Odra Sisačka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Odra Sisačka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSziszek
Jogállás falu
Irányítószám 44000
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 823 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Odra Sisačka (Horvátország)
Odra Sisačka
Odra Sisačka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 30′ 00″, k. h. 16° 20′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 00″, k. h. 16° 20′ 30″

Odra Sisačka falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek belvárosától 3 km-re nyugatra, Sziszek közvetlen szomszédságában, a Kulpa bal partján, az Odra torkolatánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve 1566-ban „Odra” néven tűnik fel először.[2] 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Odra” néven találjuk. 1857-ben 367, 1910-ben 529 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 823 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
367 421 465 486 510 529 501 549 462 557 826 992 1.091 1.006 906 823

Nevezetességei[szerkesztés]

Remete Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1897-ben épült az 1597-ben épített fogadalmi fakápolna helyén. A plébániát 2004. augusztus 29-én alapították, addig a mala goricai Szent György plébániához tartozott. 2011-ben a templomot teljesen felújították.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. október 19.)
  2. Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]