Gorica Svetojanska
| Gorica Svetojanska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Jastrebarsko |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mihael Zmajlović |
| Irányítószám | 10453 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 114 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 58,10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 2,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 48″, k. h. 15° 37′ 48″45.680000°N 15.630000°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 48″, k. h. 15° 37′ 48″45.680000°N 15.630000°E | |
 | |
Gorica Svetojanska falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zágrábtól 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra a Plešivica-hegység egyik délnyugati nyúlványának platóján és lejtőin fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a középkorban a podgorjei várispánsághoz tartozott, melynek központja a közeli Podgorja, vagy más néven Turnja vára volt. Első említése 1327-ben történt "Gorcha" alakban, mint a lipoveci uradalomhoz tartozó települést. Szent Anna tiszteletére szentelt plébániatemplomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában, majd 1501-ben az egyházlátogatás is megemlíti. A plébániatemplomot a korabeli források csak a 17. századig említik, ekkorra azonban tönkrement és 1757-ben le is bontották. A plébániatemplom funkcióit 1735-ben, majd a Szent Anna titulust is 1767 körül az 1687-ben épített Szűz Mária kápolna vette át. A falu maga a dombon emelkedő templomhoz vezető gerincen menő út mentén alakult ki, mely a templom előtt kiszélesedik. A 18. században itt három szakrális épület is állt, a Szent Mihály, a Szűz Mária és a Szent Anna templom. Ezen a helyen a 19. század második feléig temető is volt, melyet később a templom mögé délkeletre a lejtőre helyeztek át. Ennek a kis térnek a délnyugati részén áll ma a tűzoltószerház, a község területi irodája, a bolt és a vendéglő. A falu magaslati fekvésének köszönhetően házaitól messzire ellátni és szép kilátás nyílik a környékre. A falunak 1857-ben 166, 1910-ben 209 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 137 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 166 | 195 | 163 | 175 | 199 | 209 | 165 | 182 | 177 | 164 | 187 | 188 | 163 | 163 | 137 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Anna tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] még Szűz Mária kápolnaként épült 1687-ben. 1868-ban és 1877-ben is földrengés sújtotta, melyek után újjá kellett építeni. Különösen értékes a 18. századi Szent Anna főoltár felül az Atyaisten és az angyalok szobraival, a szentségtartóval és késő barokk ornamentikájával, valamint Jézus és Mária Szíve szobraival. A hajóban található a barokk Szent Borbála és Háromkirályok oltár. Szépek a kórus a kapu kőfaragványai, valamint a szenteltvíztartó is. A harangtorony a homlokzattól északra áll. Zsindelyfedését 1902-ben kerámialapokra cserélték át.
- A falu legmagasabb kiemelkedő helyén áll az Erdődyek egykori vadászkastélya. Egyemeletes alápincézett épület, kőportálján az 1656-os évszám áll. Az 1980-as években végzett átépítéssel az épület eredeti harmóniáját megbontották. Ma az erdészet központja van benne, de nemrég még tágas külső terasszal rendelkező étterem is üzemelt itt.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1586.
