Ljeskovac (Dvor)
| Ljeskovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Dvor |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44437 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 403 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 44″, k. h. 16° 13′ 27″45.178900°N 16.224200°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 44″, k. h. 16° 13′ 27″45.178900°N 16.224200°E | |
 | |
Ljeskovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 35, közúton 56 km-re délre, községközpontjától légvonalban 17, közúton 21 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Zrinyi-hegység területén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település területe már a történelem előtti időben lakott volt. Ezt bizonyítja a Đurići nevű településrészen található történelem előtti település maradványa és a falu határában talált szekerce, melyek a vučedoli kultúra idejéből származnak. Ezután területe sokáig lakatlan volt. Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Ljeskovac benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 606, 1910-ben 858 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 57 állandó lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 606 | 757 | 698 | 766 | 768 | 858 | 836 | 912 | 804 | 804 | 723 | 514 | 313 | 220 | 69 | 57 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája[4] a 18. században épült. Az egykori fatemplomnak ma csak romjai láthatók a Zuber településrész feletti sűrű erdőben. Romlását részben az időjárás viszontagságai, részben a faanyag rossz állapota, részben elhagyatottsága okozta. Miután a tető beomlott a csapadék a belső teret is tönkretette. A romokat 1982-ben állami védelem alá helyezték. Ekkor még állt a fazsindellyel fedett karcsú harangtorony, mely azóta szintén leomlott.
- Đurići történelem előtti település maradványai.
- A falun kívül egy a 20. század elején épített malom áll.
- Šušnjari nevű településrészén találhatók a település a legépebben megőrzött régi épületei, melyek emiatt a legmagasabb fokú védettséget élvezik. Az épületeket gazdagon díszítik fafaragások, mivel egykori tulajdonosaik faipari munkások voltak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7407.
Források
[szerkesztés]- Dvor község hivatalos oldala (horvátul)
- Dvor község rendezési terve Archiválva 2017. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
