Gornje Jame

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornje Jame
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44412
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 0 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornje Jame (Horvátország)
Gornje Jame
Gornje Jame
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 30″, k. h. 16° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 30″, k. h. 16° 06′ 20″

Gornje Jame falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 22, közúton 37 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 11 km-re északra, a Kulpától délre, Stankovac, Mala Solina és Donje Jame között fekszik. A két Jame közül ez fekszik magasabban, ezért kapta a „gornje” jelzőt.

Története[szerkesztés]

A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt.

A délszláv háború előtt lakosságának 54 százaléka szerb, 38 százaléka horvát nemzetiségű volt. A szerbek a glinai parókiához, a horvátok a mala solinai plébániához tartoztak. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett, szerb többségű lakossága azonban Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A szerb erők a horvát lakosság legnagyobb részét 14 polgári személyt (köztük három kiskorú gyermeket) és egy katonát 1991. december 11-én meggyilkolták. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült, házaikat felgyújtották. 2011-ben a településnek már nem volt állandó lakossága.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 220 211 181 127 83 44 9 0

(1857-től 1931-ig lakosságát Donje Jame településhez számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnájának és a szerb temető maradványai.
  • A délszláv háború helyi horvát áldozatainak emlékműve.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]