Vukomerići-dombság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vukomerići-dombság
(Vukomeričke gorice)
Hely Horvátország
Legmagasabb pontRežidovka (255 m)
Hosszúság25 km
Szélesség15 km
Korharmadidőszak
Elhelyezkedése
Vukomerići-dombság (Horvátország)
Vukomerići-dombság
Vukomerići-dombság
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 34′ 45″, k. h. 16° 00′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 45″, k. h. 16° 00′ 10″
Térkép

A Vukomerići-dombság (horvátul: Vukomeričke gorice más néven „Vrhovlje”, ősi horvát neve „Gora Pomena”) egy északnyugat-délkeleti irányú dombvidék Horvátországban, Zágráb megye és Sziszek-Monoszló megye határán.

Fekvése[szerkesztés]

A dombvidék mintegy 25 km hosszúságban az északnyugati Kupinečki Kraljevectől a délkeleten a Kulpamenti Letovanić település feletti Letovanski vrh nevű magaslatig húzódik. Legnagyobb szélességét a középső részen Velika Buna és Cvetnić Brdo között éri el, mintegy 15 km-rel.

Neve[szerkesztés]

A dombság nevét egyik településéről, Vukomerićről kapta. Az ősi Gora Pomena eredetét Juraj Ćuk horvát történész kutatta. Ma is a Gora Pomena elnevezést használják a Vukomerići-dombság egyes településein. A név a dombvidék Donji Hruševec település feletti, Cerje Letovanićko település felé húzódó hegyvidéki jellegű masszívumára utal, ahol a Vukomerići-dombság a legmeredekebb és az utolsó farkasokat csak 1953-ban irtották ki.

Leírása[szerkesztés]

A dombvidék a földtörténeti harmadkorban keletkezett, amikor a Pannon-tengert északról a Száva-folyó, délről pedig a Kulpa-folyó áramlása összeszorította és ennek következtében a folyók hordalékából nyugat-keleti irányban üledékes kőzetek és homok rakódtak le, szigetek sorozatát képezve. A dombság két párhuzamos dombvonulatból tevődik össze, mely csak alacsony magaslatokból áll. Az északi vonulat kissé magasabb a nyugati Režidovka, a középső részen a Bikovski vrh (Glože, 243 m), a keleti részen pedig a Letovanski vrh (203 m), a déli alsó vonulat pedig a Jurašćak (213 m) nevű magaslattal.

A pannon tábla emelkedésével és Pannon-tenger visszahúzódásával a dombvidék kissé megemelkedett, de csúcsai alacsonyak maradtak (legmagasabb csúcsa a Režidovka is csak 255 méteres tengerszint feletti magasságú), melyeket sűrű bükk, tölgy, gyertyán és köztük tűlevelű fák nőttek be.

A jól megőrzött természeti értékek miatt a dombvidék ma is vonzó turisztikai célpont különösen a közeli városok, Nagygorica, Sziszek, Károlyváros és Zágráb lakói számára.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vukomeričke gorice című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.