes de Gouriena" alakban megemlíti a Szent János templomot is, mely kétségkívül azonos a gornji desineci templommal. A "Gouriena" nevet a Gonjava patak nevéből magyarázzák, amely ma is átfolyik a településen. A mai név csak később, a 16. század közepén alakult ki, általában a Deša, vagy a Dešev keresztnévből származtatják. A falu régi fakápolnáját 1683-ban említik, 1892-ben a megújításkor építették át falait, 1945-óta plébániatemplom. Iskolája 1887. október 21-én nyílt meg. 1857-ben 170, 1910-ben 287 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 552 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
170 171 183 272 254 287 275 319 354 410 421 428 432 516 552

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu középkori Keresztelő Szent János templomát 1334-ben említik, azonban ez időközben elpusztult. Régi fakápolnája 1683-ban szerepel írásos dokumentumban, ezt később barokk stílusban építették át. A templom a mai formáját 1892-ben nyerte el, amikor felfalazták, szentélyét szélesítették, magát a korábbi kápolnát pedig magasították és meghosszabbították. Ekkor készült el a kórus, és a tornyot a kápolna oldalához falazták. A templom mai formájában keletelt, egyhajós épület. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt főoltára 1721-ben készült reneszánsz stílusban, a 19. században megújították, barokk szobrai a 18. században készültek. A hajóban két mellékoltár található, az egyik Szent Vid vértanú, a másik a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére van szentelve. Orgonája 1913-ban Heferer műhelyében készült neobarokk stílusban. 1945-óta plébániatemplom.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]