Šišinec
| Šišinec | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Lekenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44271 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 55 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 52″, k. h. 16° 04′ 51″45.447700°N 16.080900°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 52″, k. h. 16° 04′ 51″45.447700°N 16.080900°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šišinec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šišinec falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 23, közúton 31 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 28 km-re délnyugatra, a 36-os számú főúttól délre, a Kulpa bal partján fekszik. Délkeleti része teljesen összeépült a szomszédos Brkiševinával.
Története
[szerkesztés]Területe a 13. századtól a topuszkai cisztercita apátsághoz tartozott. A 15. században nemesi birtokként, praediumként említik. Az 1576 után egyre gyakoribb török pusztítások miatt 16. század végére alig maradt jobbágy a településen. A ciszterciek 16. századi távozásával a birtok a zágrábi püspökségé lett. A püspökség a török elleni védelem céljából toronyvárat épített a határában, melyet 1585-ben említenek először. A térség csak a 17. században népesült be újra. A török veszély csökkenésével az apátság egykori területeit a zágrábi püspökség a lakosság számában elszenvedett veszteséget Boszniából áttelepített horvátokkal próbálta pótolni.
A településnek 1857-ben 245, 1910-ben 348 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 78 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 245 | 244 | 251 | 299 | 290 | 348 | 333 | 347 | 315 | 324 | 263 | 185 | 150 | 104 | 65 | 78 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márta tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] a település közepén, a Kulpa feletti magaslaton áll. 1758-ig egy fatemplom állt a helyén, melyet 1739-ben a plébánia alapításakor Kulpatőről (Pokupsko) hoztak át. A mai templomot 1758-ban építették Branjug és Thauszy zágrábi püspökök támogatásával. Felszentelése 1771-ben történt. Az épület klasszicizáló barokk stílusú, egyhajós csarnoktemplom kétrészes szentéllyel, lapított íves apszissal. A homlokzat felett áll a barokk hagymakupolás harangtorony. Az épülethez északról sekrestye és oratórium csatlakozik. Belső tere boltozott, kupolás, a sekrestye csehsüveg boltozatú, míg a kórusnak dongaboltozata van. A hajó falai festettek, pilaszterekkel tagoltak. A templomot a délszláv háborúban súlyos károk érték, harangtornya leomlott. A háború után részben újjáépítették, belül restaurálták. Öt oltára van, melyek közül kettő a templom építésének idejéből származik, míg a főoltárt 1911-ben építették. Eredeti még a barokk szószék. A templom mellett áll a plébánia barokk épülete.
- Šišinec török kori erődje a plébániatemplomtól délkeletre, a ma Turčinovecnek nevezett helyen állt, mára nyoma sem maradt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4404.
Források
[szerkesztés]- Lekenik község hivatalos oldala (horvátul)
- Lekenik község rendezési terve (horvátul)
- Bus.hr: Kulturna dobra općine Lekenik (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Lekenik község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)[halott link]
