Crna Mlaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Crna Mlaka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségJastrebarsko
Jogállás falu
Polgármester Mihael Zmajlović
Irányítószám 10450
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség42 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség3,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület11,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Crna Mlaka (Horvátország)
Crna Mlaka
Crna Mlaka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 15° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 15° 44′ 00″

Crna Mlaka falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 28 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re délkeletre a Draganići erdő északi, mocsaras részén fekszik. Kedvező fekvésének köszönhetően itt van az ország egyik legjobban megközelíthető madárrezervátuma. Közelében halad el az A1-es autópálya és a Zágráb-Károlyváros vasútvonal is. Községközpontjától közúton 14 km távolságra van. Határának vízzel elárasztott része 625 hektár, melynek állandó víz utánpótlását az Okićnica, Brebernica és Volavčica patakok biztosítják.

Története[szerkesztés]

A mocsaras területen 1905-ben irtották ki az erdőt, hogy a helyén halastavakat létesítsenek. Miután a tavak megépültek és halakkal telepítették be őket a település központi részén mintegy 15 hektár területen egy nagyon szép parkot alakítottak ki és különböző fajta fákkal és cserjékkel ültették be. A park közepén a terület első tulajdonosa Kornelius Zwilling szép, tágas kastélyt építtetett, melyet Ribogradnak nevezett el. A bécsi szecesszió stílusában épített kastélyt Honisberg német építész tervezte. A 6,87 négyzetkilométer nagyságú területet 1980-ban különösen védett rezervátummá nyilvánították és természetvédelem alá helyezték. A falunak 1880-ban 111 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 42 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
0 0 111 6 8 0 0 88 69 142 134 105 75 61 42

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Crna Mlaka madárrezervátuma, ahol a szakemberek 205 fajta madarat számláltak össze. A területet 1993-ban a ramsari egyezmény hatálya alá eső nemzetközi jelentőségű vadvizek közé sorolták be. Erre a listára Horvátországból rajta kívül csak a Lonja-mező, a kopácsi rét és a Neretva völgye került fel. A tavaktól a kastélytól északkeletre fekvő parkban a sporthorgászok részére külön csatornát építettek.
  • Ribográd kastélya bécsi szecessziós stílusban épült a 20. század elején. Az épület tágasságára jellemző, hogy a pincétől a tetőtérig összes hasznos alapterülete eléri az 1000 negyzetmétert. A kastélyhoz a parkban még egy kisebb lakóépület és gazdasági épületek is tartoznak. A parkban, mely az angolparkok mintájára épült számos egzotikus fa és cserje található.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]