Rude (Szamobor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rude
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségSamobor
Jogállás falu
Polgármester Antun Dubravko Filipec
Irányítószám 10430
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 1127 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség161,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság284 m
Terület6,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rude (Horvátország)
Rude
Rude
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 46′ 00″, k. h. 15° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 00″, k. h. 15° 40′ 30″
Rude weboldala

Rude falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szamoborhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 25 km-re, községközpontjától 5 km-re délnyugatra a Zsumberk-Szamobori-hegység egyik völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu határában már az ókorban is bányásztak rezet. A legrégibb írásos adatok az itteni bányászatról 1210-ből valók. Neve a történeti források szerint a 15. században fordul elő először „Rovi” alakban. A település századok során Szamobor város birtoka volt. A bányák tulajdonosai gyakran változtak, 16. században Leonard Gruber volt a birtokosuk, aki az itt bányászott rezet értékesítette. A bányászok kezdetben németek voltak, akik később elhorvátosodtak. A bányák üzemszerű termeléséről 1773-tól vannak hiteles adatok. Ekkor már a termelés folyamatos volt. A legtöbb kitermelt rezet 1634-ben és 1791-ben jegyezték fel. A bányák első térképe 1777-ből maradt fel, ez már szerteágazó bányajáratokról tanúskodik. A termelés az 1800-as években kezdett hanyatlani és a réz bányászata 1851-ben meg is szűnt. Becslések szerint az idők során kitermelt réz mennyisége 2200 és 2800 tonna között lehetett. Az 1850-ben megkezdődött a vasérc (sziderit) kitermelése, melyet vasolvasztókban dolgoztak fel. A termelés gazdaságtalan volta miatt azonban 1859-ben a bányászatot leállították. Ezalatt a szűk egy évtized alatt mintegy 26000 tonna vastartalmú ércet termeltek ki.

A település régi templomáról 1622-ben történik először említés. Plébániatemplomát 1669-ben építették és a bányászok védőszentjének Szent Borbálának tiszteletére szentelték. A plébániát 1789-ben alapították, addig a hívek Szamoborhoz tartoztak. A Szentháromság kápolnát 1683-ban említik először, a Szent Miklós kápolnát 1835-ben építették. Rude első népiskoláját 1842-ben alapították, 1852-ben magániskola nyílt a településen. Alapiskoláját 1880-ban nyitották meg. 1905-ben a szamobori tűzoltóság kihelyezett csoportjaként megalakult a helyi tűzoltóság. A falunak 1857-ben 1405, 1910-ben 1481 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. Önkéntes tűzoltóegyletét 1927-ben alapították. 1959-ben megalakult a Rudar kézilabdaklub. Az Oštrc kulturális művészeti egyesületet 1979-ben alapították. A falunak 2011-ben 1127 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1405 1363 1324 1427 1424 1481 1370 1298 1310 1310 1306 1323 1253 1208 1141 1127

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Borbála tiszteletére szentelt plébániatemploma 1669-ben épült barokk stílusban, historizáló stílusban átalakítva. Formája eléggé egyedi. Homlokzatát csak két ablak és a bejárat kőkerete tagolja. A főoltár 1909-ben készült, Szent Borbála fából faragott szobra díszíti. Mellette Szent Katalin és Szent Apollónia szobra látható két angyallal. A hajóban három oltár áll, melyeket Szent József, a Lourdes-i Szűzanya és Szent Justus tiszteletére szenteltek. Szent Justus oltárát a régi szamobori kastély kápolnájából hozták át ide. Orgonáját 1913-ban építették, 1967-ben restaurálták.
  • Szentháromság kápolnája a település központjáról 20 perc sétaútra található. Először 1683-ban említik a plešivicai plébánia vizitációjában. Egyhajós épület, sokszög záródású szentéllyel, harangtornya a szentélytől északra áll. A kápolna nyugati portálján az 1772-es évszám látható, mely nem az építés, hanem a későbbi átépítés dátuma. Főoltára fából készült a Szentháromság és a négy evangélista szobraival. Mellékoltára Szent Valentin tiszteletére van szentelve.
  • Szent Miklós kápolnája a Szamobor felé vezető út mentén félúton áll. Egy ezen a vidéken közismert történet fűződik hozzá. 1824-ben Szent Miklós napján a bányák akkori tulajdonosát Franjo Reisert majdnem egy végzetes baleset érte itt. Amikor kocsija ahhoz a helyhez ért ahol ma a kápolna áll, a hegyről hirtelen egy nagy szikla vált le és közvetlenül a kocsi mellett állt meg. Reiser ezt égi jelnek tekintette és 1835-ben ezen a helyen Szent Miklósnak az utazók védőszentjének kápolnát építtetett. Búcsúnapja minden december első vasárnapján van.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]