Gradusa Posavska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gradusa Posavska
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSunja
Jogállás falu
Irányítószám 44210
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség89 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gradusa Posavska (Horvátország)
Gradusa Posavska
Gradusa Posavska
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 23′ 50″, k. h. 16° 32′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 50″, k. h. 16° 32′ 10″

Gradusa Posavska falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 16, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a sziszeki Szávamentén, a Báni végvidék határán, Száva-folyó jobb partján, a Gradusa-patak torkolatánál fekszik. A házak részben a Száva mentén a folyóval párhuzamosan, részben pedig egy erre merőleges futó utca mentén sorakoznak. A két településrész találkozásánál kis kápolna áll. A települést kompjárat köti össze a Száva túloldalán fekvő Lukavec Posavski faluval.

Története[szerkesztés]

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A vidék birtokosai a Keglevichek a Felső-Szávamentéről telepítették ide jobbágyaik egy részét. A falu, melyet 1733-ban említenek először topolovaci uradalmukhoz tartozott. 1773-ban az első katonai felmérés térképén a település „Dorf Gradusza” néven szerepel.

A településnek 1857-ben 255, 1910-ben 414 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején sikerrel védték meg a horvát erők. A településnek 2011-ben 89 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
255 319 313 326 347 414 389 389 332 313 254 215 176 162 123 89

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
  • Római épületmaradványok a „Ciglana“ nevű régészeti lelőhelyen.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]