Letovanić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Letovanić
A Szent Fábián és Sebestyén kápolna.
A Szent Fábián és Sebestyén kápolna.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Sziszek-Monoszló
Község Lekenik
Jogállás falu
Irányítószám 44271
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 464 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 98 m
Terület 16,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Letovanić (Horvátország)
Letovanić
Letovanić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 16° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 16° 12′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Letovanić témájú médiaállományokat.

Letovanić falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 14, közúton 16 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban10, közúton 13 km-re délre, a 36-os számú főút mentén, a Kulpa bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A 13. századig írásos adat nincs róla. E terület a korai Horvát Királyság idejében a gorai plébániához tartozott, mely később zsupánság, majd hűbérbirtok lett. A gorai birtokot mely abban az időben a Kulpa mindkét partjára kiterjedt még a 12. század végén III. Béla király a templomosoknak adta, majd a rend megszüntetése után 1312-től a vránai johannita perjelség gorai birtokához tartozott. Neve is ekkor tűnik fel először írásos forrásban. 1514-ben a teljes gorai birtokot a Frangepán család szluini ága szerezte meg, akik ezután kastélyt is építettek ide.

A török hódítás előretörését a 16. század második felében a térség is megsínylette különösen az 1580-as és 1590-es években, amikor Sziszek körül súlyos harcok folytak. A Kulpa védelmi vonalának megerősödésével a kastély 1581-ben a szábor határozata alapján báni székhely lett. A népesség azonban a török veszély megszűnése után sem érte el már soha a török háborúk előtti szintet. A 16. század végén kihalt a Frangepánok szluini ága és a 17. század elején Letovanić is az Erdődy család birtoka lett. 1655-ben a faluban még mindig csak öt adózó háztartás volt. A lakosság veszteségét a 17. század végétől Boszniából áttelepült horvátokkal igyekeztek pótolni.

A településnek 1857-ben 660, 1910-ben 873 lakosa volt. 1896-ban megkezdték az iskola építését, a tanítás 1898-tól indult meg. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 539 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
660 663 647 772 826 873 856 896 893 885 865 787 658 568 539 464

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt első római katolikus kápolnája még a 18. század elején épült, első írásos említése 1729-ben történt. 1771-ben a temetőben új kápolnát építettek, melyet a régihez hasonlóan festett kazettás mennyezettel ékesítettek. Egyhajós épület sokszögletű szentéllyel és homlokzata felett karcsú harangtoronnyal. Belül a bejárat felett fából ácsolt kórus található, a padozat téglából van burkolva. A kisméretű barokk oltárt a régi kápolnából hozták át. Az oltárkép Szent Sebestyént ábrázolja, két oldalt Szent Rókus és Szent Flórián szobrai, valamint egy barokk kánoni táblakép díszítik. Az oltár mögötti fafeszület talán a 17. századból való. A 20. század elején az épületet kívül-belül bevakolták, ablakait megnagyobbították. Ekkor szedték le a régi famennyezetet is. Nemrég a bejárat elé előcsarnokot építettek.
  • Letovanić kastélyát szluini Frangepán Ferenc építtette 1558 és 1560 között. A 18. század elején még használatban volt, bár ekkor már kezdték elhagyni és a Kulpa menti erőd része lett. A fából épített erőd a legerősebb ilyen típusú erődítmények közé tartozott, mely mellé palánkfalat is építettek. Ma már nem láthatók a maradványai. A hagyomány szerint a Žažina – Letovanić úttól 800 méterre délre, a žažinai plébániatemplomtól nyugatra, a Crkvište nevű helyen állt, de erről csak egy régészeti feltárás adhat bizonyságot.
Jellegzetes kulpamenti lakóházak
  • A településen a kulpamenti népi építészet hagyományai több fából épített parasztházon láthatók. Közülük védettséget 3 lakóház (a 83. 84. és 192. számok alatti 19. századi emeletes faépületek) és 9 háztáji építmény kapott.
  • A Kulpa mentén Žažina és Letovanić között 65 hektáros területen található a letovanići halastó, melybe a sziszeki sporthorgász egyesület sporthorgászat céljából pontyokat telepített.

Kultúra[szerkesztés]

A helyi kulturális élet szervezője és ápolója a „KUD Poculica” művészeti és kulturális egyesület.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]