Kravarsko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kravarsko
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb
Község Kravarsko
Rang falu
Polgármester Vlado Kolarec
Irányítószám 10413
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 512 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 225 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kravarsko  (Horvátország)
Kravarsko
Kravarsko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 35′ 10″, k. h. 16° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 10″, k. h. 16° 03′ 00″
Kravarsko weboldala

Kravarsko falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Barbarići Kravarski, Čakanec, Donji Hruševec, Gladovec Kravarski, Gornji Hruševec, Novo Brdo, Podvornica, Pustike és Žitkovčica települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb központjától 25 km-re délre, a Vukomerići dombok között fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést és plébániatemplomát már 1334-ben említi Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan statutumában. A Túrmezei kerülethez tartozott és mint ilyen, jobbágyai mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. A mai község déli része a topuskoi apátság birtoka volt. A legenda szerint Gornji Hruševec közelében a Gradišće nevű hegyen állt Ljudevit Posavski herceg vára, aki ellen a frankok négy hadjáratot is vezettek. A római Ad Fines romjaira azonos nevű erősséget emelt, melynek maradványait azonban teljesen még nem tárták fel.

A plébániát 1553-ban, 1588-ben és 1697-ben is említi az egyházi vizitáció. A település következő említése 1767-ben Zágráb vármegye falvainak összeírásában található. A község falvai akkor az Erdődyek selin-chicei uradalmához tartoztak. Kravarsko község kialakulása a 19. század közepén kezdődött és 1866-ra fejeződött be, amikor Kravarskon felállt a községi hivatal és a jegyző is megkezdte működését. A falunak 1857-ben 328, 1910-ben 512 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 512 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
328 392 414 482 519 512 502 607 559 590 530 500 475 480 512

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt plébániatemploma 1874-ben épült a település legmagasabb pontján. Harangtornya uralja a környéket. Elődje egy 17. századi kápolna volt. A mai templom belseje egyszerű, melyet szép festett üvegablakok ékesítenek. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott, 1959-ben teljesen megújították.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]