Draškovac (Dvor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Draškovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállás falu
Irányítószám 44435
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 22 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Draškovac (Horvátország)
Draškovac
Draškovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 08′ 30″, k. h. 16° 23′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 30″, k. h. 16° 23′ 50″

Draškovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 38, közúton 59 km-re délre, községközpontjától 9 km-re északra a Báni végvidék déli részén, Unčani és Kepčije között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település terültén már az ókorban is laktak emberek. Ennek a prehisztorikus településnek a maradványait megtalálták a határában. A mai falu neve a "Draško" személynévből származik, az 1785-ben készített kataszteri térképen "Drasskovacz" alakban szerepel. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a Kordun területéről katolikus horvát, a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Draškovac benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 181, 1910-ben 315 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében a közeli városokba, Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A délszláv háború előestéjén csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991. július 26-án elfoglalta a jugoszláv néphadsereg, majd a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát lakosságot elűzték. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 22 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
181 169 207 266 272 315 303 318 267 261 234 198 169 146 18 22

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Prehisztorikus település maradványai a falu határában.
  • Draškovac elemi iskolája a 20. század elején épült historizáló stílusban. Előcsarnokának oszlopai az ókori épületek oszlopainak stílusában készültek. A földszinti falakat áthidaló elemekkel épített ablakok tagolják. Ma elhagyatott állapotban áll, mivel már több mint tíz éve nincsen benne tanítás.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]