Gornje Jame
| Gornje Jame | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44412 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gornje Jame
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 45° 24′ 30″, k. h. 16° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 30″, k. h. 16° 06′ 20″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornje Jame falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától légvonalban 22, közúton 37 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 11 km-re északra, a Kulpától délre, Stankovac, Mala Solina és Donje Jame között fekszik. A két Jame közül ez fekszik magasabban, ezért kapta a „gornje” jelzőt.
Története[szerkesztés]
A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt.
A délszláv háború előtt lakosságának 54 százaléka szerb, 38 százaléka horvát nemzetiségű volt. A szerbek a glinai parókiához, a horvátok a mala solinai plébániához tartoztak. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett, szerb többségű lakossága azonban Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A szerb erők a horvát lakosság legnagyobb részét 14 polgári személyt (köztük három kiskorú gyermeket) és egy katonát 1991. december 11-én meggyilkolták.
1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült, házaikat felgyújtották. 2011-ben a településnek már nem volt állandó lakossága.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 220 | 211 | 181 | 127 | 83 | 44 | 9 | 0 |
(1857-től 1931-ig lakosságát Donje Jame településhez számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnájának és a szerb temető maradványai.
- A délszláv háború helyi horvát áldozatainak emlékműve.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Ps-portal.eu: Gornje Jame sječanje na žrtve[halott link] (horvátul)
- Kamenjar.com: Hrvatske žrtve: Gornje Jame, Glina, ratni trofej dječja pletenica (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Glina város információs portálja (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
