Šljivovac (Gvozd)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Šljivovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség32 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šljivovac (Horvátország)
Šljivovac
Šljivovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 27′ 00″, k. h. 15° 53′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 00″, k. h. 15° 53′ 20″

Šljivovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 38, közúton 62 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 26, közúton 47 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 22 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Lasinjára vezető út bal oldalán, Kirin és Stipan között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a középkorban is létezett, ezt bizonyítja középkori templomának maradványa. 1541 és 1584 között a török e vidéket teljesen elpusztította, helyén több mint száz évig pusztaság volt. A település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be újra, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 490, 1910-ben 695 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 90-en vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 28-an harcosként estek el a harcok során, míg 55 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 15-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 11 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 109 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 32 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
490 528 508 588 613 695 712 689 511 491 376 333 253 169 33 32

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A középkori templom maradványai.
  • Műemlék vízimalom

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]