Rausovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rausovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségHrvatska Kostajnica
Jogállás falu
Irányítószám 44430
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség28 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rausovac (Horvátország)
Rausovac
Rausovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 15′ 45″, k. h. 16° 37′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 45″, k. h. 16° 37′ 00″

Rausovac falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Hrvatska Kostajnicához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 31, közúton 44 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re északkeletre, Selište Kostajničko és Utolica között, a Rausovac-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor nagyrészt Boszniából érkezett pravoszlávokkal telepítették be. az első katonai felmérés térképén „Dorf Raussovacz” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rauszovacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Rauszovacz” néven 25 házzal és 162, többségben ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Kostajnicai járás része volt.

1857-ben 150, 1910-ben 238 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt lakosságának 91%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben lakossága a JNA erőihez és a szerb szabadcsapatokhoz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 28 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
150 141 147 204 218 238 221 278 265 267 228 186 153 128 26 28

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter apostol tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a 18. században épült, a II. világháború idején az usztasák rombolták le és már nem épült újjá.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]