Pešćenica
| Pešćenica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Lekenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44272 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 795 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 08″, k. h. 16° 10′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 08″, k. h. 16° 10′ 02″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pešćenica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától légvonalban 21, közúton 24 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re nyugatra, az A11-es autópálya közelében, Lekenik és Donji Vukojevac között fekszik.
Története[szerkesztés]
Pešćenica területe más ősidők óta lakott, ezt bizonyítják a Donji Vukojevactól délre található ókori eredetű halomsírok. A római korban itt halad át a Sisciát Emonával összekötő római út, melynek maradványai szintén megtalálhatók a határában. A térségről a 13. századig nincsenek írásos adatok. Területe a korai Horvát Királyság idejében a gorai plébániához tartozott, mely később zsupánság, majd hűbérbirtok lett. A gorai birtokot mely abban az időben a Kulpa mindkét partjára kiterjedt még a 12. század végén III. Béla király a templomosoknak adta, majd a rend megszüntetése után 1312-től a vránai johannita perjelség gorai birtokához tartozott. Plébániája ekkor már biztosan működött, hiszen 1334-ben Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát már megemlítik a gorai főesperesség templomai között.
A török hódítás előretörését a 16. század második felében a térség is megsínylette különösen az 1580-as és 1590-es években, amikor Sziszek körül súlyos harcok folytak. 17. század elején Pešćenica is az Erdődy család birtoka lett. A lakosság veszteségét a 17. század végétől Boszniából áttelepült horvátokkal igyekeztek pótolni. 1854-ben megnyílt a település első iskolája. A településnek 1857-ben 330, 1910-ben 673 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 883 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 330 | 401 | 549 | 576 | 654 | 673 | 692 | 719 | 736 | 740 | 859 | 836 | 803 | 840 | 915 | 883 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] 1751-ben épült barokk stílusban a középkori templom helyén, mely a térség egyik legrégibb temploma volt. Története során többször is átépítették és megújították. A templom a nagyobb méretű egyhajós szakrális építmények közé tartozik, szűkebb félköríves szentéllyel, északi oldalán sekrestyével. A magas, órás harangtornyot 1771-ben építették a hajó északi falához, északi oldalán két támpillérrel megtámasztva. Belsejét teljesen kicserélték az 1911-es nagy felújítás során. Ekkor készítették a neoklasszicista főoltárt és a két mellékoltárt. A templom új orgonát is kapott. 1998-ban belsejét újra kifestették. A szószék négy evangélistát ábrázoló képei 18. századiak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3035.
Források[szerkesztés]
- Lekenik község hivatalos oldala (horvátul)
- Lekenik község rendezési terve (horvátul)
- Bus.hr: Kulturna dobra općine Lekenik (horvátul)
