Župić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Župić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállás falu
Irányítószám 44250
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség85 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Župić (Horvátország)
Župić
Župić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 25′ 40″, k. h. 16° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 40″, k. h. 16° 13′ 40″

Župić falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 12, közúton 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra a Báni végvidék középső részén, Petrinya nyugati szomszédságában, a 37-es számú főút mentén, a Hrastovička gora azonos nevű magaslata alatt fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a Hrastovačka gora 264 méter magas Župić nevű magaslata alatt keletkezett a 19. században. Az első két katonai felmérés térképén még nem szerepel, csak a harmadik felmérés térkepén tűnik fel, melyet 1869 és 1887 között készítettek. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 28, 1910-ben 154 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 90%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán 1991. szeptemberében elfoglalták a szerb erők és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben 85 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
28 0 0 121 128 154 158 185 162 156 154 147 147 109 82 85

Nevezetességei[szerkesztés]

A Gora és Petrinya közötti út a 19. század 40-es éveiben nagyon rossz állapotban volt. 1843 és 1846 között Josip Jelačić akkor még ezredesként katonáival kiszélesíttette és korszerűsíttette. Ennek emlékére 1846-ban az út mentén emlékművet építettek a tiszteletére, melyet az építésre emlékező német felirattal 1846. június 1-jén avattak fel. Az emlékművet a nép Banov kamennek, azaz bán kövének nevezte el. Az emlékművet a II. világháború után 1947-ben lebontották. 2009-ben a Matica Hrvatska petrinyai szervezete állíttatta helyre a bán halálának 150. évfordulójára.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]