Ugrás a tartalomhoz

Pešćenica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pešćenica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségLekenik
Jogállásfalu
Irányítószám44272
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség795 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′ 08″, k. h. 16° 10′ 02″45.602200°N 16.167200°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 08″, k. h. 16° 10′ 02″45.602200°N 16.167200°E
SablonWikidataSegítség

Pešćenica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 21, közúton 24 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re nyugatra, az A11-es autópálya közelében, Lekenik és Donji Vukojevac között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Pešćenica területe más ősidők óta lakott, ezt bizonyítják a Donji Vukojevactól délre található ókori eredetű halomsírok. A római korban itt halad át a Sisciát Emonával összekötő római út, melynek maradványai szintén megtalálhatók a határában. A térségről a 13. századig nincsenek írásos adatok. Területe a korai Horvát Királyság idejében a gorai plébániához tartozott, mely később zsupánság, majd hűbérbirtok lett. A gorai birtokot mely abban az időben a Kulpa mindkét partjára kiterjedt még a 12. század végén III. Béla király a templomosoknak adta, majd a rend megszüntetése után 1312-től a vránai johannita perjelség gorai birtokához tartozott. Plébániája ekkor már biztosan működött, hiszen 1334-ben Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát már megemlítik a gorai főesperesség templomai között.

A török hódítás előretörését a 16. század második felében a térség is megsínylette különösen az 1580-as és 1590-es években, amikor Sziszek körül súlyos harcok folytak. 17. század elején Pešćenica is az Erdődy család birtoka lett. A lakosság veszteségét a 17. század végétől Boszniából áttelepült horvátokkal igyekeztek pótolni. 1854-ben megnyílt a település első iskolája. A településnek 1857-ben 330, 1910-ben 673 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 883 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
330 401 549 576 654 673 692 719 736 740 859 836 803 840 915 883

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] 1751-ben épült barokk stílusban a középkori templom helyén, mely a térség egyik legrégibb temploma volt. Története során többször is átépítették és megújították. A templom a nagyobb méretű egyhajós szakrális építmények közé tartozik, szűkebb félköríves szentéllyel, északi oldalán sekrestyével. A magas, órás harangtornyot 1771-ben építették a hajó északi falához, északi oldalán két támpillérrel megtámasztva. Belsejét teljesen kicserélték az 1911-es nagy felújítás során. Ekkor készítették a neoklasszicista főoltárt és a két mellékoltárt. A templom új orgonát is kapott. 1998-ban belsejét újra kifestették. A szószék négy evangélistát ábrázoló képei 18. századiak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]