Alsócsemernice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsócsemernice (Donja Čemernica)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségTopuszka
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám + (385) 44
Népesség
Teljes népesség170 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsócsemernice (Horvátország)
Alsócsemernice
Alsócsemernice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 50″, k. h. 15° 55′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 50″, k. h. 15° 55′ 50″

Alsócsemernice (horvátul: Donja Čemernica) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 38, közúton 49 km-re délnyugatra, községközpontjától 5km-re északnyugatra, az úgynevezett Báni-végvidéken, a 6-os számú főút mentén emelkedő dombok között szétszórtan fekszik. Itt halad át a Vrginmostot Topuszkával összekötő vasútvonal.

Története[szerkesztés]

Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított. Csemernice írásos említése 1275-ben „possessio Zvcha Chemernicha” alakban történt.[2] 1279-ben "terra Chemernicha", 1372-ben "possessio Chemernycha", 1413-ban "possessio Temernicze" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A vidék az 1593 és 1699 között dúlt török háborúkban teljesen elpusztult. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől a hódoltság területéről szerb lakosság települt ide. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Chemernicza” néven szerepel.

A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 1223, 1910-ben 739 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakossága szerb nemzetiségű volt. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. Csemernice szerb lakosságából is sokan csatlakoztak a horvát erők elleni felkeléshez. Bosszúból az usztasák megkezdték a megtorló intézkedéseket, a térség szerb lakosságának kiirtását. A megtorlásoknak a két Csemernicén összesen 486 helyi lakos, köztük sok nő és gyermek esett áldozatul. A települést 1943-ig usztasa erők uralták, ekkor azonban partizán alakultok vonták ellenőrzésük alá.[3] A délszláv háború idején 1991 szeptemberében lakossága a szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza. Szerb lakossága elmenekült, de később többen visszatértek. A háború után megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 170 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.223 1.074 1.092 663 648 739 746 734 503 541 522 471 440 451 199 170

(1857 és 1880 között Csemernice (Čemernica) néven a szomszédos Felsőcsemernice [Gornja Čemernica) lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori torony helye.
  • II. világháború áldozatainak emlékműve.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]